A láb leggyakoribb deformitásai közé tartozó bütyök (hallux valgus) akkor alakul ki, amikor a láb öregujjának csontjai és ízületei – főként statikai okokból kifolyólag – elmozdulnak, az öregujj a többi ujj felé mozdul, így a fényképen is látható módon a láb belső oldalán kitüremkedés jön létre. Nőknél gyakrabban találkozhatunk ezzel az eltéréssel, amit minden bizonnyal a láb rossz statikáját elősegítő szűk, magas sarkú, hegyes orrú cipők viselése okoz.
Reumatológia / ortopédia
Az ún. autoimmun betegségek csoportjába tartozó idült, gyulladásos kórkép, amikor az ízületen belüli szöveteket (elsősorban kötőszövetet) a szervezet által termelt ellenanyagok megtámadják, jellegzetes tüneteket okozva (PCP - krónikus sokízületi gyulladás).
Átlagosan minden 75. ember érintett, a nők esélye, hogy megbetegednek, közel háromszoros a férfiakhoz képest.
A csontok képezik az emberi test vázát, támasztékát, szolgálják a mozgáshoz szükséges izomtapadási alapokat, ízületeket, és védelmet jelentenek a különlegesen érzékeny szerveknek, mint az agy, a szem, a fül, a tüdők, a szív. A csontok kollagén alapból, és az abban lerakódott ásványi anyagokból (kalcium, magnézium, nátrium, foszfát, karbonát) állnak. A csontokban állandó építési és lebontási folyamatok játszódnak le.
Alattomosan, fájdalom és jelzés nélkül érkezik. Nem véletlenül nevezik a csontritkulást "néma járványnak". A betegség, mely hazánk lakosságának 7-10 százalékát érinti, egyre nagyobb népegészségügyi gonddá válik. Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással.
A csontritkulás (osteoporosis) a csontozat olyan betegségét jelenti, amely a csontok mésztartalmának (kalcium és foszfor) csökkenésével jár együtt. Ezzel párhuzamosan a csontok törékennyé válnak, súlyos esetben minimális sérülés is törést okozhat. Jellegzetesen az időskorúak és a nők betegsége, az esetek döntő többségében a menopauza után jelentkezik.
A "néma járvány" - így is emlegetjük e betegséget, amely világszerte több száz millió embert sújt és hazánkban is a lakosság 7-10 százalékát érinti. Az utóbbi évtizedekben a csontritkulás kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi gonddá vált.
Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással. A csontritkulással kapcsolatban tehát bőven akad tennivaló. E betegség bárkinél kialakulhat - a tévhitekkel ellentétben nem csak az idősek betegsége -, ezért fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az oszteoporózisra és a megelőzését szolgáló alapvető tudnivalókra.
A csontritkulásban szenvedők száma folyamatosan nő. Világszerte, az 50 év feletti korosztályt nézve háromból egy nő és négyből egy férfi szenved el csonttörést gyenge csontozata miatt. Az Egyesült Államokban és Japánban mintegy 75 millió embert érint a betegség, más számítások szerint a világon hozzávetőleg 200 millió ember él csontritkulással. Magyarországon körülbelül 800.000 osteoporosisos beteg él, osteoporosis elleni gyógyszeres kezelés alatt ugyanakkor maximum 100.000 érintett áll. Az EU tagállamaiban minden 30. másodpercben bekövetkezik egy olyan törés, amely az osteoporosis számlájára írható. Itthon évente 64.000 csontritkulással összefüggésbe hozható törést diagnosztizálnak.
Bármely életkorban előfordulhat
Artritisz. Az ízületek gyulladását nevezzük így. Ilyenkor az ízületi folyadék felgyülemlik az ízületekben, melyek fájdalmasan megduzzadnak. A betegségnek különböző típusai vannak a gyulladt ízületek száma, a betegség lefolyása és időtartama szerint. Az ízületi gyulladások egy részének oka ismeretlen, ilyen a reumatoid artritisz. Néhány esetben azonban a kórokozó (baktérium vagy vírus) az ízületi folyadékból vagy a vérből kimutatható. A betegség néhány típusa csak rövid ideig tart, de vannak olyan fajtái is, melyek évekig elhúzódhatnak, sőt akár egy egész életen át elkísérhetik a beteget.
A mozgásszervi betegségek - szerte a világ civilizált országaiban - immár csakúgy népbetegségnek számítanak, mint például az allergia vagy a csontritkulás.
A nemzetközi egészségstatisztikai adatok szerint az iparilag fejlett országokban - elsősorban - a mozgásszegény, stresszes életmód következtében a felnőtt lakosságnak csaknem 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól.
Magyarországon minden tizedik ember csontritkulásban szenved. Ez az alattomosan, mindenfajta jelzés és fájdalom nélkül érkező betegség a felelős a hazánkban évente kb. 15 000 csípőtáji és 70 000 egyéb törés bekövetkeztéért. Világviszonylatban a csontritkulásra visszavezethető halálozások száma megközelíti a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozások számát.
A szakemberek szerint fiatalkorban tehetünk a legtöbbet csontjaink épségének megőrzéséért, mégpedig - elsősorban - megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú élelmiszer fogyasztásával és rendszeres testmozgással. Persze előfordulhat, hogy mindez kevés.
Akinek felmenői között volt vagy van csontritkulásos beteg, aki erős dohányos, esetleg rendszeres alkoholfogyasztó, aki valamilyen krónikus betegség miatt szteroidtartalmú tablettákat szed vagy bizonyos krónikus megbetegedésekben - például veseelégtelenségben, pajzsmirigy-működési rendellenességben - szenved, annak számolnia kell az üvegcsontúvá válás veszélyével. Utóbbi esetekben a szakorvosok ún. másodlagos csontritkulásról beszélnek.
Okok és következmények
Szervezetünkben háromféle izomszövet található. A simaizomzat akaratunktól függetlenül működik, megtalálható - többek között - a gyomor és a belek falában, a hörgőkben, a méhfalban és a prosztatában, de részben az érfali simaizomzat összehúzódása szabályozza például a vérnyomást is. A szívizomzat szintén akaratunktól függetlenül működik, tartós, erőteljes munkára specializálódott szövet. A harántcsíkolt izomzat építi fel a vázizomzatot.
Ízületi gyulladást okozhat az ülő életmód
Napjainkban a minket kiszolgáló, magas színvonalú technológiának, a mozgásszegénység életmódnak és a nem megfelelő minőségű étrendnek köszönhetően rohamosan és globálisan növekszik az évente regisztrált új arthritises betegek száma.
A köszvény
Az esti séták elmaradhatatlanok családunkban. Városlakóként sokszor a Várban vagy a Liget környékén, esetleg a ritka délutáni időpontok egyikén a Margitszigeten kószálunk, nagyokat beszélgetve. Most, hogy a levegőnek már "tavasz" szaga van, alig várjuk, hogy újra kimehessünk a zöldbe, és hétvégi házunk környékén sétáljunk, majd a kerti székekben elnyúlva beszélgessünk egy-egy pohár jó bor mellett. Ilyenkor át-átruccannak a falubeli szomszédok, és ahogy a kedves olvasók sejthetik, elhalmoznak egészségükkel-betegségükkel kapcsolatos kérdésekkel.
Népbetegség a csontritkulás (oszteoporózis) hazánkban és a világon egyaránt. A változás (menopauza) korában szinte minden harmadik nő, valamint az időskorúak nagy százaléka szenved ebben a betegségben.
A magyar lakosság 7-10 százaléka, mintegy 700 ezer ember érintett. Nőknél négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.
Melyek a jellegzetes tünetek?
Az ízületi gyulladásnak leggyakrabban előforduló típusai a reumás jellegű és a köszvényes ízületi gyulladás. Súlyos formájában a betegség elpusztítja az ízületi porcot, sőt a környező csontszövetet is. Ritkán fertőzések is okozhatnak ízületi gyulladást, és ismert az autoimmun eredetű megbetegedés is, amely gyakran öröklődik.
A reumás jellegű ízületi gyulladás általában lassan, fokozatosan kialakuló, rendszerint mindkét oldali, szimmetrikus helyzetű, ízületeket (ujjak, csuklók, térdek) károsító gyulladás. A betegség lefolyására jellemző az enyhülési és fellángolási periódusok váltakozása.
Mitől betegszik meg a térdizület?
Az arthrosis nem időskori kór, a betegek harmada 65 évnél fiatalabb A mozgásszervi betegségek rendkívüli módon rontják az élet minőségét. Hazánkban legalább egymillióan szenvednek kopásos ízületi betegségben.
A mozgásszervi megbetegedésről
A mozgásszervi megbetegedéseket korunk népbetegségeként tartják számon, mely hazánkban is nagyon sok embert érint: kit közvetve, a családjában előforduló megbetegedések révén, kit úgy, hogy saját maga az érintett. A lakosság 15-20 százalékánál diagnosztizálható mozgásszervi betegség, több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, és 10-20 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek.
A mozgásszervi megbetegedésekről dr. Szombati Istvánt, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusát kérdeztük.
Oldalak
