Betegségek a torokfájdalmak hátterében

Toroknak nevezzük a szájüregből a garatba vezető kaput és az itt található képleteket. A köznyelv nemcsak ennek a szűk szakasznak a betegségei által okozott panaszokat, hanem annak környékén zajló betegség okozta tüneteket is torokpanasznak nevezi.

Sokféle panaszt lokalizálhatnak a toroktájra: fájdalmat, viszketést, idegentestérzést, kaparó csiklandozó érzést, gombócérzést, nehezített nyelést. Ezeket a panaszokat többféle betegség válthatja ki: gyulladás, daganat, működésbeli zavar stb.

Torokfájdalmat legtöbbször gyulladásos betegségek okoznak: különböző eredetű mandulagyulladások, heveny és idült garatgyulladás, különböző fertőző betegségekhez tartozó torokelváltozások, stb. Igen heves fájdalommal jár, ha a gyulladásos folyamat a mandulák határait túllépi. A fájdalom ilyenkor olyan erős lehet, hogy a beteg a nyálát sem tudja lenyelni. A gégefedő gyulladása szintén heves fájdalmat és nyelésképtelenséget okoz. Az algarat gyulladása is fájdalommal és nehezített nyeléssel jár, mely nagyon keservessé teheti a beteg életét, különösen ha fekély is kialakul.

Enyhébb panaszokat vált ki a nyálkahártya felületes gyulladása, melynek oka lehet virális fertőzés, hő vagy kémiai anyag által kiváltott irritáció (pl.: hideg szénsavas ital, alkohol, fagylalt, csípős fűszeres étel). A szájon át belélegzett levegő szintén irritativ hatás révén okoz gyulladást a nyálkahártya felszínén. Fülbesugárzó nyelési fájdalom és nehezített szájnyitás daganatos betegség egyik tünete lehet.

Nyakcsigolyabetegségek, idegfájdalom torokba sugárzó fájdalmat is okozhat. Torok és szájpad viszketés a légúti allergiás betegségekre jellemző, de ételallergiát is kísérhet a szájüreg, a torok és a garat viszketése. Torokkaparás, torokégés gyakran előfordul idült, nyálkahártya felszínén zajló hurutok esetén.

A háttérben vitaminhiány, vashiány és gyakran az ún. reflux betegség is lehet. A reflux betegségben a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, s ott – esetleg a garatban és a gégében is – emiatt gyulladás alakul ki.

A betegek sokszor panaszolják, hogy a torokégés, torokkaparás mellett állandó torokköszörülés is kínozza őket. Sokszor csiklandozó érzésről vagy tollpiheszerű idegentestérzésről is beszámolnak. Torokban érzett tapadó nyák miatt is gyakran fordulnak orvoshoz. Ettől az érzéstől keserves krákogással próbálnak a betegek megszabadulni. Ilyen panasz a nyálkahártya különböző, általában banális betegségeiben fordul elő.

A diszkomfort érzés abból adódik, hogy a nyálkahártyát élettani körülmények között beborító nyálka mennyisége és minősége megváltozik: kevesebb és tapadósabb lesz. Hormonális változások, a só- és vízháztartás zavara okozhat ilyen panaszt, de lezajlott heveny gyulladás után vagy valamilyen idült betegség részeként is észlelhetjük. A gyakori krákogás rossz szokás vagy neurózis egyik tünete is lehet.

Toroktájon érzett gombócérzés is előbb-utóbb orvoshoz viszi a beteget. Gombócérzést válthatnak ki az idült mandula- és garatgyulladáson kívül a pajzsmirigy különböző betegségei, a nyaki ciszta, valamint gerinc- és nyelőcsőbetegségek. Mivel sokféle kór okozhat toroktáji panaszt, a szükséges vizsgálatok kiválasztásához és a vizsgálati sorrend megállapításához először alaposan tájékozódni kell.

Ez a következő kérdések alapján történik:

• pontosan mi a panasz (fájdalom, viszketĂ©s, idegentestĂ©rzĂ©s, stb.)
• ezek miĂłta állnak fenn,
• a tĂĽneteket megelĹ‘zte-e, vagy kĂ­sĂ©ri-e láz Ă©s fájdalom,
• mikor jelentkeznek a panaszok: Ăşn. ĂĽres nyelĂ©skor (amikor csak a saját nyálunkat nyeljĂĽk), Ă©tel lenyelĂ©sekor, vagy nyelĂ©stĹ‘l fĂĽggetlenĂĽl,
• akadályozott-e a nyelĂ©s,
• mindig fennáll-e a panasz vagy csak idĹ‘nkĂ©nt jelentkezik,
• milyen egyĂ©b ismert betegsĂ©gek vannak a betegnek, s ezekre milyen gyĂłgyszert szed.

Mivel sokféle betegség okozhat toroktáji panaszt, nem elegendő a torok és szájüreg vizsgálata, a gége és légcső, és legtöbbször a nyelőcső endoszkópos vizsgálata is szükséges. A kórtörténet, a fizikális és endoszkópos vizsgálat mellett, nyaki ultrahang, különböző röntgenvizsgálatok segítik a diagnózis felállítását. Laboratóriumi és belgyógyászati vizsgálat is szükségességé válhat.

Dr. TĂłta Julianna

forrás: archívum
(Patika Tükör)