fülzúgás

[gac]

A fülzúgás (tinnitus), mint akusztikus stimuláció nélküli hanghatás, rendszeresen visszatérő kérdése a fül-orr-gégészetnek, mert a probléma nem minden esetben kezelhető hagyományos orvosi beavatkozásokkal. Közös gondja orvosnak, betegnek egyaránt.

A tinnitus nem betegég, hanem egy tünet. De olykor olyan kellemetlen és elviselhetetlen, mint egy tartós, erős fájdalom. Kihatással van az életvitelre, koncentrációs zavart, szorongást és depressziót okoz, befolyásolja a munkaképességet.

Ezt a kellemetlen, gyötrő állapotot szinte minden ember megtapasztalta már, hiszen a felnőtt lakosság körében ez az egyik leggyakoribb panasz. Az esetek nagy részében, csak „egyszerű" fejfájásról van szó, melyet például megfázás, közeledő időjárási front, túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen megfeszített szellemi munka hív elő. Az így kialakult fejfájás fejfájáscsillapító hatására megnyugtatóan elmúlik, ám ha gyakran visszatérő, nehezen múló állapotról van szó, akkor már bizony tanácsos szakemberhez fordulni.

Feszült? Ingerlékeny? Semmire nincsen ideje? – A stressz sajnos mindennapi életünk kísérőjévé vált. Ha túl sok stressz ér valakit, az komoly hatással lehet az egyén érzelmi, szellemi és fizikai állapotára.
A stressz a magas vérnyomásnak is az egyik jelentős rizikófaktora, ami odafigyeléssel, tudatos életvezetéssel jórészt megelőzhető lenne.

A hemodinamikai elváltozás több mint kétmillió embert érint Magyarországon – a felgyorsult életvitel, a túlhajszolt, feszült munkakörnyezet pedig egyre tovább növeli ezt a számot. Leírni könnyebb, de tény, hogy a stressztényezők kiküszöbölésével vagy csökkentésével számottevően mérsékelni lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

Milyen jelei lehetnek a stressznek?
Amikor valaki huzamosabb ideig testet-lelket szorongató stressz hatása alatt él, szervezete a folyamatos feszültség hatására elkezd lemerülni. A figyelmeztető jeleknek sokszor nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, pedig az egészségügyi problémák megelőzése érdekében érdemes ekkor egy kis szünetet tartani, „hátrébb lépni”, hogy a szervezet visszanyerje ellenálló képességét, fel tudjon töltődni.

Nyaki borda – nagyítása a Médiatárban!A mellkaskimeneti szindróma (TOS – Thoracic Outlet Syndrome) gyűjtőfogalom, mely több ideg-érrendszeri kompressziós kórképet foglal magába a nyak-vállöv területén. A karfonat a nyaki ötös, hatos, hetes, nyolcas, valamint az egyes háti gyökből összefonódva halad a gerinc mellett a felső végtag felé. A kulcscsont felett három kötegbe rendeződve folytatják útjukat a csontok és izmok által határolt szűk scalenus hasadékon, valamint nyaki „háromszögeken” keresztül létfontosságú erek társaságában.

A TOS kialakulását befolyásoló tényezők

A nyak-vállizmok tartós terhelése, a felkar huzamos távolított-felemelt igénybevétele egyaránt fokozza a nyakizmok tónusát, görcskészségét. A megvastagodott scalenus nyakizmok beszűkítik az általuk határolt hasadékot. Az elváltozás mértékétől függően nyomás alá kerülhet a karfonat (plexus brachialis), továbbá a kulcscsonti artéria és véna (a. et. v. subclavia). A következmény: fonákérzések, karfájdalom, izomsorvadás, bénulás, felső végtagi keringési zavarok.Rontja az állapotot a tónusfokozódással járó neurológiai betegségek jelenléte, az izmok meszesedésével járó myositis ossificans, a trigger pontok fokozott érzékenységével járó fibromyalgia, vagy lágyrészreumatizmus.

A csontos mellkas és a gerinc veleszületett fejlődési rendellenességei közül a nyaki borda, a hetes nyakcsigolya hosszabb harántnyúlványa és a scoliosis (gerincferdülés) okozza a legtöbb panaszt.
További costoclaviculáris (I. borda és kulcscsont közötti) rést szűkítő tényezők a süllyedt, „lógó” váll, tartási hibák ( m. subclavius hipertrófia), ülő életmód, aszténiás alkat, stressz, korábbi kulcscsonttörés, bordatörés.

A nagyothallást a fül különböző részein megjelenő kóros folyamatok okozzák: fejlődési rendellenesség, sérülés, gyulladás, hegesedés, daganat vagy degeneratív folyamat. A hiba lehet a hallójáratban, a középfülben, a belső fülben vagy a központi idegrendszerben. A hallójárati betegségek közül a járatot elzáró folyamatok okoznak halláscsökkenést. A hallójárat elzáródását okozhatja: fejlődési rendellenesség, gyulladás vagy sérülés okozta hegesedés, jó- vagy rosszindulatú daganat. A fejlődési rendellenesség, a hegesedés és a jó indulatú daganat okozta elzáródást műtéttel lehet megszüntetni. A rosszindulatú daganatok komplex onkológiai kezelést igényelnek. A banális kórképek – például: hallójárati idegentest, fülzsírdugó, hallójárati gyulladásból adódó váladékgyülem – okozta átmeneti hallásromlást nem szoktuk nagyothallásnak nevezni.

Fülkürt (tuba auditiva)Az nem más, mint egy 3.5-4 cm-es kürtő (tuba auditiva), amely átjárást, szellőzést biztosít a középfül számára az orrgarat, végeredményben a külvilág felé.

Közönséges esetben a két fülkürt megnyílása nyeléskor, ásításkor történik, amely a lágyszájpadot emelő és feszítő izmok összehúzódásainak köszönhető. Ezek egyes rostjai a külső harmadát tekintve csontos, belső kétharmadában porcos képlet garatüregi végénél erednek. Az izmok összehúzódásukkor a hártyás beszájadzásokat is megfeszítik; ez az egyszerű mechanizmus nyitja a „szelepeket”. Noha nem minden nyeléskor történik meg mindez, a percenkénti 1-3 megnyílás elegendő a nyomás észrevétlen kiegyenlítődéséhez, a dobüreg szellőzéséhez.

A fülkürt (szerzői nevén Eustach-kürt) szerepe azonban nem merül ki ebben. Némi képzavarral élve a középfül szemétledobója is egyben, hiszen a dobüregnek (ami a dobhártya mögött kezdődik) ez a vezeték teszi lehetővé a fentebb részletezett mechanizmussal segített, csillószőrök közreműködésével végbemenő tisztulását.

Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.

A láthatatlan szennyezés

A környezetszennyezés a XXI. század egyik legnagyobb problémája. Hatóságok és civil szervezetek óvják a természetet és minket embereket civilizációnk káros hatásaitól. A talaj, a víz és a levegő kémiai vagy biológiai szennyezése már régóta napirenden van, de az egyik leggyakoribb városi irritációról, a zajszennyezésről keveset hallunk.

A gyógyító páfrányfenyő

Tegyünk egy képzeletbeli utazást a múltba. 270 millió évvel ezelőtt – ezt az időszakot a szakemberek perm korszaknak nevezik –, dinoszauruszok népesítették be a Földet. Ekkoriban a páfrányfenyő ősi fajai alkották a gazdag növényvilág egyik jellegzetes csoportját. A megkövesedett növényi maradványok – a fosszíliák – tanúbizonysága szerint 140 millió évvel ezelőtt, a krétakorban Ázsia, Európa és Amerika területén több fajuk élt, a harmadkorra azonban már csak egy faj maradt, aminek valószínű oka éppen a fa magvait terjesztő nagytermetű állatok kihalása volt.

A fülzúgás olyan tünet, amely mögött komoly betegség is meghúzódhat. Körültekintő kivizsgálás után azonban a legtöbb esetben szervi ok nem állapítható meg. Ilyenkor ún. idiopathias vagy pszichogén fülzúgásról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a fül nem zúg, csak a hallásért felelős agykérgi terület aktiválódik, és ezt a tudatunkban fülzúgásként észleljük, éljük meg.

A fülzúgás, latin nevén tinnitus, melynek jelentése csengés, csörgés. Olyan hang hallását jelenti az egyik, vagy mindkét fülben, ritkábban a fejben, ami nem emberen kívüli hangforrásból ered.

Az érintett időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülben, fejben. Ez lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang.

A szűrőállomás...

2013-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország egészségvédelmi programjának speciális, mobil szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében.

A Program elmúlt három évében 65267 ember élt a 30 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 57 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki. A hölgyek átlag életkora 40 év, a férfiaké 39 év volt. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves válaszok száma közel négymillióra rúg.

Új lakást szeretnék venni, de a háztól nagyjából húsz méterre fut egy magasfeszültségű felsővezeték – nem a ház felett, hanem mellett. Terhesség esetén, illetve felnőtt szervezetre van-e ennek káros hatása?

A fülzúgás Magyarországon körülbelül 400.000 embert érint. A betegek életkor szerinti megoszlása az elmúlt évtizedek alatt jelentősen megváltozott, az 55 év feletti korosztályról a 30-as éveikben járókra tolódott. Kevesen tudják, hogy a gyógyszeres kezelés mellett számos alternatív gyógymód is létezik a fülzúgás kezelésére.
A fülzúgással (tinnitus) együtt élő személyek olyan hangokat hallanak egyik vagy mindkét fülükben, melyeket környezetük nem. Ez a sípolás, kattogás, morajlás, sistergés, dübörgés rendkívül zavaró, csökkenti a koncentrálóképességet, megnehezíti az elalvást és állandó frusztrációt eredményez. Mivel a beteg nem tudja kikapcsolni a hangforrást, állandóan szorong, hogy mikor múlik el vagy jön elő ismételten a hang, amely emeli a stressz-szintet, esetenként ördögi körben erősítve a tüneteket.
Hátterében fülészeti és neurológiai betegségek, bizonyos szervi betegségek, vagy akár trauma, például hirtelen erős zaj, hangos zene állhat. A legtöbb esetben a fülcsengés összefüggésbe hozható a fül elégtelen vérellátásával, amikor a sejtekhez, szövetekhez nem jut elegendő oxigén.

Feliratkozás fülzúgás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×