A pajzsmirigy elöl, a nyaki területen, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenyét középen egy mirigyállományt tartalmazó szöveti híd köti össze.
Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására megnagyobbodik, és sok esetben tapinthatóvá válik. A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy dudor formájában látható az ádámcsutka alatt vagy mellett.
Toroknak nevezzük a szájüregből a garatba vezető kaput és az itt található képleteket. A köznyelv nemcsak ennek a szűk szakasznak a betegségei által okozott panaszokat, hanem annak környékén zajló betegség okozta tüneteket is torokpanasznak nevezi.
Sokféle panaszt lokalizálhatnak a toroktájra: fájdalmat, viszketést, idegentestérzést, kaparó csiklandozó érzést, gombócérzést, nehezített nyelést. Ezeket a panaszokat többféle betegség válthatja ki: gyulladás, daganat, működésbeli zavar stb.
Alattomosan, fájdalom és jelzés nélkül érkezik. Nem véletlenül nevezik a csontritkulást "néma járványnak". A betegség, mely hazánk lakosságának 7-10 százalékát érinti, egyre nagyobb népegészségügyi gonddá válik. Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással.
Felettébb ritka betegség, nehéz felismerni. Tünetei változatosak, de ezekben szegény, sokáig bujkáló, panaszt évekig nem okozó eseteket is leírtak. A betegség lényege a mellékvesevelő lokalizációjú vagy eredetű daganatképződés.
A mellékvesevelő felelős a szervezet létfontosságú hormonjának, az adrenalinnak a termelődéséért. Ha bárhol a szervezetben olyan tumort észlelünk, mely adrenalint termel és dob többnyire szabálytalan időközökben a vérkeringésbe, az maga a phaeochromocytoma (ejtsd: féokromocitóma).
Amiloidózis esetén betegségcsoportról beszélünk, az ebbe tartozó kórképek alapja közös: mindegyikében oldhatatlan, fibrózus fehérjék, illetve fehérje-szénhidrát (-poliszacharid) komplexek rakódnak le az emberi szervezet legkülönfélébb szöveteiben.
Az anyag maga az amyloid, betegséget azáltal okoz, hogy életfontosságú szervek parenchymáját (funkcióért felelős szöveteit) infiltrálja, gátolva, esetenként súlyosan károsítva működésüket.
Megjegyzés: betegség, mozgáshiány, mértéktelen alapfogyasztás esetén (pl. alkoholtartalmú italok) a táblázatban foglaltak korlátozottan irányadóak!
Sugárbaleset során az ionizáló sugárzásnak kitett személy határértéket meghaladó sugárterhelést szenved el. A test szöveteiben elnyelt energia a sugárdózissal jellemezhető. Ha 1 kg tömegben 1 joule energia nyelődik el, a sugárdózis 1 J/kg, azaz 1 Gy (gray).
Informatívabb az ún. dózisegyenérték, mely a sugárzás körülményeit, illetve a sugárzás minőségét is figyelembe veszi. A sugárzás fajtája döntő jelentőségű, példának okáért a neutron- és alfa-részecskék hússzoros veszélyt jelentenek a röntgensugárzáshoz képest. Nem véletlen, hogy a viszonylag csekély fizikai pusztítást okozó neutronbomba fejlesztésénél a cél éppen a nagy energiájú részecskék minél magasabb arányú emissziója volt.
A hangszalagok a gégevázon belül helyezkednek el. A gégeváz a nyakon jól kitapintható, helyét az ádámcsutka jelöli.
A szakemberek szerint fiatalkorban tehetünk a legtöbbet csontjaink épségének megőrzéséért, mégpedig - elsősorban - megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú élelmiszer fogyasztásával és rendszeres testmozgással. Persze előfordulhat, hogy mindez kevés.
Akinek felmenői között volt vagy van csontritkulásos beteg, aki erős dohányos, esetleg rendszeres alkoholfogyasztó, aki valamilyen krónikus betegség miatt szteroidtartalmú tablettákat szed vagy bizonyos krónikus megbetegedésekben - például veseelégtelenségben, pajzsmirigy-működési rendellenességben - szenved, annak számolnia kell az üvegcsontúvá válás veszélyével. Utóbbi esetekben a szakorvosok ún. másodlagos csontritkulásról beszélnek.
KOPASZODÁS (ALOPECIA)
Az ember fején kb. 150 ezer hajszál található, amelyek a fejbőr szőrtüszőiben /hajhagyma/ képződnek. A hajszál lényegében egy szőrszál, amely egy úgynevezett kéreg-, illetve velőállományból épül fel. Fő alkotóeleme a szaru, pigmenttartalma adja a színét, kevesebb pigmenttartalom esetén világosabb. Egyénenként változó a hajszál vastagsága, színe, a hajszálon bevonatot képző faggyúréteg mennyisége, a hajszál szilárdsága, illetve a haj növekedésének mértéke. Idős korban a hajszálak vastagsága és pigmenttartalma csökken.
Az anyagcsere szabályozója, a pajzsmirigy
A pajzsmirigy egy kis mirigyes szerv, amely közvetlenül a bőr és az ádámcsutka alatt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenye középen össze van kötve egy kis haránt mirigyállománnyal, így formája egy H betűre emlékeztet. Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására azonban megnagyobbodhat, s akkor könnyen kitapinthatóvá válik. A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy már látható dudor az ádámcsutka alatt vagy mellett.
A serdülőkori hormonális változások
Gyermekkorban a nemi szervek a test többi részével párhuzamosan fejlődnek. Tízéves kor után a fejlődés felgyorsul. Pontosan ma sem tudjuk, hogy a pubertás hátterében álló hatal-mas változásokat mi indítja el, de az események sorrendje már ismert.
A fejlődést az agyi központok: a hipotalamus és az agyalapi mirigy (hipofizis) elülső lebenye által termelt hormonok indítják el.
PAJZSMIRIGY ALULMŰKÖDÉS (HYPOTHYREOSIS)
A pajzsmirigy által termelt hormonok (tiroxin, trijód tironin) a szervezetben sokrétű hatást fejtenek ki. (ld. Hyperthyreosis) Pajzsmirigy alulműködésről akkor beszélünk, ha ezen hormonok szintje a vérben csökken.
Nemzetközi statisztikák szerint a 60 év feletti népesség 2 %-a érintett. Jóval gyakoribb idős-, mint fiatalkorban és elsősorban nők betegszenek meg.
PAJZSMIRIGY TÚLMŰKÖDÉS (HYPERTHYREOSIS)
A pajzsmirigy a nyak 2 oldalán az ádámcsutka alatt elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. Hormontermelő szerv, az általa termelt hormon a tiroxin (T4), illetve az úgynevezett trijódtironin (T3), amelyek jódot tartalmaznak. Ezek a hormonok többek között a szervezet méhen belüli, illetve gyermekkori fejlődéséért, illetve minden életkorban az anyagcsere fenntartásáért felelősek.
A fenti hormonok szintézisét az agyalapi mirigy befolyásolja (TSH).
Szívritmuszavarok fajtái: pitvarremegés és pitvarlebegés
Már az ókori gyógyítók is tapintották a pulzust, de hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a különböző ritmuszavarokat az orvosok azonosítsák, jelentőségüket értékeljék. Szabálytalan pulzus észleléséről már az 1700-as évekből maradtak fenn adatok, de e kór jelentőségét csak a huszadik század elején sikerült felismerni.
A pitvarfibrilláció - pitvarremegés - az egyik leggyakoribb olyan ritmuszavar, melynek klinikai jelentősége sem elhanyagolható. A 60 év feletti korosztály 5-10 százalékában van jelen. A kor előrehaladtával előfordulása gyakoribbá válik. Több nemzetközi tanulmány igazolta e ritmuszavar jelentőségét.
Amit a mandulaműtétről tudni érdemes
Eltávolításukra - az ún. mandulaműtétre - különböző betegségek miatt gyakran sor kerül.
Ilyenek pl.:
• ha a betegnek évente többször van magas lázzal járó tüszős mandulagyulladása,
• ha a mandula körül tályog volt,
Vágyfokozók - növényi afrodiziákumok
A különböző ismeretterjesztő cikkekben gyakran olvashatunk arról, hogy a keleti kultúrák ősidők óta alkalmaznak bizonyos növényeket a szexuális aktivitás serkentése, a szexuális teljesítmény fokozása érdekében. Az ilyen hatású, azaz afrodiziákumként alkalmazott növények legismertebb példája a csodálatos ginzenggyökér. Joggal vetődik fel a kérdés: csak a messzi tájak növényei között vannak ilyen hatású fajok, vagy a közép-európai flóra is rendelkezik más, de hasonló hatású fajokkal? Ismerjünk meg néhány olyan növényt, melyek hatása rokon a ginzeng gyökérével.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.