Sokan tudnak olyan esetről az ismeretségi körükből, amikor valakinek a viselkedéséből eredően kedvezőtlen irányba változik a viszonya a környezetével. Szorongás, depresszió, egy kialakuló és egyre erősödő téveszme, esetleg alkohol- vagy drogproblémák – csak néhány példa arra, hogy mik terhelhetik meg egy ember családi, baráti viszonyait vagy a szakmájában való helytállását.
Ezekben a problémákban közös az, hogy elkerülhetetlenül kiváltja a környezet egy részéből a negatív hozzáállást, és közös az is, hogy egy mentális betegség, a szkizofrénia következményei is lehetnek.
A szkizofrénia egy összetett, krónikus mentális betegség, amelyet számos tünet jellemez, beleértve a hallucinációkat, a téveszméket, a dezorganizált viselkedést és beszédet. Ezek a szkizofrénia úgynevezett pozitív tünetei, emellett azonban az ugyancsak jellemző negatív tünetek (például csökkent érzelmi reagálóképesség, a motiváció és örömképesség hiánya) valamint a kognitív tünetek (a figyelem, a gondolkodás, a beszéd és kommunikáció zavarai) is nagymértékben hozzájárulnak a betegség súlyos következményeihez. A skizofréniával élők gyakran szembesülnek társadalmi elszigeteltséggel, a tüneteik megnehezíthetik a munkavégzést is, és a súlyosabb esetekben ez a létfenntartásban is gondokat okoz.
Gyakori tévhitek a szkizofréniával kapcsolatban, hogy az tudathasadással és kettős, vagy többszörös személyiséggel jár, valamint az, hogy a szkizofréniával élők agresszívek, és veszélyesek a környezetükre. Ezek az alaptalan tévhitek is közrejátszanak abban, hogy sokan távolságtartással kezelik a szkizofréniával élőket, ezért elengedhetetlen a közösség bevonása és tájékoztatása a szkizofréniával kapcsolatban.
Hányan élnek szkizofréniával?
Nehéz pontosan megbecsülni a szkizofréniával érintettek számát, már csak a diagnózis összetettsége, más rendellenességekkel való átfedése és a diagnózisok meghatározásának különböző módszerei miatt is. A betegek száma a világ népességének 0,5 – 1 %-a lehet, és valószínűleg Magyarországon is ezzel az aránnyal lehet számolni.
A szkizofrénia pontos oka egyelőre nem ismert, de a kutatók úgy vélik, hogy a genetikának is szerepe van a betegség kialakulásában, ugyanis azoknál, akiknek a családjában előfordult szkizofrénia, nagyobb a valószínűsége ennek a rendellenességnek. Ezen felül kockázatot jelenthet a tudatmódosító szerek használata, az erősen stresszes környezet, vagy a születés előtt és csecsemőkorban a toxikus anyagoknak és vírusoknak való kitettség.
Diagnózis és kezelés
Nincs egyetlen célirányos teszt a szkizofrénia megállapítására. Különböző jellegű vizsgálatok (pl. pszichiátriai vizsgálat, képalkotó módszerek) és az egyéni és családi betegségtörténet feltárása segíthet az orvosnak a szkizofrénia (vagy a tünetekért felelős más okok) megállapításában. Jelenleg a szkizofrénia nem gyógyítható, azonban vannak olyan kezelések, amelyek a tünetek súlyosságát csökkenthetik, akár jelentős mértékben is.
A család és barátok szerepe kulcsfontosságú lehet a szkizofréniával érintettek támogatásában, az életkilátásaik javításában. Sokat segíthetnek a betegnek azzal, hogy tudatosítják bennük az orvosi ellátás szükségességét, elkísérik őket a kezelésekre, ösztönzik őket a gyógyszerek szedésére. Ezen felül a családtagok biztonságos és szeretetteljes környezetet biztosíthatnak a beteg számára, aki így érezheti, hogy meghallgatják és megértik a problémáit. A szkizofréniával élők segítésében aktív személyeknek ugyanakkor a saját mentális egészségükről sem szabad megfeledkezniük, és ehhez érdemes szakember támogatását igénybe venniük.
Május 24. a Szkizofrénia Világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet ezen mentális betegséggel küzdők gondjaira, csökkentse a velük szembeni megbélyegzést, és elősegítse irányukba a társadalom megértését és támogatását. Célja továbbá, hogy a szkizofréniával élők és hozzátartozóik informálódjanak a szkizofréniáról, jobban megértsék a betegséget és a kezelési lehetőségeket. A megfelelő tájékoztatás és az empátia elősegítheti, hogy a szkizofréniával élők teljesebb és boldogabb életet élhessenek.