csigolyatörés

A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.

A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.

Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.

 

A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF, International Osteoporosis Foundation) minden év október 20-án tartotta az Oszteoporózis Világnapját. Ezen a napon a Föld számos országában szerveznek orvosszakmai és társadalmi eseményeket, amelyek célja felhívni a figyelmet erre a veszedelmes, és egyre jobban terjedő népbetegségre. Számos európai országban, így Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban, stb. zajlanak ilyen rendezvények az Oszteoporózis Világnapján.

Az IOF 2008-ban jelentős megtorpanást észlelt több európai országban, így hazánkban is a csontritkulás ellátásának kormányzati és egészségbiztosítási hozzáállásában. Azt érzékelik, hogy a csontritkulást nem mindenütt kezelik népegészségügyi priorotásként és nem biztosítanak megfelelő forrásokat a betegség elleni küzdelemre. Több európai országban csak azután támogatják a csontritkulás felismerését és kezelését, ha a beteg már túl van az első csonttörésen. Történik mindez, egy olyan európai helyzetben, amely az alábbi adatokkal jellemezhető:

- Európában évente közel 3 millió csonttörés keletkezik oszteoporózis talaján.
- A porózisos csonttörések ellátásának a költségei az Európai Unióban évente 37 milliárd(!) eurót emésztenek fel.
- A törések gyakorisága egyre növekszik. Ha nem sikerül megtörni ezt a növekedést, a törésellátás költségei 10 éven belül megkétszereződnek. Ez pedig nem kikerülhető költség: a biztosítók legfeljebb az alapbetegség kezelését vonhatják meg, a szövődményként megjelenő csonttörés ellátását már mindenképpen el kell végezni a sérült emberen.
- A csípőtörésen átesett betegek közül minden ötödik (20%) meghal egy éven belül!
- Európában a csonttörést elszenvedő emberek több, mint 80%-a semmilyen oszteoporózis ellátásban nem részesül, sőt még a betegségük felismerésére sem kerül sor.

CSONTRITKULÁS (OSTEOPOROSIS)

DEFINÍCIÓ

A csontritkulás a csontozat olyan betegségét jelenti, amely a csontok mésztartalmának (kalcium és foszfor) csökkenésével jár együtt. Ezzel párhuzamosan a csontok törékennyé válnak, súlyos esetben minimális sérülés is törést okozhat. Jellegzetesen az időskorúak és a nők betegsége, az esetek döntő többségében a menopauza után jelentkezik.

ELŐFORDULÁS

A betegség a lakosság 8-10 %-át érinti. Figyelembe véve, hogy ez közel egymillió embert jelent, egyértelműen látjuk a csontritkulás népegészségügyi jelentőségét.

TÜNETEK

A csontritkulásban szenvedők száma folyamatosan nő. Világszerte, az 50 év feletti korosztályt nézve háromból egy nő és négyből egy férfi szenved el csonttörést gyenge csontozata miatt. Az Egyesült Államokban és Japánban mintegy 75 millió embert érint a betegség, más számítások szerint a világon hozzávetőleg 200 millió ember él csontritkulással. Magyarországon körülbelül 800.000 osteoporosisos beteg él, osteoporosis elleni gyógyszeres kezelés alatt ugyanakkor maximum 100.000 érintett áll. Az EU tagállamaiban minden 30. másodpercben bekövetkezik egy olyan törés, amely az osteoporosis számlájára írható. Itthon évente 64.000 csontritkulással összefüggésbe hozható törést diagnosztizálnak.

Kerüljük el, ha lehet. Ebben a D-vitamin is segíthet.A nem csigolyatörések 90%-a elesés következménye. Az elesés a funkcionális hanyatlással függ össze. Ez az idős emberek esendővé válását jelzi, rokkantsághoz, az önellátás képességének elvesztéséhez vezethet.

Magyarországon minden tizedik ember csontritkulásban szenved. Ez az alattomosan, mindenfajta jelzés és fájdalom nélkül érkező betegség a felelős a hazánkban évente kb. 15 000 csípőtáji és 70 000 egyéb törés bekövetkeztéért. Világviszonylatban a csontritkulásra visszavezethető halálozások száma megközelíti a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozások számát.

A csontritkulás, az emlőrák és a szív-érrendszeri megbetegedések a változókor utáni életszakaszba érő hölgyeket leginkább veszélyeztető betegségek.
A posztmenopauzális, azaz a változókor utáni korban lévő nők esetében e három veszélyes kór kialakulásának rizikója jelentősen megemelkedik. Megfelelő életmóddal, komplex egészségszemlélettel és szükség esetén komplex terápiával azonban igen hatékony lehet a megelőzés.

Amit a csontritkulásról tudnunk kell

 

(1. rész)

Új népbetegség a csontritkulás (oszteoporózis) hazánkban és a világon egyaránt. A változás (menopauza) korában szinte minden harmadik nő, valamint az időskorúak nagy százaléka szenved ebben a betegségben. A magyar lakosság 7-10 százaléka, mintegy 700 ezer ember érintett. Nőknél négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.

A csont és a csontritkulás

Hogyan üljünk? Gyakorlati tanácsok és tudnivalók

 

Ha óvatosak vagyunk, nem lesz rájuk szükség...Az utóbbi napokban mindannyiunknak komoly gondot okozott az országszerte jelentkező ónos eső, szitálás. Az utak szinte járhatatlanná váltak, számos baleset (ficam, törés, rándulás és zúzódás) történt, amely a Baleseti Sebészeti Osztályokra komoly többletterhet rótt. Mi okozza az ónos esőt?

Feliratkozás csigolyatörés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×