hiánybetegség

Kevesen vannak azok a szerencsések, akik a herpesz fertőzés semmilyen formájával nem találkoztak. Akinek valaha már megjelentek a száján vagy a teste egyéb területén a típusos hólyagocskák, tudja, hogy ez a látszólag jelentéktelen elváltozás milyen kellemetlen lehet annak, akinek a bőrén kialakul.

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt. Persze arra is csak a XVIII. században jöttek rá, hogy a természetben előforduló szervetlen kémiai elemek, mint pl. a vas, megtalálható a vérben, és azt is csak ebben az időben ismerték fel, hogy a csont a kalciumnak köszönheti a keménységét.

Ha elfogadjuk, hogy az élet az ősidőkben a sós óceánokban keletkezett, magától értetődőnek vehetjük, hogy sejtjeink ásványianyag-összetétele az ősóceán ásványianyag-összetételéhez hasonló. Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen.

A pajzsmirigy elöl, a nyaki területen, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenyét középen egy mirigyállományt tartalmazó szöveti híd köti össze. Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására megnagyobbodik, és sok esetben tapinthatóvá válik. A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy dudor formájában látható az ádámcsutka alatt vagy mellett.

Ó mi jó a dió!

Sok család asztalánál ünnepi alkalmakkor a mai napig elmaradhatatlan a diós és a mákos kalács.

Régen a diót ilyenkor mézben főzve, de csak úgy magában is, bőséggel fogyasztották. A dió ugyanis sok népnél mitologikusan jeles növény. "Külön tiszteletnek örvend a fája, lombja, gyümölcse, a tisztaságnak és maradandóságnak a jelképe." (Kövi Pál: Erdélyi lakoma)

Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban.

A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magasvérnyomást, magas koleszterinszintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.

A megnyerő külsőhöz, a jó megjelenéshez elengedhetetlen a szép, egészséges bőr. A kiegyensúlyozott táplálkozás, az optimális tápláltsági állapot bőrünkön is látható, míg egyes tápanyagok hiánya bőrünkön is nyomot hagy. Táplálkozásunk általában energiában és egyes tápanyagokban bőséges, más tápanyagokból viszont gyakran kisebb hiány mutatkozik.

Johannes FabryKézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).

Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.

Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.

Elvesző vitaminok

A vitaminok olyan anyagok, melyek ahhoz kellenek, hogy ne legyünk betegek.
(Szent-Györgyi Albert)

A zöldségek, gyümölcsök a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi
anyagok széles skáláját kínálják. Vajon mi történik a fagyasztás vagy a befőzés hatására?
Mennyire tartják meg a finomságok vitamintartalmukat?

Dr. Sipos Andrea könyvében a következőket írja a vitaminokról: Olyan kis molekulasúlyú, kalóriaérték nélküli (!) szerves vegyületek, melyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Zsírban és vízben oldódó vitaminokat különböztethetünk meg.

Az étvágytalanság és a válogatás gyakran azonos okra vezethető vissza.

A szülők gyakran fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy étvágytalan a gyermekük, alig eszik valamit, illetve csak azt eszi meg, ami a fogára való, válogatós.

A legtöbb rossz étvágyú gyermek egyik vagy mindkét szülője gyermekkorában étvágy-talan volt.

Az étvágytalanságon nem könnyű segíteni. Nem lehet néhány nap vagy néhány hét alatt rend- be hozni, "meggyógyítani", mint a legtöbb gyermekkori heveny megbetegedést, amelyek ke-zelésében látványos eredményeket lehet felmutatni.

Védő-, betegségmegelőző hatások

A héjas termésű gyümölcsök többsége, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a kesudió, a pisztácia stb. Ázsiából, vagy Dél-Amerikából került Európába, s vált kedvelt csemegévé. E héjasokat felhasználják sütemények, kenyerek, sajtok ízesítésére, salátákhoz keverve, de húsételek készítésénél is kiválóan megfelelnek. Natúr, pörkölt mogyorót, mandulát is szívesen szemezgetünk, a dióról pedig a nagymamám készítette mézes dió, s a karácsonyvárás jut az eszembe.

A héjas termésű gyümölcsök összetétele eltér a többi lédús gyümölcsökétől.

Beszéljünk a soványságról!

A megfelelő táplálkozás, a jó tápláltsági állapot az egészségben eltöltött élet alapja. A szociális, gazdasági helyzet és a táplálkozási ismeretek szintjének emelkedésével párhuzamosan eltűntek a klasszikus hiánybetegségek, mint pl.: a skorbut (C-vitamin-hiány), a pellagra (Niacinhiány), az angolkór (D-vitamin-hiány), a beriberi (B1-vitamin-hiány), ám manapság a kiegyensúlyozatlan, energiában és egyes tápanyagokban bőséges, de más tápanyagokból kisebb hiányt mutató táplálkozás jelent veszélyt.

KOPASZODÁS (ALOPECIA)

Az ember fején kb. 150 ezer hajszál található, amelyek a fejbőr szőrtüszőiben /hajhagyma/ képződnek. A hajszál lényegében egy szőrszál, amely egy úgynevezett kéreg-, illetve velőállományból épül fel. Fő alkotóeleme a szaru, pigmenttartalma adja a színét, kevesebb pigmenttartalom esetén világosabb. Egyénenként változó a hajszál vastagsága, színe, a hajszálon bevonatot képző faggyúréteg mennyisége, a hajszál szilárdsága, illetve a haj növekedésének mértéke. Idős korban a hajszálak vastagsága és pigmenttartalma csökken.

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy bizonyos vitaminoknak és nyomelemeknek fontos szerepük van számos betegség megelőzésében, és hogy étrendünk vitamintartalmának döntő kihatása van egészségünkre. Arra azonban Magyarországon még kevesen figyeltek fel, hogy táplálkozási szokásaink szemünk egészségét, látásunk élességét is befolyásolják.

Amikor minden mozdulat célt téveszt...

Szakértő: Dr. Takács Annamária

, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinkájának főorvosa

Becsült adatok szerint Magyarországon mintegy 16-20 ezer Parkinson-kóros beteg él. Az USA-ban közel egymillió embert érint ez a kór, és évente 60 ezer az újonnan diagnosztizált betegek száma. Egyes előrejelzések a parkinsonos megbetegedések növekedését jósolják, a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.

Bohus Zoltán üvegszobra és csontrendszerünk is egy-egy műremek. Vigyázat, törékeny!Az oszteoporózis (osteoporosis) anyagcsere eredetű, atrófiás jellegű csontbetegség, melyben a csontszövet egésze (szervetlen és szerves állománya) arányosan csökken. A csont ásványianyag-tartalmának meghatározására alkalmas eljárások a klasszikus röntgenfelvétel, a csigolyadeformitási indexek mérése, az oszteodenzitometria és az ultrahangos – kvantitatív – csontvizsgálat. A szekunder oszteoporózisok kizárásához további rutin- és specifikus laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet.

A téli, zord időjárás beköszöntével gyakoribbá válnak a lázzal, náthával, köhögéssel járó megbetegedések. A gyerekek különösen veszélyeztetettek, pedig a fertőzések nagy része megelőzhető lenne helyes életmóddal, megfelelő táplálkozással. A táplálékok vitamintartalma nemcsak az egészséges fejlődéshez szükséges, hanem az immunrendszert is erősíti. A kórokozókkal, betegségekkel szembeni védekezőképességet tehát befolyásolhatjuk, ha gondosan, tudatosan állítjuk össze a gyerekek étrendjét.

Főleg a 70 év felettieket érinti ez a civilizációs betegség, de akár 40 év alatt is előfordulhat. A betegség gyógyíthatatlan, világszerte mintegy 124 millió embert érint. Jellemző szemészeti tünete, hogy a makula (sárgafolt) degenerációban szenvedő éppen azt nem látja, amire nézni szeretne. Így nem lát olvasni, nem látja meg a járműveken a számot, nem ismeri meg az arcokat. A látótér teljes marad az esetek többségében, de az úgynevezett centrális látás elvesztését vakságként éli meg a beteg. A betegség kezdetén csak torzan jelennek meg a tárgyak: az egyenes vonalak görbékké válnak. Később szürkés-fehér folt jelenik meg a látómező közepében, amely kissé takarja csak a nézett képet. Később ez a folt egyre sötétedik, végén átlátszatlanná válik.

Feliratkozás hiánybetegség csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×