Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.
Dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint a káros szenvedély felelős a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, és az összes halálos rákbetegség 30-35 százalékáért, ugyanakkor az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért. A koszorúér betegségek harmada is a dohányzás számlájára írható.
Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Az MKT elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni.
Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák kockázata a felére csökken.
A leszokás kulcsfontosságú, de a további kockázati tényezők csökkentése nemkülönben. Dr. Tóth Kálmán professzor, az MKT főtitkára szerint alapkövetelményként a vérnyomást a 140/90 Hgmm-es, a vércukorszintet az 5,8 mmol/l-es, a koleszterinszintet pedig az 5 mmol/l-es érték alá kell szorítani. Kiemelten fontos a helyes táplálkozás, az ún. mediterrán diéta előírásai (naponta legalább 30–40 dkg gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, valamint a sószegény ételek előnyben részesítése), melyek kifejezetten jótékony hatásúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából.
Különösen ügyelnie kell a helyes életmódra azoknak, akik családjában egy bizonyos kor – nők esetében 65 év, férfiaknál 55 év – előtt szív- és érrendszeri haláleset fordult elő valamelyik családtagnál. A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásában ugyanis genetikai tényezők is szerepet játszanak.
Merkely professzor a dohányzást szabályozó törvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: az MKT üdvözli a döntést, azonban továbbra sem elégszik meg a 2012-től hatályos rendelkezésekkel, további szabályozások bevezetését szeretné elérni a dohányzás még nagyobb mértékű visszaszorítása érdekében.
Az MKT a többi társasággal karöltve szorgalmazni kívánja a dohánytermékek árának emelését, a káros szenvedélyről való leszokás támogatásának megfelelő finanszírozását, valamint az ehhez szükséges szakemberek képzését, biztosítását. Továbbá a társaságok szeretnék elérni a dohánytermékek csomagolásának és reklámozásának még szigorúbb szabályozását az elrettentés jegyében, valamint még nagyobb szerepvállalásra biztatják a médiát a dohányzás káros hatásainak bemutatásában. A szakemberek véleménye szerint ugyanis csak ezeknek az eszközöknek az együttes alkalmazása révén lehet igazán eredményesen visszaszorítani a dohányzás térhódítását.