Kevesen vannak azok a szerencsések, akik a herpesz fertőzés semmilyen formájával nem találkoztak. Akinek valaha már megjelentek a száján vagy a teste egyéb területén a típusos hólyagocskák, tudja, hogy ez a látszólag jelentéktelen elváltozás milyen kellemetlen lehet annak, akinek a bőrén kialakul.
A betegséget viszonylag nagyméretű vírusok okozzák, melyek a humán herpeszvírusok csoportjába tartoznak. Ezen a csoporton belül nyolcféle herpeszvírust különböztetünk meg. Ezek közül leggyakrabban a a HSV-1-es és 2-es típusa, ill. a varicella-zoster vírus okoz a bőrön tüneteket.
Régebben szinte minden esetben lehetett tudni, hogy az 1-es típus a szájon lévő tünetekért felelős, a 2-es pedig a nemi szerveken lévő hólyagcsákat okozza, mára azonban a kétféle vírus keveredik, mindkettő kimutatható lehet a szájon ill. a nemi szervek környékén előforduló tünetekből egyaránt.
A varicella zoster vírus a bárányhimlő ill. az övsömör kórokozója. Jellemző, hogy a klinikai gyógyulás után a vírus a szervezetben továbbra is megmarad, az érzőidegek mentén az egész élet során tovább él.
A herpesz szimplex betegséget a HSV-1-es és HSV-2 típus okozza. A kétféle vírus által okozott tünetek ránézésre nem különböztethetők meg egymástól. Az első fertőzés gyulladásos tünetei általában hevesek, ezt az élet későbbi időszakában enyhébb lefolyású kiújulások követhetik. A fertőzés lappangási ideje mindkét esetben 2-7 nap. (keretes)
A fertőzésen még át nem esett gyermeken vagy fiatal felnőttön az elsődleges fertőzés magas láz kíséretében az ajkak ill. a száj-garat nyálkahártyáján fájdalmas, élénkvörös területeken sok kis hólyag kialakulásával jár, melyek rövid idő alatt 2-4 mm átmérőjű felületes fekélyekké változnak. A beteg nyugtalan, a táplálkozás - elsősorban a fájdalom miatt - nehezített. A területen lévő nyirokcsomók is fájdalmasan megduzzadnak.
Ritkán az állra és az orrbemenetre is ráterjedhet a folyamat. Hasonló csoportos hólyagok jelenhetnek meg a nemi szervek környékén is, nagyfokú duzzanattal, bőrpírral, valamint lázzal és a környéki nyirokcsomók duzzanatával kísérve. A hólyagcsák megnyílása után szürkéssárga lepedékkel fedett, zeg-zugos szélű hámfosztott területek maradnak vissza.
Gyermekek esetében a betegség nem szexuális úton terjed. A leromlott, szerzett vagy veleszületett immunhiányos betegségben szenvedő csecsemők, kisgyermekek esetében a szájat, bőrt és a nemi szervek környékét egyaránt megbetegítő, nagyon súlyos tünetekkel járó kórképet láthatunk. A bőr és nyálkahártya tüneteket láz, fejfájás, hasmenés, fáradtság is kísérheti.
Az elsődleges fertőzés lezajlása után a herpesz vírus hosszú ideig a szövetekben marad, és kiváltó tényezők hatására a herpesz elleni védekezés csökkenésekor vagy újabb fertőzés esetén helyi, az elsődleges fertőzésnél enyhébb lefolyású tüneteket okoz.
A recidiváló (visszatérő) herpesz kiváltó tényezője sokféle lehet: lázzal járó betegség, fertőzés, sérülés, stressz, gyomor-bél zavar, pl. hasmenéses állapot, menstruáció, erős napfény behatás. A tünetek megjelenését helyileg égő érzés, esetleg bőrpír, ritkán rossz közérzet előzi meg.
A "gyakorlott" herpeszesek ilyenkor már tudják, hogy hamarosan számíthatnak az apró, csoportos hólyagcsák megjelenésére az érintett területen. Ez a terület leggyakrabban a száj ill. környéke, de lokalizálódhatnak a hólyagok a test más részére, a fenékre, nemi szervekre is. Vannak olyan páciensek, akiknél szinte minden menstruáció előtt ill. lázas betegségnél megjelennek a kellemetlen tünetek, másoknál - életük során - esetleg csak egyszer-kétszer tűnnek fel.
Az 1-3 mm-es nagyságú, tiszta bennékű hólyagocskák néhány nap alatt zavarossá válnak, megnyílnak, pörkösek lesznek, és 7-10 nap alatt általában nyom nélkül gyógyulnak. A betegség azonos egyénnél általában azonos helyen jelentkezik, esetleg csak néhány mm eltéréssel. Szinte minden esetben fájdalmasan megduzzadnak a környéki nyirokcsomók, néha már a hólyagokat megelőzően. A szájon az azonos területen gyakran kialakuló herpesz helyén tartós duzzanat is kialakulhat.
Súlyos immunhiányos állapotokban - pl. HIV fertőzés, ill. rosszindulatú vérképzőszervi betegség esetén, daganatos betegségek kezelése kapcsán kialakult állapotban - felnőtteken is kialakulhatnak testszerte szóródó herpeszes hólyagcsák, melyekből - összefolyva - nagyobb fekélyek lehetnek, láz és rossz közérzet kíséretében. Ha a belső szervek is érintettek, a súlyos állapot akár halállal is végződhet.
A herpesz vírusok másik ismert csoportja a varicella-zoster vírus, a bárányhimlő és az övsömör kórokozója. Sokan nem tudják, hogy a két különbözőnek tűnő és az élet más-más időszakában megjelenő betegséget ugyanaz a kórokozó okozza. Az első fertőzés minden esetben a varicella, vagyis bárányhimlő.
A vírus cseppfertőzéssel terjed, és 2-3 hét lappangási idő után elsőként a légutak nyálkahártyáján telepszik meg. Innen a véráramon keresztül jut el a bőrbe, ahol általában enyhe hőemelkedéssel, fejfájással járó bevezető tünetek után tipikus, behúzódott közepű hólyagcsákat okoz.
Az első kiütések a törzsön, az arcon jelennek meg, és általában a test többi részére, még a nyálkahártyákra is átterjednek. A már kialakult hólyag 2-3 nap múlva beszárad, pörkösödik, ugyanakkor más területeken még friss jelenségek vannak. Előfordul, hogy a tünetek felülfertőződnek. Ilyenkor nagyobb az esélye, hogy a bőr mélyebb rétegei is érintettek, és a gyógyulás után hegek maradnak vissza. Mivel a kiütések, különösen a beszáradás időszakában, viszketnek, a vakarással nagyobb az esély a felülfertőzésre és a hegek megmaradására. A bárányhimlő másik szövődménye, az agyvelőgyulladás szerencsére ritka.
A bárányhimlő megelőzősére ma már védőoltást kaphatnak a gyermekek. A terhesség első időszakában, ha az anya még nem volt bárányhimlős, kerülni kell a betegekkel való kontaktust, mert a vírus a magzat károsodását okozhatja.
Az övsömör a bárányhimlőn már átesett egyéneken jelentkezhet, általában akkor, ha a szervezet védekezése valamilyen okból, - pl. fizikai vagy lelki trauma, idős kor, más vírusfertőzés, daganatos betegség, cukorbetegség -, legyengül, vagy a beteg ismételten találkozik a vírussal. A bárányhimlő lezajlása után a vírusok nyugvó állapotban megmaradnak az idegdúcokban, és a fenti aktiváló tényezők fennállása esetén innen az érintett gerincvelői dúcnak megfelelő bőrterületen okoznak csoportos hólyagcsákat, féloldali, sávszerű területen (a deréktájon az övnek megfelelően, innen a név).
Felnőttek esetében a kiütések megjelenését megelőzheti, és a bőrtünetek gyógyulása után is megmaradhat az érintett ideg lefutásának megfelelő területen fellépő erős fájdalom. Gyakran a beteg már a hólyagok megjelenése előtt orvoshoz fordul, mert a fájdalom epehólyag gyulladás vagy akár szívinfarktus gyanúját is keltheti.
Dr. Vass Ilona
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060328)
