térdspecialista

A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.

A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.

Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.

Az illóolajok alkalmazásának javallata szakirányban képzett természetgyógyász, orvos, gyógyszerész kompetenciája.

Illóolaj vásárlása esetén feltétlenül olvassa el a gyártó által mellékelt használati előírást!

A teljességre nem törekvő táblázat nem ajánlás, a benne foglaltak csupán tájékoztató jellegűek.

 

Mitől betegszik meg a térdizület?

Az arthrosis nem időskori kór, a betegek harmada 65 évnél fiatalabb A mozgásszervi betegségek rendkívüli módon rontják az élet minőségét. Hazánkban legalább egymillióan szenvednek kopásos ízületi betegségben.

A térdfájdalmak hátterében sokszor az ízületi porc kopása, arthrosisa áll. A teherviselő felszíneink közül leggyakrabban a csípő- és térdízületeink kopnak. Az ízületi porc ezen degenerációjának kialakulásában sok tényező játszik szerepet, olyan mint veleszületett fejlődési rendellenesség, statikai tengelyeltérés (X-térd, O-láb), foglalkozási ártalomból eredő túlterhelés (nehéz fizikai munkától, túlsúlytól, versenysporttól), balesetek, sérülések, korábbi műtéti beavatkozások, ízületi gyulladás, mozgáshiány, illetve – egyes vélemények szerint – csökkent pajzsmirigyműködés. Igen gyakran jelentkezik 45 év feletti nőkön túlsúly és visszérbetegség kíséretében.

Térdrögzítő (kép forrása: www.thuasne.hu)Testünk egyik legnagyobb erőhatásoknak kitett része a térdízület. Ennek oka az, hogy nagy erőkarok mentén nagy erők hatnak, ezért a térd sérülésveszélye a többi ízülethez képest fokozott. Különösen érvényes ez sportolók esetében, amikor a térdízület megterhelése az átlagosnál nagyobb. A sérülékenység nemcsak versenyszerű sportolóknál áll fenn, hanem az alkalomszerűen sportolók százezreinél is fenyeget. Síeléskor az úgynevezett sportbalesetek többnyire a térdízület sérülésével járnak, ezért különösen fontos ennek a testrésznek a védelme, a sérülés megelőzése.

A legnagyobb erőbehatásoknak kitett ízületünk a térdízület, mely nagy mozgásterjedelemmel rendelkező, lágyrészekkel kevésbé védett ízület. Számos olyan képletet tartalmaz, melynek sérülése, szakadása, kopása elhúzódó panaszok forrásává válhat.

A térdízület stabilitását négy erős szalag biztosítja: a térd belsejében az elülső keresztszalag (LCA) és a hátsó keresztszalag (LCP), kétoldalt a belső oldalszalag (LCM) és a külső oldalszalag (LCL). Az ízület nagy terjedelmű mozgást a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk (meniscusok) teszik lehetővé. A felsorolt szalagok teherbíróak, szakadásukhoz kitüntetett irányokból és konstellációkban történő, erős behatások szükségesek.

Feliratkozás térdspecialista csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×