Reggelizz, mint egy király, ebĂ©delj, mint egy polgár, Ă©s vacsorázz, mint egy koldus! – tartja a mondás. Bizony, ha az egĂ©szsĂ©gĂĽnk, a jĂł alakunk, nem utolsĂłsorban pedig az emĂ©sztĹ‘rendszerĂĽnk Ă©psĂ©gĂ©nek megĹ‘rzĂ©se a cĂ©l, akkor jobb, ha Ăgy teszĂĽnk. Persze ez nem mindig könnyű, kĂĽlönösen az ĂĽnnepek közeledtĂ©vel.
Az emĂ©sztĂ©s tulajdonkĂ©ppen már a szájban megindul. A fogainkkal kis darabokra aprĂtott Ă©telek lebontását a nyál kezdi, amiláz nevű enzimjĂ©vel. A táplálĂ©k a szájbĂłl a nyelĹ‘csövön át a gyomorba jut, ahol „savfĂĽrdĹ‘t" vesz. 4-5 Ăłra elteltĂ©vel a vĂ©konybĂ©lbe kerĂĽl, ahol kĂĽlönfĂ©le emĂ©sztĹ‘nedvek bontják le.
A vĂ©konybĂ©l belsĹ‘ felszĂnĂ©t bĂ©lbolyhok borĂtják: a táplálĂ©k ezeken keresztĂĽl szĂvĂłdik fel a vĂ©rbe. Ăšjabb nĂ©hány Ăłra elteltĂ©vel a maradĂ©k a vastagbĂ©lben halad tovább, hogy további 7-16 Ăłrát töltsön ott. Itt már csak a vĂz Ă©s az ionok felszĂvĂłdása törtĂ©nik, emĂ©sztĂ©s nem. A nem hasznosĂthatĂł rĂ©szek vĂ©gĂĽl a vĂ©gbĂ©lnyĂláson keresztĂĽl távoznak, szĂ©klet formájában.
– A magyarországi étkezési szokások nem túl szerencsések – mondja dr. Bálint András sebész, gasztroenterológus, a Szent Imre Kórház általános sebészeti profiljának osztályvezető főorvosa. – Kevés alkalommal eszünk, de akkor sokat, és túl nagy mennyiségben fogyasztunk állati eredetű zsiradékokat és szénhidrátokat. Az emésztőrendszer és általában a szervezet szempontjából lényegesen jobb a többszöri, kis volumenű étkezés, mint a „nagy zabálás". Az energiafelhasználás ugyanis folyamatos – a bevitel ezzel szemben szakaszos. A táplálkozásunkban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a növényi rostoknak, a vitaminoknak, a nyomelemeknek.
A jĂł fogyĂłkĂşra alapja az, hogy a szĂ©nhidrát-felhasználás nagyobb, mint a kalĂłriabevitel. ElĹ‘ször is csökkentenĂĽnk kell a szĂ©nhidrátok Ă©s a zsĂr fogyasztását. Nem csupán az Ă©dessĂ©geket, de a pĂ©ksĂĽtemĂ©nyeket, a tĂ©sztafĂ©lĂ©ket Ă©s a lisztbĹ‘l kĂ©szĂĽlt Ă©teleket is háttĂ©rbe kell szorĂtanunk.
Sokkal több salátát, gyĂĽmölcsöt Ă©s zöldsĂ©get kellene fogyasztanunk! A reggelinek Ă©s az ebĂ©dnek kell dominánsnak lennie, a vacsora lehet szerĂ©nyebb is. A nem hirtelen, fiziolĂłgiás (azaz Ă©lettani) fogyás a kalĂłriabevitel megszorĂtása mellett megfelelĹ‘ trĂ©ninggyakorlatokra is Ă©pĂt. JĂł tudni, hogy egy fizikai munkásnak körĂĽlbelĂĽl napi 2000 kilokalĂłriára van szĂĽksĂ©ge, mĂg egy irodai dolgozĂł számára 1000-1200 kilokalĂłria is elĂ©g. TörekedjĂĽnk arra, hogy 20 alatt tartsuk a testtömegindexĂĽnket!
Testtömegindex
A szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek, a cukorbetegsĂ©g, sĹ‘t, a daganatos betegsĂ©gek tekintetĂ©ben is az elhĂzás az egyik legsĂşlyosabb kockázati tĂ©nyezĹ‘. A testtömegindex – angolul Body Mass Index (BMI) – megfelelĹ‘ eligazĂtást ad ahhoz, hogy felmĂ©rhessĂĽk saját állapotunkat. Ăšgy kapjuk meg, hogy a kilogrammban mĂ©rt testsĂşlyunkat elosztjuk a testmagasság mĂ©terben mĂ©rt nĂ©gyzetĂ©vel. 25 alatt általában normális testsĂşlyrĂłl, 25-30 között tĂşlsĂşlyrĂłl, mĂg 30 felett elhĂzásrĂłl beszĂ©lĂĽnk.
Az emĂ©sztĹ‘szervi betegsĂ©gek nagyon sokfĂ©lĂ©k lehetnek. TeltsĂ©gĂ©rzet vagy puffadás esetĂ©n sokan inkább bekapnak egy emĂ©sztĂ©st könnyĂtĹ‘ pirulát, mint hogy orvoshoz forduljanak. – Pedig Magyarországon általános problĂ©ma az, hogy a daganatokat kĂ©sĹ‘n ismerik fel! – mondja dr. Bálint András. – A gyomorszájtáji fájdalmak, a gyomorĂ©gĂ©s, a savanyĂş, marĂł Ăz a szájban, a táplálĂ©k visszaáramlása, a mellkasi fájdalom mind-mind figyelmeztetĹ‘ tĂĽnetek: Ă©rdemes kivizsgáltatnunk magunkat. Ha pedig vĂ©res szĂ©kletet, hányást, vĂ©res hányást, nem szándĂ©kolt testsĂşlycsökkenĂ©st tapasztalunk, haladĂ©ktalanul forduljunk orvoshoz!
Dudics Emese
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 071207)
ArchĂvum
Archivált Ărás. A benne foglaltak aktualitása nem garantált, vagy nem feltĂ©tlenĂĽl tĂĽkrözik a vonatkozĂł tudományterĂĽletek jelenlegi ismeretanyagát, szempontjait Ă©s hangsĂşlyait.