A nagyothallást a fül különböző részein megjelenő kóros folyamatok okozzák: fejlődési rendellenesség, sérülés, gyulladás, hegesedés, daganat vagy degeneratív folyamat. A hiba lehet a hallójáratban, a középfülben, a belső fülben vagy a központi idegrendszerben. A hallójárati betegségek közül a járatot elzáró folyamatok okoznak halláscsökkenést. A hallójárat elzáródását okozhatja: fejlődési rendellenesség, gyulladás vagy sérülés okozta hegesedés, jó- vagy rosszindulatú daganat. A fejlődési rendellenesség, a hegesedés és a jó indulatú daganat okozta elzáródást műtéttel lehet megszüntetni. A rosszindulatú daganatok komplex onkológiai kezelést igényelnek. A banális kórképek – például: hallójárati idegentest, fülzsírdugó, hallójárati gyulladásból adódó váladékgyülem – okozta átmeneti hallásromlást nem szoktuk nagyothallásnak nevezni.
idegentest
A pszeudokrupp nevű betegség során a légcső legfelső, hangszalag alatti szakaszán a nyálkahártya - gyulladásos folyamat következtében - hirtelen megduzzad, ezzel szűkíti a légutat, és belégzésben nehéz légzést okoz. A nyálkahártya-duzzanat kiváltó oka legtöbbször a felső légúti hurutokat okozó valamelyik vírus, ritkábban baktérium, valamilyen allergén vagy irritatív hatású gáz, esetleg gőz.
Toroknak nevezzük a szájüregből a garatba vezető kaput és az itt található képleteket. A köznyelv nemcsak ennek a szűk szakasznak a betegségei által okozott panaszokat, hanem annak környékén zajló betegség okozta tüneteket is torokpanasznak nevezi.
Sokféle panaszt lokalizálhatnak a toroktájra: fájdalmat, viszketést, idegentestérzést, kaparó csiklandozó érzést, gombócérzést, nehezített nyelést. Ezeket a panaszokat többféle betegség válthatja ki: gyulladás, daganat, működésbeli zavar stb.
A legszomorúbb hírek között tartom számon, amikor egy egyébként egészséges embertársunk banális, egyben fatális felsőlégúti elzáródás miatt veszíti el életét.
Gyermek esetén ezt még nehezebb feldolgozni, különösen akkor, ha környezetében volt felnőtt, aki segíthetett volna.
Noha a légúti elzáródás az egyik legmagasabb időfaktorú akut katasztrófa lehet, a kapkodástól mentes, célszerű beavatkozás túlnyomórészt sikerrel jár.
A felnőtt lakosság csupán 15 százaléka segítene aktívan a sérültek ellátásában egy közúti balesetnél, a balesetet látottak 13 százaléka pedig segítséghívás nélkül tovább menne – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb lakossági kutatásából. Az eredményeket Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője kommentálta.
A lakosság 70 százaléka vett már részt valaha elsősegélynyújtó tanfolyamon, vagyis ennyi embernek van elméleti ismerete arról, mit kell tenni baj esetén. Többségüket a jogosítvány megszerzése motiválta a tanfolyam elvégzése során, míg 20 százalékuknak a munkahely miatt volt kötelező részt venni ilyenen. A saját elhatározásból végeztek aránya mindössze 7 százalék.
Az elsősegélynyújtó tanfolyamon már részt vettek mindössze egyharmada állítja, hogy teljes biztonsággal tudná alkalmazni vészhelyzet esetén az elméletben tanultakat, míg nagyon sokan (42 százalék) nem tudják megítélni, hogyan reagálnának ilyen esetben – arányuk egyébként az életkor növekedésével jelentősen nő. Megfigyelhető, hogy a jogosítvány megszerzését motiváló tényező a fellépés határozottságát is befolyásolja: a saját akaratukból vizsgázók körében lényegesen magasabb azok aránya, akik magabiztosabbak tudásukban.
Segít a műkönny
A szem elülső felszínét egy háromrétegű folyadékfilm, a praecorneális könnyfilm borítja. Legfontosabb feladata a szemgolyó felszínének védelme, nedvesen tartása, és optikailag sima elülső szemfelszín kialakítása. Az egyenletes, megfelelően stabil könnyfilm pislogáskor alakul ki, tartósan nyitott szemen spontán felszakad.
A szem fénytörési hibáiból eredő homályos látást különböző optikai eszközökkel (szemüveg, távcsőszemüveg, kontaktlencse) lehet korrigálni.
A kontaktlencse – amelyet közvetlenül a szemgolyó elülső felszínére helyeznek – népszerűségének magyarázata az, hogy teljesebb látásélességet biztosít (még nagy dioptriák esetében is) mint a szemüveg.
Vörös szemmel
A kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya (conjuctiva) a szemhéj belső felszínét és a szemgolyót borító laza, a szem mozgásait követő nyálkahártya. A szemhéjak belső élén ered és feszesen tapad a szaruhártya szélén, a limbusban. Eredési és tapadási pontjait kivéve alapjáról könnyen elmozdítható. A szemhéjat borító tarsalis és a szemgolyót borító bulbaris kötőhártya találkozásánál egy zsákszerű áthajlás található. A kötőhártya egészséges szemen halvány, sima, csillogó. Kóros esetben bővérűség, vérzés, ödéma következhet be.
