Reumatológia / ortopédia

A láb leggyakoribb deformitásai közé tartozó bütyök (hallux valgus) akkor alakul ki, amikor a láb öregujjának csontjai és ízületei – főként statikai okokból kifolyólag – elmozdulnak, az öregujj a többi ujj felé mozdul, így a fényképen is látható módon a láb belső oldalán kitüremkedés jön létre. Nőknél gyakrabban találkozhatunk ezzel az eltéréssel, amit minden bizonnyal a láb rossz statikáját elősegítő szűk, magas sarkú, hegyes orrú cipők viselése okoz.

A csontok képezik az emberi test vázát, támasztékát, szolgálják a mozgáshoz szükséges izomtapadási alapokat, ízületeket, és védelmet jelentenek a különlegesen érzékeny szerveknek, mint az agy, a szem, a fül, a tüdők, a szív. A csontok kollagén alapból, és az abban lerakódott ásványi anyagokból (kalcium, magnézium, nátrium, foszfát, karbonát) állnak. A csontokban állandó építési és lebontási folyamatok játszódnak le.

CSONTRITKULÁS (OSTEOPOROSIS)

DEFINÍCIÓ

A csontritkulás a csontozat olyan betegségét jelenti, amely a csontok mésztartalmának (kalcium és foszfor) csökkenésével jár együtt. Ezzel párhuzamosan a csontok törékennyé válnak, súlyos esetben minimális sérülés is törést okozhat. Jellegzetesen az időskorúak és a nők betegsége, az esetek döntő többségében a menopauza után jelentkezik.

ELŐFORDULÁS

A betegség a lakosság 8-10 %-át érinti. Figyelembe véve, hogy ez közel egymillió embert jelent, egyértelműen látjuk a csontritkulás népegészségügyi jelentőségét.

TÜNETEK

Bármely életkorban előfordulhat

Artritisz. Az ízületek gyulladását nevezzük így. Ilyenkor az ízületi folyadék felgyülemlik az ízületekben, melyek fájdalmasan megduzzadnak. A betegségnek különböző típusai vannak a gyulladt ízületek száma, a betegség lefolyása és időtartama szerint. Az ízületi gyulladások egy részének oka ismeretlen, ilyen a reumatoid artritisz. Néhány esetben azonban a kórokozó (baktérium vagy vírus) az ízületi folyadékból vagy a vérből kimutatható. A betegség néhány típusa csak rövid ideig tart, de vannak olyan fajtái is, melyek évekig elhúzódhatnak, sőt akár egy egész életen át elkísérhetik a beteget.

Szakértő: dr. Mády Ferenc

egyetemi docens

Magyarországon minden tizedik ember csontritkulásban szenved. Ez az alattomosan, mindenfajta jelzés és fájdalom nélkül érkező betegség a felelős a hazánkban évente kb. 15 000 csípőtáji és 70 000 egyéb törés bekövetkeztéért. Világviszonylatban a csontritkulásra visszavezethető halálozások száma megközelíti a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozások számát.

Okok és következmények

Szervezetünkben háromféle izomszövet található. A simaizomzat akaratunktól függetlenül működik, megtalálható - többek között - a gyomor és a belek falában, a hörgőkben, a méhfalban és a prosztatában, de részben az érfali simaizomzat összehúzódása szabályozza például a vérnyomást is. A szívizomzat szintén akaratunktól függetlenül működik, tartós, erőteljes munkára specializálódott szövet. A harántcsíkolt izomzat építi fel a vázizomzatot.

A köszvény

Az esti séták elmaradhatatlanok családunkban. Városlakóként sokszor a Várban vagy a Liget környékén, esetleg a ritka délutáni időpontok egyikén a Margitszigeten kószálunk, nagyokat beszélgetve. Most, hogy a levegőnek már "tavasz" szaga van, alig várjuk, hogy újra kimehessünk a zöldbe, és hétvégi házunk környékén sétáljunk, majd a kerti székekben elnyúlva beszélgessünk egy-egy pohár jó bor mellett. Ilyenkor át-átruccannak a falubeli szomszédok, és ahogy a kedves olvasók sejthetik, elhalmoznak egészségükkel-betegségükkel kapcsolatos kérdésekkel.

Melyek a jellegzetes tünetek?

Az ízületi gyulladásnak leggyakrabban előforduló típusai a reumás jellegű és a köszvényes ízületi gyulladás. Súlyos formájában a betegség elpusztítja az ízületi porcot, sőt a környező csontszövetet is. Ritkán fertőzések is okozhatnak ízületi gyulladást, és ismert az autoimmun eredetű megbetegedés is, amely gyakran öröklődik.

A reumás jellegű ízületi gyulladás általában lassan, fokozatosan kialakuló, rendszerint mindkét oldali, szimmetrikus helyzetű, ízületeket (ujjak, csuklók, térdek) károsító gyulladás. A betegség lefolyására jellemző az enyhülési és fellángolási periódusok váltakozása.