Ideggyógyászat / szemészet

Ezt a kellemetlen, gyötrő állapotot szinte minden ember megtapasztalta már, hiszen a felnőtt lakosság körében ez az egyik leggyakoribb panasz. Az esetek nagy részében, csak „egyszerű" fejfájásról van szó, melyet például megfázás, közeledő időjárási front, túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen megfeszített szellemi munka hív elő. Az így kialakult fejfájás fejfájáscsillapító hatására megnyugtatóan elmúlik, ám ha gyakran visszatérő, nehezen múló állapotról van szó, akkor már bizony tanácsos szakemberhez fordulni.

A látás összetett folyamat, jelenti a fényérzékelést, az alaklátást, a színlátást, a mélységi látást, a látott tárgyak felismerését és azok felidézésének képességét. A látás során tehát fizikai, élettani és pszichés folyamatok játszódnak le. A látási folyamatban az első tényező a szem - mint ingerfelvevő rendszer - hibátlan működése. A látászavarok nagyon különbözőek, de az egyes szembetegségekre, szemészeti állapotokra nagyon jellemzőek. A leggyakoribbak a fénytörési hibák és az alkalmazkodás gyengesége.

A szélütéses beteg otthoni ápolása

A stroke-on átesett beteget általában néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. A javulás sokszor már a kórházban megkezdődik, de az igazi gyógyulás otthon indul meg.

A hozzátartozóknak azonban óriási fejtörést okoz, hogyan ápolják, gondozzák az ágyhoz kötött beteget.

Az afázia

Az afázia a beszéd, az írás vagy a szavak megértésének, illetve létrehozásának károsodott képessége vagy megszűnése.

Az afáziás beteg az agyi károsodás következtében részben vagy teljesen elveszíti a beszédkézségét, azaz nem tudja a gondolatait szavakban vagy írásban kifejezni, illetve nem érti mások beszédét.

Testünk jobb oldalát a bal, a bal oldalát pedig a jobb agyfélteke vezérli.

A beszédmegértésben, a szavak leírásában, az írott szavak megértésében, a számolásban szerepet játszó területek a bal agyféltekében helyezkednek el.

Így a bal féltekében bekövetkező agyi katasztrófa az esetek jelentős részében beszédzavarhoz vezet.

A perennialis (azaz egész évben tartó) kötőhártya gyulladás

Mint azt a neve is mutatja, ebben a betegségben a tünetek folyamatosan fennállnak. Ennek oka az lehet, hogy valakinek a környezetében állandóan jelen van egy anyag, amely kiváltja az allergiát. Ilyen anyag például a poratka, a macska-és kutyaszőr.
Tüneteiben nem különbözik a szezonális kötőhártya gyulladásétól.

Az Alzheimer-kór az idős emberek betegsége. Abban, hogy egyre többet hallunk mostanában e betegségről, szerepe van a korszerű orvosi vizsgálati módszereknek, de az életkor meghosszabbodásának is. Éppen a modern diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően, mára már eloszlott az a tévhit, hogy ez a kór az érelmeszesedésre vagy az ún. agylágyulásra származtatható vissza.

Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.

Nyavalyatörés, nehézkór, frász – e neveken is illette a magyar nyelv az epilepsziát. Azt a betegséget, amelyet már az ókori orvosok is ismertek, s morbus sacernek, azaz szent betegségnek nevezték. Az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre az epilepszia. Ilyenkor felbomlik a gátló és az izgalmi folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Attól függően, hogy az agy mely területén alakul ki ez az izgalmi túlműködés, s hogy ez milyen mértékű és merrefelé terjed, az epilepsziás rohamok igen sokfélék lehetnek.

Néhány adat Arról, hogy Magyarországon hány embert érint az epilepszia, nem készült epidemiológiai felmérés, így az érintettek számára a világstatisztikákból lehet következtetni. Egy közép-európai országban – általában – a lakosság fél-egy százaléka érintett, amiből a fél százalék a felnőttekre, míg az egy százalék a később meggyógyuló gyermekkori epilepsziásokra vonatkozik. Az előbbi adatok szerint tehát Magyarországon megközelítően 60.000 ember tartósan epilepsziás, ám azoknak az aránya, akiknek az életében legalább egyszer előfordult epilepsziás roham, akár az öt százalékot is elérheti, s ez már igen jelentős mennyiség.

Szürkehályog (Cataracta)

A cataracta görög szó, vízesést jelent. A szemlencse elszürkülésével járó betegség valószínűleg azért kapta ezt a nevet, mert a beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül. A magyar elnevezés - szürkehályog - abból adódik, hogy a betegség előrehaladtával a pupilla területe elveszti feketés csillogását és szürkévé válik, a hályog szó pedig a "felhős, ködös, elmosódott" látást okozó elváltozás magyar megfelelője.