gyorsulás

[gac]

Nemzeti ünnepünkön milliónyi nézője volt a fővárosban a profi műrepülő pilóták versenyének, de előtte és utána is lélegzetelállító légibemutatóknak lehettünk szemtanúi. A sokakra méltán mély benyomást tevő, bámulatos manőverek rengeteg gyakorlást és kifogástalan fizikális kondíciót követelnek. Érdemes egy kicsit körüljárni, hogy az extrém erőbehatások által meggyötört arcvonásokon túlmenően mivel is kell még számolni a műrepülésre alkalmas gépmadarak fedélzetén.

Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.

A központi idegrendszer melynek része a gerincvelő és az agy igen érzékenyen reagál a sérülésekre. Azonban hatékony védelemmel rendelkezik a mindennapi életben általában jelentkező erőhatásokkal szemben. Így nem okoz agykárosodást az utazás közben fellépő gyorsulás, a zökkenések, a tornaórai ugrálás, de a futás sem.

Kérdezzük nem egyszer, amikor mentőautót látunk szirénázva elhaladni mellettünk. Valóban, a mentőgépkocsik (főként a rohammentők) – a forgalmi helyzettől függően – jóval nagyobb sebességgel is hajthatnának, legtöbbször mégsem teszik ezt.

A sofőrnek ugyanis nem csak a beteg vagy sérült mielőbbi kórházba juttatására kell törekednie, hanem fokozottan ügyelnie kell a többi közlekedésben részt vevő biztonságára is. Utóbbi fontosságával már csak az vetekedik, hogy a mentőben fekvő embert szállításból eredő komplikációk, azaz szállítási trauma nélkül kell szakintézménybe szállítani.

Feliratkozás gyorsulás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×