Csökkenő teljesítmény
Valószínűleg még az orvostudományban járatlan olvasók is hallottak már a női klimaxról s annak negatív tüneteiről.
Ez az állapot a nőknél rengeteg panaszt okozhat. A klimaxos nő fáradékony, ingerlékeny, kimerült, izzad, romlik a teljesítménye, nem tud koncentrálni. A beteg és környezete, illetve orvosa számára a menzesz elmaradása teszi egyértelművé a panaszok okát.
A férfiak esetében azonban más a helyzet.
Feszült? Ingerlékeny? Semmire nincsen ideje? – A stressz sajnos mindennapi életünk kísérőjévé vált. Ha túl sok stressz ér valakit, az komoly hatással lehet az egyén érzelmi, szellemi és fizikai állapotára.
A stressz a magas vérnyomásnak is az egyik jelentős rizikófaktora, ami odafigyeléssel, tudatos életvezetéssel jórészt megelőzhető lenne.
A hemodinamikai elváltozás több mint kétmillió embert érint Magyarországon – a felgyorsult életvitel, a túlhajszolt, feszült munkakörnyezet pedig egyre tovább növeli ezt a számot. Leírni könnyebb, de tény, hogy a stressztényezők kiküszöbölésével vagy csökkentésével számottevően mérsékelni lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
Milyen jelei lehetnek a stressznek?
Amikor valaki huzamosabb ideig testet-lelket szorongató stressz hatása alatt él, szervezete a folyamatos feszültség hatására elkezd lemerülni. A figyelmeztető jeleknek sokszor nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, pedig az egészségügyi problémák megelőzése érdekében érdemes ekkor egy kis szünetet tartani, „hátrébb lépni”, hogy a szervezet visszanyerje ellenálló képességét, fel tudjon töltődni.
Miért nem tudunk aludni?
Annak ellenére, hogy az alvászavarok a felnőtt lakosság legalább harmadát kínozzák, a különböző alvászavarral kapcsolatos panaszokkal az érintettek meglepő módon csak ritkán fordulnak orvoshoz. Egy döbbenetes adat: honi felmérésekből kiderült, hogy mindössze a férfiak 45 százaléka ébred kipihenten, a nőknél ennél is rosszabb a helyzet, csupán 38 százalékuknak (!) pihentető az alvása.
A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett tartotta éves szakmai konferenciáját, amely a hetedik a Társaság tudományos összejöveteleinek sorában. A hétvégén befejeződött konferencián olyan érdekes témákat boncolgatnak a szakemberek, mint az inszomniák, alvászavarok, valamint az alvás és epilepszia kapcsolata. Kitértek arra is, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.
Az idei szakmai konferencia – ahogy az előzőekben is – a továbbképzés, a tapasztalatcsere, az ellátó hálózatban résztvevők (szomnológusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok és szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját képezi. Ezen összejövetelek fő témáit mindig úgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb területeket érintsék. Ebben az évben számos olyan kérdés kerül terítékre, amellyel a hétköznapi életben a betegek kezelése során gyakran találkozhatnak a szakemberek.
A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelésében elért eredményekről és a megállapított ajánlásokról részletesen esik szó a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg vagy nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy pedig többször ébredések szakítják meg az alvást. Legyen szó az inszomnia bármely változatáról, általánosan elmondható, hogy a kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és ennek következtében folyamatos fáradtsággal kénytelenek szembenézni.
Mi is az a narcolepsia?
Képzeljék el, hogy egy vidám társaságban, felhőtlen szórakozás kellős közepén valaki összeesik s mély álomba zuhan. Mikor a többiek - akik mit sem értenek az egészből - felébresztik, bénultan fekszik hosszú perceken át, majd nagy nehezen teljesen rendeződik az állapota. Elég ijesztőnek hangzik, ugye?
Mi is történik ilyenkor? Mindenekelőtt ejtsünk néhány szót magáról az alvásról, melyről mind a mai napig nem tudjuk egészen pontosan, mi is az élettani szerepe.
Az életünk 1/3-át kitevő alvás rendellenességei megronthatják közérzetünket, teljesítőképességünket, életminőségünket, messzemenően befolyásolhatják egészségünket.
A szükséges alvás mennyisége életkoronként változik.
A gyógyszerabúzusról és kábítószerekről szóló sorozatunk első részében az amfetamin kerül terítékre.
Az abúzus túlzásba vitt fogyasztást, mértéktelenséget, visszaélést jelent. Utóbbi a gyógyszerek tekintetében nyer értelmet: az eredendően orvosi célra szánt készítmények élvezeti célra történő felhasználását jelenti.
Fibromyalgia
A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni.
Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.
A betegség az átlag népesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.
Milyen tüneteket észlel a beteg?
A láthatatlan szennyezés
A környezetszennyezés a XXI. század egyik legnagyobb problémája. Hatóságok és civil szervezetek óvják a természetet és minket embereket civilizációnk káros hatásaitól. A talaj, a víz és a levegő kémiai vagy biológiai szennyezése már régóta napirenden van, de az egyik leggyakoribb városi irritációról, a zajszennyezésről keveset hallunk.
A poszttraumális stressz szindróma
A poszttraumális stressz szindróma (röviden: PTSD) a súlyos stressz következtében fellépő tünetegyüttes.
Mindennapi életünkben sokféle stresszhelyzetet élünk át, többnyire az ezekhez kapcsolódó problémákat képesek vagyunk megoldani. Hol könnyebben, hol nehezebben, de fel tudjuk dolgozni a minket ért bántó eseményeket, a traumákhoz kapcsolódó negatív érzések elmúlnak, s gyakran magát az eseményt is elfelejtjük. De előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekkel nem ilyen könnyű elbánni: sokáig rágódunk rajtuk, újra és újra eszünkbe jutnak, s az eseményhez kapcsolódó rossz érzések sem akarnak elmúlni.
A gyógyszerkutatásnak és -gyártásnak köszönhetően az evidencia alapú orvoslás fegyvertárában számos készítmény található, melyek elsődleges feladata és hatása a felborzolt idegek elsimítása, nyugtatás, szorongásoldás, (el)alvászavarok leküzdése. Esetükben kézzelfogható veszély a hozzászokás és függőség kialakulása, mellékhatástól többnyire nem mentesek, tompíthatják a figyelmet, lassíthatják a reflexeket (gépkocsivezetés), huzamos alkalmazásuk abúzushoz, narkomániához, önveszélyes cselekedetekhez vezethetnek.
A természetgyógyászat fitoterápia szakágában alkalmazott, szelíden nyugtató gyógynövények mentesek a fenti kockázatoktól, használatuk nem vezet kirívó pszichés következményekhez, nem befolyásolják az akaratot, érzékelést és reflexeket, magasabb dózis esetén sem valószínűsíthetők komplikációk, toxikus mellékhatások. Gyógynövények alkalmazásakor nem kell tartanunk a hozzászokástól (tolerancia, hatáscsökkenés), sem a függőség (dependencia) kialakulásától.
Alvászavarban szenved? Problémája van az elalvással? Gyakran forgolódik, többször felébred éjszaka, reggel alig tud kikászálódni az ágyból? Egyre több ember éli át ezeket a tüneteket. Március 18-án volt az Alvás Világnapja, amelyhez idén a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság is csatlakozott. Ugyanakkor ezen a napon útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát.
Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika azonban nincs arról, hogy hazánkban valójában hányan is szenvednek alvásbetegségben. Szomorú, hogy többen igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tüneteket és nem fordulnak szakemberhez, nem számolva a késői következményekkel.
Az alvásfüggő légzészavarokban, a mozgászavarokban és alváselégtelenségben szenvedők száma fokozatosan növekszik, egyre többen panaszkodnak napközbeni aluszékonyságra, kialvatlanságra. A rossz közérzet mellett romlik a koncentrálóképesség, és a memória is – hangsúlyozta Dr. Szakács Zoltán, a Társaság főtitkára. Ugyanakkor a többműszakos adaptációs zavarokban szenvedők aránya is nő. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel és alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.
Néhány szó az önértékelésről...
A szerénység rendkívül vonzó tulajdonság. Korán megtanuljuk, hogy hencegni, "felvágni" csúnya dolog. Mosolygunk, vagy bosszankodunk, ha valaki "fennhordja az orrát. "De mi történik, ha átesünk a ló túlsó oldalára? Amikor valós értékeinket sem vesszük észre, illetve nem ismerjük el, még magunk előtt sem.
Mitől függ, hogy valaki öntelt emberré válik, vagy királyfiként is csúf békának hiszi magát?
Az önértékelés nem genetikailag meghatározott része a lelki működéseknek, hanem egy tanulási folyamat során alakul ki. S hogy mikor kezdődik ez a tanulás?
Illóolaj vásárlása esetén feltétlenül olvassa el a gyártó által mellékelt használati előírást!
A teljességre nem törekvő táblázat nem ajánlás, a benne foglaltak csupán tájékoztató jellegűek.
„A főnök megint klimaxol!" – sokszor elhangzik ez a mondat a munkahelyen, a beosztottak között. Ennek ugyan gyakran csak indulati alapja van, de az esetek egy részében bizony igazuk van a suttogóknak.
A köztudatban jól ismert a női klimax és annak tünetei, de a férfiak hasonló jellegű problémáiról még keveset tud az átlagember. Mi áll a háttérben? Az esetek legnagyobb részében a férfiak az ötvenes éveik körül jutnak vezető pozícióba. Negyvenéves kortól kezdve mutatható ki a férfi nemi hormon, a tesztoszteron folyamatos, évi egyszázalékos csökkenése, mely ötvenéves korban már tüneteket is okozhat. Azonban a klimax nem vezethető vissza kizárólag a tesztoszteronszint csökkenésére.
A férfiklimax is kombinált, összetett jelenség, a hormonális zavarok mellett keringési, illetve pszichés gondokat is jelentő tünetegyüttes. Tekintsük át ezeknek a tüneteknek a hátterét!
Jönnek a hőhullámok
A mai civilizált világban a rohanó életmód, a túl sok stressz, a helytelen táplálkozás, a sokféle munka miatt túl sok problémát kell megoldaniuk a nőknek. Életük delén, a negyvenes éveiktől a hormonális változások mellett (klimax) munkahelyi és családi problémák nehezíthetik életüket: munkahelyvesztés, esetleg válás, a gyermekek felnőtté válnak, saját családot alapítanak.
A fülzúgás Magyarországon körülbelül 400.000 embert érint. A betegek életkor szerinti megoszlása az elmúlt évtizedek alatt jelentősen megváltozott, az 55 év feletti korosztályról a 30-as éveikben járókra tolódott. Kevesen tudják, hogy a gyógyszeres kezelés mellett számos alternatív gyógymód is létezik a fülzúgás kezelésére.
A fülzúgással (tinnitus) együtt élő személyek olyan hangokat hallanak egyik vagy mindkét fülükben, melyeket környezetük nem. Ez a sípolás, kattogás, morajlás, sistergés, dübörgés rendkívül zavaró, csökkenti a koncentrálóképességet, megnehezíti az elalvást és állandó frusztrációt eredményez. Mivel a beteg nem tudja kikapcsolni a hangforrást, állandóan szorong, hogy mikor múlik el vagy jön elő ismételten a hang, amely emeli a stressz-szintet, esetenként ördögi körben erősítve a tüneteket.
Hátterében fülészeti és neurológiai betegségek, bizonyos szervi betegségek, vagy akár trauma, például hirtelen erős zaj, hangos zene állhat. A legtöbb esetben a fülcsengés összefüggésbe hozható a fül elégtelen vérellátásával, amikor a sejtekhez, szövetekhez nem jut elegendő oxigén.
Csak semmi pánik!
Születés, serdülőkor... változókor. Akármilyen különbözőek is ezek az életszakaszok, egyvalami mégis összeköti őket: az ember nem választhatja meg őket. Az azonban lehetséges, hogy befolyásoljuk a menetüket. Nem ritkaság, hogy a nők félelemmel gondolnak a változókorra, és ameddig csak lehet, igyekeznek nem törődni vele. A visszautasítás, a félelem és az aggodalom rossz tanácsadók. És semmi esetre sem szabad pánikba esni!
Miért pont én?
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.