Dr. Jelinek Zsuzsanna, az ÁNTSZ szakértője szerint az ízeltlábúak számára kedvező a csapadékosra forduló időjárás. Míg a szúnyog- és pókcsípések kiterjedt allergiás, gyulladásos reakciót válthatnak ki, addíg a kullancsok betegségek kórokozóit juttathatják a szervezetbe.<br>A kullancsok nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, hanem a városi parkokban is előfordulnak. A bőrbe fúródva táplálkoznak, vért szívnak, közben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják.
A kullancsok sokféle betegséget terjeszthetnek, ezek közül Magyarországon a legelterjedtebb és a legveszélyesebb a Lyme-kór, és az agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okozó kullancsencephalitis. Más kullancs okozta fertőzés is előfordulhat, de ritkaságszámba megy.
A legegyszerűbb védekezés a hosszú szárú nadrág, amely a zokniba betűrve megakadályozza, hogy az alacsony fűszálak fonákján várakozó élősdi a bőrbe juthasson. Tanácsos esténként a bőr alapos átvizsgálása, elsősorban a hajlatoknál, a hajas fejbőr pereménél, beleértve a fül mögötti területet is. Kullancs kivételéhez nem szükséges szakember, a körmök közé szorítva vagy csipesszel megfogva a szívószervét, minél közelebb a bőrhöz egy határozott mozdulattal ki lehet fordítani az állatot. Sikeres eltávolítás után sebfertőtlenítővel ajánlott letörölni a bőrt.
Nincs jelentősége annak a bőrelváltozásnak, ami egy-két napig a csípés helyét jelzi, ha a tünet csak egy kis pirosodás vagy esetleg egy kis viszkető érzés. Más a helyzet a körkörösen növekedő, nem fájdalmas, nem viszkető bőrpírral, melynek közepe elhalványul, széle kokárdaszerűen éles. Ez a Lyme- kórt terjesztő borrelia fertőzések egyik tünete. Ilyen esetekben azonnal forduljunk orvoshoz, a kezelésről pedig bőrgyógyász dönt majd.
Az évek óta használatos védőoltásoknak köszönhetően hazánkban egyre kevesebb az agyvelőgyulladásos megbetegedés. Nem ez a helyzet a tőlünk északabbra elhelyezkedő járványos területeken, mint például: Ausztriában, Németországban és a skandináv országokban. Itt az állatok rajzása és fertőzöttsége lényegesen gyakoribb és évről évre nő.
A nemrégiben elvégzett vizsgálatok eredményei alapján vált ismeretessé, miszerint a kullancscsípés által előidézett agyhártyagyulladások száma Németországban rekordmagasságot ért el. A legsúlyosabban érintett körzetnek negyven bajorországi települést nyilvánítottak. Ausztriában tavaly július közepéig összesen 23 megbetegedést regisztráltak, a két évvel ezelőtti adatok 54 ilyen esetet mutatnak, ebből 3 halállal végződött.
A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás ellen igen hatékony oltóanyag áll rendelkezésre. Ideális esetben a háromlépcsős oltási folyamatot ősszel ajánlott elvégezni. A szakemberek szerint ugyanis nem jó a kúrát a csípés után közvetlenül elkezdeni, hiszen előfordulhat, hogy a betegség már lappangási formában megtalálható a szervezetben. A javasolt oltási rend szerint két oltás adandó egy hónap különbséggel, majd hat hónap múlva a harmadik. Emlékeztető oltásra háromévenként tavasszal van szükség.
Létezik egy úgynevezett gyorsított oltási rend is, ennek időtartalma három hét. Magyarország területén az egyéves kor alatti gyermekek oltása csak akkor szükséges, ha a fertőzési veszélyük nagy, ha Zala, Győr-Sopron, Baranya és Nógrád megye erdős vidékein laknak. Gyerekeknél előfordulhat, hogy más életkor szerinti kötelező oltással egybeesik a kullancsencephalitis elleni oltás. Az egy időben beadott oltóanyagok nem csökkentik egymás hatását, és nem gyakoribbak a helyi reakciók sem. A szakemberek szerint az oltás mellett a védekezés fontos része a vérszívó csípésének kerülése és az állat gyors eltávolítása az emberi testből.
forrás: archívum
(Népszava, 020930/228)
