Kialakulásának oka ismeretlen, viszonylag ritka betegség. Sajnos a fiatal korosztályban szedi áldozatát. Az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.
RejtettherĂ©jűsĂ©g esetĂ©n az elĹ‘fordulási gyakorisága nagyobb, Ă©s ezen sajnos a korai herefixáciĂł sem segĂt.
Az esetek zömében egyoldali, de előfordulhat kétoldali folyamat is. Nagyobb arányban azoknál alakul ki, akiknél már volt az egyik oldalon daganat.
Alattomos betegsĂ©g azĂ©rt is, mert nincs sem fájdalom, sem láz, sem gyulladás, csak tapintással Ă©szlelhetĹ‘ a herĂ©kben egy kemĂ©nyebb, fájdalmatlan gĂłc. Azonnali teendĹ‘ a műtĂ©ti feltárás, Ă©s az azonos oldali here, mellĂ©khere Ă©s herevezetĂ©k egyidejű eltávolĂtása.
A szövettani vizsgálat a további terápia szempontjábĂłl meghatározĂł jellegű, de ennek rĂ©szletezĂ©sĂ©ben most nem cĂ©lszerű elmĂ©lyednĂĽnk. LeegyszerűsĂtve: ha szövettanilag sugárĂ©rzĂ©keny daganattal állunk szemben, akkor ultrafeszĂĽltsĂ©gű sugárkezelĂ©s vĂ©gzendĹ‘, de nagyobb, gerinc melletti nyirokcsomĂł-áttĂ©tel esetĂ©n megfontolandĂł a hátsĂł, gerinc melletti nyirokcsomĂłlánc eltávolĂtása műtĂ©ti feltárással.
Ha szövettanilag nem sugárĂ©rzĂ©keny a daganat, Ăşgy az elĹ‘zĹ‘leg leĂrt műtĂ©tet kell elvĂ©gezni, vagy infĂşziĂłs daganatellenes kezelĂ©s lehetsĂ©ges, esetleg a kettĹ‘ egyĂĽtt.
Az utĂłbbi Ă©vtizedekben a hererák kezelĂ©si eredmĂ©nye lĂ©nyegesen javult. RendkĂvĂĽl fontos a rendszeres önvizsgálat. Az elsĹ‘ gyanĂşs jel esetĂ©n urolĂłgus szakorvoshoz kell fordulni, mert a korai felismerĂ©s esetĂ©n lĂ©nyegesen nagyobb az esĂ©ly a gyĂłgyulásra.
Dr. PiczkĂł Katalin
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030604)