A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.
A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.
Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.
Az egészséges felépítésű és összetételű csont igen ellenálló a fizikai behatásokkal szemben, míg a beteg csontállománynak (pl. csontritkulás esetén) ez a teherbíró képessége lényegesen lecsökken.
A csontokban a külső erők hatására kialakuló sérüléseket töréseknek nevezzük. A beteg csontokban igen kis fizikai terhelésre bekövetkező töréseket kóros vagy patológiás törésnek hívják.
A töréseket sokféleképpen lehet csoportosítani. A tört csontvégek eredeti helyükön maradhatnak, vagy egymáshoz képest elmozdulhatnak. Ez utóbbiak az elmozdulással járó törések. Az elmozdulás iránya lehet oldalirányú: a tört csontvég a tengelye mentén elfordulhat, a csont eredeti tengelyéhez képest szöglettörés alakulhat ki benne. Ezek a törések általában a végtagok hosszú csöves csontjaira jellemzőek.
Ha a csontvégek úgy mozdulnak el, hogy a törött csont vége átszúrja a bőrt, akkor nyílt, egyébként zárt törésről van szó. Baleseti sebészeti szempontból az is nyílt törésnek számít, ha a töréshez közeli területen nem a törött csontvég sérti a bőrt, hanem például az esés, gázolás következtében alakul ott ki valamilyen seb.
A törés lehet vonalas jellegű, ilyenkor vékony törésvonal húzódik át a csonton. Lehet egyszeres vagy többszörös, annak megfelelően, hogy például a hosszú csöves csont két vagy több, egymástól távol eső területen sérül-e. Darabos a törés, ha egy adott területen a csont több apró darabkára törik.
Speciális esete a csonttöréseknek az úgynevezett zöldgally-törés. Ez a gyermekkorban előforduló törésfajta attól különleges, hogy a csont eltörik ugyan, de a rugalmas, erős csonthártya nem szakad el. Ez összetartja az eltört csontot. (Egy fiatal, rugalmas faágat sem lehet könnyedén kettétörni.)
Csigolyáknál gyakori az úgynevezett összenyomatásos vagy kompressziós törés, amikor a csigolyatest puha, szivacsos állománya a függőleges irányú erők (pl. magasból történő esés) hatására összeroppan, a csigolya magassága kisebb lesz, esetleg ék alakúvá válik.
A lapos koponyacsontokon a vonalas törés a gyakori, vagy az, hogy a koponyát érő nagy, külső erő hatására a koponyacsont beszakad, és a kitört darab az agyállomány felé benyomódik.
A törések – elsősorban végtagtörések – legjellegzetesebb tünetei a sérülés helyén fellépő fájdalom, duzzanat, elmozdulásos törésnél a végtag alakjának megváltozása, deformálódása (csukló-, alkartöréseknél gyakori), illetve a kóros helyen (vagyis nem az ízületben) kialakuló mozgathatóság.
A fenti tünetek közül csak az utóbbi kettő a törés biztos jele. Duzzanat és fájdalom ízületi rándulás, zúzódás jele is lehet. Ugyanakkor nem biztos, hogy ha csak ezek a tünetek tapasztalhatóak, akkor nincs törés. A törést egyértelműen csak röntgenvizsgálattal lehet kimutatni. A röntgenfelvétel nemcsak a törés tényét igazolja, hanem megmutatja annak jellegét, a törvégek helyzetét, azok elmozdulását, az elmozdulás nagyságát is.
Törés gyanúja esetén a törött végtagot a talált helyzetben kell rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy bármilyen, arra alkalmas eszközzel (faág, szerszámnyél, vonalzó, stb.) és pólyával, sállal, fáslival meg kell akadályozni a törvégek elmozdulását. A törött kart fel kell kötni, a lábat felpolcolni, mentőt kell hívni, vagy baleseti sebészeti szakrendelésre, illetve traumatológiai osztályra kell vinni a sérültet.
Koponya- és gerincsérülés gyanúja (gázolás, autóbaleset, magasból történő esés) esetén különös gonddal kell eljárni, hisz a sérült óvatlan mozdításával súlyos agy- vagy gerincvelő-sérülést okozhatunk. Ha mód van rá, a mentők érkezéséig ne mozgassuk meg a beteget, kivéve akkor, ha az alapvető életfunkciók (átjárható légutak biztosítása, légzés, vérkeringés) pótlására ehhez feltétlenül szükség van.
A törések kezelése a tört csontok külső (gipsz vagy vízre megkeményedő, műanyag rögzítőkötés) vagy belső (csavarok, lemezek, szegek) stabil rögzítése. A csonttörés gyógyulási ideje függ – többek között – a törés típusától és az egyéni gyógyhajlamtól. A gyógyulás heteket, hónapokat vehet igénybe, és ezt követően sokszor még hónapokig tartó gyógytornára, rehabilitációra van szükség.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archívum
(Patika Tükör)
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.
2 nappal ezelőtt elcsúsztam,bedagadt a lábfejem és első nap nem bírtam ráállni és járdára fájdalmas. Ez törés lehet?
Akár törés is lehet. Ilyen esetekben képalkotó vizsgálat nélkül nehéz diagnózist alkotni. Röntgen nélkül orvos vagy gyógytornász is csupán valószínűsíteni tud bizonyos tünetek alapján.