A betegség tünetei, megállapítása és kezelési lehetőségei
A tüdőrák gyanúját keltő legfőbb tünet a tartós köhögés. Dohányosoknál, ahol a köhögés egyébként is általános tünet, a köhögés súlyosbodása, jellegének megváltozása szolgálhat figyelmeztető jelként. Egyéb gyakori tünetek: véres köpet, légszomj, ziháló légzés, rekedtség, ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás, állandósuló mellkasi fájdalom. E tünetek tartós (többhetes) fennállása esetén orvoshoz kell fordulni.
A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik.
A sérülésekre és külső behatásokra igen érzékeny központi idegrendszer – melynek része a gerincvelő és az agy – a mindennapos fizikai hatásokkal szemben hatékony védelemmel rendelkezik.
A zárt, csontos koponyán belül az agy az úgynevezett agygerincvelői folyadékban lebeg, így minden irányból vékony folyadékréteg veszi körül.
A fizika törvényei alapján a koponyát érő ütés energiája az agy teljes felületén oszlik el, kevésbé károsítva így az idegsejteket. Ezenkívül az agyat borító agyhártyák is bizonyos fokú mechanikai védelmet nyújtanak.
Integrált kezelés, pontosabb diagnózis a betegségek hatékony kezelésére
Európa egyik legkorszerűbb Nukleáris Medicina Központja épült fel a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, ahol a hagyományos SPECT, PET és CT vizsgálatokon túl egy magyar fejlesztésű, de világviszonylatban is egyedülálló AnyScan képalkotó berendezés – ötvözve a hármas funkciót – segíti a betegségek gyors felismerését, és a hatékony kezelési módszerek kiválasztását. A multimodalitású készülék új fejezetet nyithat a daganatos betegségek valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztikájában is.
A Debreceni Egyetemen 2009. július 2-án megnyílt, egyben Magyarország legnagyobb Nukleáris Medicina Központjának újdonsága, hogy integráltan találhatók meg benne a hagyományos eljárások és a legújabb vizsgálati módszerek. Az új épületben így helyet kapott – a Mediso Kft. által kifejlesztett és gyártott –, a világviszonylatban is egyedülálló multimodalitású berendezés, a SPECT, PET és CT vizsgálatokat vegyítő hi-tech AnyScan készülék.
A betegségek korai felismerését ez a hármas modalitású diagnosztikai rendszer támogatja, amelynek egyedisége a pontosabb, funkcionális és morfológiai képalkotás sajátos ötvözetében rejlik. Míg korábban a különálló SPECT, PET és CT műszerekkel felállított diagnózis a betegek áthelyezését igényelte, az új detektor egyszerre és leegyszerűsítve, ugyanakkor nagyobb pontossággal állapítja meg a betegségek fázisait, elősegítve ezzel többek között a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések pontosabb felismerését. Az egyes képalkotó eljárások ugyanakkor külön-külön is alkalmazhatóak, így javul a gép kapacitásának kihasználtsága, és csökken a vizsgálatok előjegyzési ideje.
Hogyan harcolhat eredményesen az emlőrák ellen? Életmódbeli (elsődleges prevenciós) tanácsokként a következőket érdemes megfontolni: figyeljen oda étkezésére, kerülje a zsírban gazdag ételeket – az elhízást –, az alkoholt, és sportoljon! Ezek betartása számos nagy tanulmány eredményei szerint csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
Az Alzheimer-kór az idős emberek betegsége. Abban, hogy egyre többet hallunk mostanában e betegségről, szerepe van a korszerű orvosi vizsgálati módszereknek, de az életkor meghosszabbodásának is. Éppen a modern diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően, mára már eloszlott az a tévhit, hogy ez a kór az érelmeszesedésre vagy az ún. agylágyulásra származtatható vissza.
Egyre több orvos véli úgy világszerte, hogy a komputertomográfia (CT) alkalmazása messze gondosabb mérlegelést igényelne, mint ahogy az a jelenlegi gyakorlat alapján megvalósul.
A rutineljárású képalkotó módszer nélkülözhetetlen segítője az orvosi diagnózis felállításának, de szűrő-megelőző jellegű, illetve különösen a rejtett betegségek felderítését szolgáló teljes test CT nehezen indokolható, sőt veszélyes.
A végbél- és vastagbélrák (kolorektális rák) elsődleges megelőzéseként a szakemberek az alábbi ajánlásokat teszik.
A kolorektális rák kialakulása szempontjából magas kockázatúnak minősülő egyének - tehát akiknek családjában halmozottan vagy korai életkorban előfordult a betegség vagy a rákmegelőző állapot (polip), idült gyulladásos bélbetegségben szenvednek, illetve öröklődő genetikai rendellenességet hordoznak - ellenőrzését minden esetben a szakorvossal kell egyeztetni.
Ami az átlagos kockázati csoportba tartozó népességet illeti, a végbél- és vastagbélrák a harmadik daganattípus (az emlő- és a méhnyakszűrés mellett), amelyben szervezett szűrés indul el, várhatóan 2005 folyamán. A program során az 50-70 év közötti férfiakat és nőket szólítják meg.
Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringésirendszer-eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.
Felettébb ritka betegség, nehéz felismerni. Tünetei változatosak, de ezekben szegény, sokáig bujkáló, panaszt évekig nem okozó eseteket is leírtak. A betegség lényege a mellékvesevelő lokalizációjú vagy eredetű daganatképződés.
A mellékvesevelő felelős a szervezet létfontosságú hormonjának, az adrenalinnak a termelődéséért. Ha bárhol a szervezetben olyan tumort észlelünk, mely adrenalint termel és dob többnyire szabálytalan időközökben a vérkeringésbe, az maga a phaeochromocytoma (ejtsd: féokromocitóma).
Nem jelzi fájdalomKialakulásának oka ismeretlen, viszonylag ritka betegség.
Sajnos a fiatal korosztályban szedi áldozatát. Az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.
Rejtettheréjűség esetén az előfordulási gyakorisága nagyobb, és ezen sajnos a korai herefixáció sem segít.
Az esetek zömében egyoldali, de előfordulhat kétoldali folyamat is. Nagyobb arányban azoknál alakul ki, akiknél már volt az egyik oldalon daganat.
A HÚGYHÓLYAG ROSSZINDULATÚ DAGANATA
A vérvizelés, amely lehet mikroszkóppal felismerhető, vagy akár szabad szemmel is látható a betegek több, mint 80%-ban az első tünet.
Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat.
Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.
A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.
Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka tüdőbetegség, amelyet – éppen a ritkasága miatt – igen nehéz felismerni. A betegség oka ismeretlen, erre utal az „idiopathiás” (ejtsd: idiopátiás) kifejezés. A világon mintegy 5 millió ember él ezzel a betegséggel, a magyarországi betegek száma 300-1000-re tehető.
A betegség jelenleg sajnos gyógyíthatatlan, de a beteg életminősége szempontjából igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek.
Az a társadalom, amely nem foglalkozik a fiatalokkal, a jövőjével sem foglalkozik – hívja fel a figyelmet augusztus 12-én a Fiatalok Világnapja.
Ahhoz azonban, hogy a következő nemzedék a lehető legjobban építhesse saját és az egész társadalom jövőjét, kulcsfontosságú az egészség. A fiatalkorban rögzülő életmód, az egészségmegtartási és prevenciós szokások hosszú távon fejtik ki hatásukat, ezért kell már a kezdetektől nagy figyelmet szentelni arra, milyen mintákat lát és sajátít el a jövő nemzedéke.
Az ENSZ Közgyűlés 1999-ben határozta el, hogy külön világnappal hívja fel a figyelmet a fiatalokra. Nem csupán a terveikre, cselekedeteikre, mondandójukra kell nagyobb tekintettel lenni, hanem az olyan elemi dolgokra is, mint az egészségük. Ennek elhanyagolása, a szűrővizsgálatok kihagyása, az egészségügyi panaszok figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhatnak, hosszú távon az egész társadalmat érintő problémákat okozhatnak.
A limfómákat kezelő hematológus szakorvosok egyre újabb kihívásokkal néznek szembe az ismeretanyag bővülése miatt. A mai korszerű WHO revízión alapuló pathológiai osztályozás még mindig tartalmaz apró bizonytalanságokat, melyeket fokozatosan próbál a szakma megoldani, tisztázni.
Diagnosztikus képalkotó vizsgálat a prosztata végbélen át történő ultrahangos vizsgálata, amikor az ultrahangkészülék erre a célra kialakított vizsgálófejét a végbélbe vezetik. Ezen eljárással pontosan meghatározható a prosztata nagysága, formája és hangvisszaverő képessége.
A kivizsgálásnak fontos része a vérminta laboratóriumi vizsgálata. Ezt főként egy, a prosztata mirigyei által termelt és a vérben is megjelenő sajátos fehérje, a prosztataspecifikus antigén (PSA) vérben, illetve szérumban lévő szintjének megállapítása érdekében végzik. A PSA koncentrációja a szérumban normálisan – az alkalmazott módszertől függően – 3-4 ng/ml (nanogramm/milliliter) alatt van.
Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal.
Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.