Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.
A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk. A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát. Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el. A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás.
Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat.
A MeniĂ©re-betegsĂ©gben a hirtelen jelentkezĹ‘, forgĂł jellegű szĂ©dĂĽlĂ©st hallászavar, fĂĽlzĂşgás, hányinger, hányás kĂsĂ©ri. A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozĂłdik. Oka a labyrinthus betegsĂ©ge, a hátsĂł koponyagödör daganata, sclerosis multiplex, nikotinmĂ©rgezĂ©s, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tĂĽnetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verĹ‘erek keringĂ©szavara következtĂ©ben is. Az egyensĂşlyĂ©rzĹ‘ rendszer bántalma áll a migrĂ©nes roham szĂ©dĂĽlĂ©se mögött is.
SzĂ©dĂĽlĂ©st idĂ©znek elĹ‘ kĂĽlönfĂ©le agyi betegsĂ©gek, Ăgy daganatok, vĂ©rellátási zavarok, vĂrus fertĹ‘zĂ©sek is, persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedĹ‘ egyensĂşly-Ă©rzĂ©kelĹ‘ rendszert, központot Ă©s az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vĂ©rereket valamilyen formában Ă©rintik. Kisagyi daganatokban gyakori a szĂ©dĂĽlĂ©s. Nem szabad elfelejtkezni a koponya sĂ©rĂĽlĂ©sei, az agyrázkĂłdás után kialakulĂł szĂ©dĂĽlĂ©srĹ‘l sem. Az agyvĂ©rzĂ©s, agyi Ă©relmeszesedĂ©s talaján lĂ©trejövĹ‘ szĂ©dĂĽlĂ©s nem forgĂł jellegű, hányással, rosszullĂ©ttel azonban járhat. SzĂ©dĂĽlĂ©shez vezethet a tĂşlzott alkohol-, nikotinfogyasztás is. Az extrĂ©m magas vĂ©rnyomás által kiváltott szĂ©dĂĽlĂ©s sem ritka.
SzĂ©dĂĽlĂ©st idĂ©zhetnek elĹ‘ a vĂ©rnyomáscsökkentĹ‘ szerek is. Ennek egyik oka lehet a vĂ©rnyomás tĂşlzott csökkenĂ©se, de állhat a háttĂ©rben Ăşgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utĂłbbi esetben a beteg vĂ©rnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringĂ©szavart idĂ©z elĹ‘. Az orvosnak mindig fel kell hĂvnia a beteg figyelmĂ©t arra, ha egy szernĂ©l elĹ‘fordulhat ez a mellĂ©khatás. SĹ‘t e gyĂłgyszereket általában este, lefekvĂ©skor kezdik szedetni, Ă©s kis adaggal kezdve, lassan Ă©pĂtik fel a terápiás napi dĂłzist.
SzĂ©dĂĽlĂ©st okozhat mĂ©g sĂşlyos vĂ©rszegĂ©nysĂ©g, kimerĂĽlt állapot, kialvatlanság. Talán a magas vĂ©rnyomás okozta szĂ©dĂĽlĂ©sen kĂvĂĽl az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedĂ©se. Ekkor fĹ‘leg a fej forgatásakor lĂ©p fel a bizonytalanság Ă©rzĂ©se, de forgĂł jellegű szĂ©dĂĽlĂ©st is elĹ‘idĂ©zhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedĂ©s okozta szűkĂĽlet, de szĂvbillentyű-betegsĂ©g, anyagcsere-rendellenessĂ©g is.
Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz. A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti. A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt.
A szédülés okát mindig érdemes tisztázni. A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett. Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is. A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.
Dr. Szirmák Eszter
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010102)
Kedves Doktornő! Robogó baleset után antidepresszáns kezelést kaptam , mely szedése mellett láb remegést , aprózó járást, bizonytalan szédülést , egyensúlyi zavarokat tapasztaltam , mely panaszok a gyógyszerről való leszokás közben is megmaradtak . Kb. 2 hete nem szedem a napi 25 mg Ketileptet , és panaszaim fekvés alatt nincsenek . Lehetnek ezek a gyógyszer elvonása miatt , és ha kiürül a szer ' megszűnnek a zavaró tünetek ? Frontint is szedek 0,25 mg- ot , főleg éjszaka, mikor felébredek . Emellett még gyakori vizelési ingerek is van , de nincsenek hólyag , és vizeleti kóros eltérések . Megszűnnek ezek a problémák a gyógyszer kiürülése után ? Válaszát nagyon köszönöm!
RemĂ©nyeink szerint igen, a tĂĽnetek megszűnĂ©se hosszabb idĹ‘t vehet igĂ©nybe. Ezt azonban kezelĹ‘orvosával, illetve azzal kell megvitatnia, aki a gyĂłgyszert felĂrta, figyelemmel a másik szedett gyĂłgyszer napi dĂłzisára, az esetleges gyĂłgyszerkölcsönhatásra, májfunkciĂłira stb. (szerkesztĹ‘i bejegyzĂ©s)