A sérülésekre és külső behatásokra igen érzékeny központi idegrendszer – melynek része a gerincvelő és az agy – a mindennapos fizikai hatásokkal szemben hatékony védelemmel rendelkezik.
A zárt, csontos koponyán belĂĽl az agy az Ăşgynevezett agy-gerincvelĹ‘i folyadĂ©kban lebeg, Ăgy minden iránybĂłl vĂ©kony folyadĂ©krĂ©teg veszi körĂĽl.
A fizika törvĂ©nyei alapján a koponyát Ă©rĹ‘ ĂĽtĂ©s energiája az agy teljes felĂĽletĂ©n oszlik el, kevĂ©sbĂ© károsĂtva Ăgy az idegsejteket. EzenkĂvĂĽl az agyat borĂtĂł agyhártyák is bizonyos fokĂş mechanikai vĂ©delmet nyĂşjtanak.
Az agy leggyakrabban az ütés helyén és/vagy az azzal szemközti területen sérül meg. Ha ez a mechanikai védelem nem lenne, akkor például a közönséges kocogás vagy tánc közben elszenvedett rázkódás is súlyos sérüléseket okozhatna.
A koponyát érő ütés leggyakrabban agyrázkódást okoz. A kórkép az agy működési zavarát okozza, annak látható szerkezeti változása nélkül. Az agyrázkódás – a meghatározás szerint – mindig eszméletvesztéssel jár.
A sérült nem emlékszik a baleset bekövetkezte utáni néhány percre vagy másodpercre. Ezt amnéziának nevezik. Komolyabb esetben az is előfordulhat, hogy a beteg a sérülést közvetlenül megelőző pillanatokra sem tud visszaemlékezni.
A következmĂ©nyes vegetatĂv tĂĽnetek, a fejfájás, szĂ©dĂĽlĂ©s, hányinger vagy hányás változĂł intenzitásĂşak, elmĂşlhatnak, majd Ăşjra jelentkezhetnek. A sĂ©rĂĽlt aluszĂ©konnyá, fáradttá Ă©s leverttĂ© válik. A hozzátartozĂłkat nagyon megriaszthatja, ha a beteg zavart lesz, elveszti a tĂ©rben Ă©s idĹ‘ben valĂł tájĂ©kozĂłdási kĂ©pessĂ©gĂ©t, Ă©s esetleg egyszerű kĂ©rdĂ©sekre sem tud helyes választ adni, nem tudja, hogy hol van Ă©ppen, vagy milyen nap van. A tĂĽnetek megjelenĂ©séért nemcsak az agyállományt közvetlenĂĽl Ă©rt erĹ‘hatás, hanem a sĂ©rĂĽlĂ©s következtĂ©ben kialakulĂł agyvizenyĹ‘ is felelĹ‘s lehet.
A betegsĂ©g kezelĂ©se viszonylag egyszerű. A sĂ©rĂĽlt számára lehetĹ‘sĂ©g szerint teljes nyugalmat kell biztosĂtani, minĂ©l több fekvĂ©ssel, alvással. Az esetek jelentĹ‘s rĂ©szĂ©ben a tĂĽnetek nĂ©hány Ăłrán, egy-kĂ©t napon belĂĽl teljesen megszűnnek. A fejfájás az, ami a legtovább gyötri a betegeket, ez akár hetekig is fennmaradhat. KĂłrházi körĂĽlmĂ©nyek között a sĂ©rĂĽltek a fájdalomcsillapĂtĂłk mellett általában az agy duzzadását csökkentĹ‘ gyĂłgyszereket, vĂzhajtĂłkat is kapnak.
Olykor az úgynevezett agyrázkódás utáni tünetegyüttes alakul ki, aminek az a lényege, hogy a beteg nem tud kellően koncentrálni, figyelmetlen, feledékeny lesz, esetleg szorong. Ezek a tünetek hetekig is eltarthatnak, ami a sérültnek iskolai, munkahelyi problémákat okozhat.
EnnĂ©l azonban lĂ©nyegesen veszĂ©lyesebb állapot az, ha az agyrázkĂłdás tĂĽnetei az elsĹ‘ nĂ©hány Ăłra vagy nap után nem hogy javulnának, hanem egyre sĂşlyosabbá válnak. FokozĂłdik a beteg fejfájása, a zavartsága mĂ©lyĂĽl, nehezen Ă©breszthetĹ‘ vagy akár Ă©breszthetetlen lesz. Ez mindig arra hĂvja fel a figyelmet, hogy nem csak egy egyszerű agyrázkĂłdással állunk szemben, hanem a központi idegrendszer sĂ©rĂĽlĂ©se sokkal komolyabb. Ilyenkor azonnali orvosi segĂtsĂ©gre van szĂĽksĂ©g.
EgyĂ©bkĂ©nt is helyes, ha minden fejsĂ©rĂĽlĂ©st követĹ‘en orvos látja a beteget, Ă©s határozza meg a nĂ©lkĂĽlözhetetlen vizsgálatokat, dönti el a kĂłrházi megfigyelĂ©s szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©t. A betegek általában baleseti vagy általános sebĂ©szeti osztályon, esetleg ideggyĂłgyászaton kerĂĽlnek elhelyezĂ©sre. Noha az agyrázkĂłdás nem jár mindig a csontos koponya sĂ©rĂĽlĂ©sĂ©vel, ennek eldöntĂ©sĂ©ben a koponya röntgenvizsgálata segĂthet.
Az agyállomány sĂ©rĂĽlĂ©sĂ©nek felismerĂ©sĂ©t a koponya Ăşgynevezett komputertomográfiás (CT) vizsgálata biztosĂtja. Ezzel megállapĂthatĂł a sĂ©rĂĽlĂ©s pontos helye, kiterjedĂ©se, esetleg annak jellege. Fontos tehát tudni, ha a koponyát Ă©rt balesetet követĹ‘en – akár napokkal kĂ©sĹ‘bb is – a beteg állapota romlik, azonnal ismĂ©t orvoshoz kell fordulni.
A megfelelĹ‘ vĂ©dĹ‘felszerelĂ©s, sisak alkalmazásával a fejsĂ©rĂĽlĂ©sek egy rĂ©sze megelĹ‘zhetĹ‘, illetve azok sĂşlyossága csökkenthetĹ‘. Ez a magasban, Ă©pĂtkezĂ©sen dolgozĂłknál elengedhetetlenĂĽl szĂĽksĂ©ges. De a görkorcsolyázĂł, kerĂ©kpározĂł gyermekeknĂ©l is igen jĂł szolgálatot tehet a fejvĂ©dĹ‘.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 000110)
ArchĂvum
Archivált Ărás. A benne foglaltak aktualitása nem garantált, vagy nem feltĂ©tlenĂĽl tĂĽkrözik a vonatkozĂł tudományterĂĽletek jelenlegi ismeretanyagát, szempontjait Ă©s hangsĂşlyait.
Sajnos a cikk sok pontatlanságot vagy valĂłtlan állĂtást tartalmaz. Bár Magyarországon gyakran az orvosok is azt hiszik az agyrázkĂłdásnak nem feltĂ©tele az eszmĂ©letvesztĂ©s, nagyjábĂłl 10%-a jár az agyrázkĂłdásoknak eszmeletvesztĂ©ssel. Minden kĂĽlföldi forrás, szaklap, klinika stb. EgyetĂ©rt ebben, Ă©s itthon is a kĂ©pzettebb neurolĂłgusok, de valamiĂ©rt sok orvosban ez a valĂłszĂnűleg rĂ©gi Ă©s tĂ©ves informáciĂł maradt meg. Ezzel nagyon megnehezĂtve a betegek diagnĂłzisát, ha mĂ©g az orvosok sem tudják mi az az agyrázkĂłdás. És egyáltalán nem egyszerű "betegsĂ©g" akár hĂłnapokig, Ă©vekig is elhĂşzĂłdhatnak a tűnetek amit Post Concussion Syndrome-nak hĂvnak.
Köszönjük értékes hozzászólását!
Az a megfigyelĂ©s, miszerint az agyrázkĂłdásos esetek mintegy 10%-ában Ă©szlelhetĹ‘ csupán eszmĂ©letvesztĂ©s, kĂĽlsĹ‘ emberi Ă©szlelĂ©sen alapul. Többen Ăşgy gondolják, hogy az eszmĂ©letvesztĂ©s tĂ©nylegesen messze nagyobb arányban, akár kivĂ©tel nĂ©lkĂĽl kĂsĂ©rĹ‘je lehet az agyrázkĂłdásnak. Az esetek többsĂ©gĂ©ben ugyanis olyan rövid ideig tart (akár a másodperc tört rĂ©sze), hogy az a sĂ©rĂĽlt számára nem nyilvánvalĂł, a környezetĂ©ben lĂ©vĹ‘k számára nem Ă©szrevehetĹ‘. Bizonyos vĂ©lekedĂ©sek szerint ez egy központi idegrendszeri "reset", egyfajta vĂ©delmi mechanizmus az agyi elektrofiziolĂłgiai Ă©s ingerĂĽletátviteli folyamatok viharos gyorsaságĂş változásában. Bonyolult folyamat, mely az emlĂ©kezetvesztĂ©ssel is összefĂĽggĂ©sbe hozhatĂł. Az Ărás archĂvumunk rĂ©sze, felĂĽlvizsgálatáig kĂĽlön megjelölĂ©st kap.