Allergiás szembetegségek (2.rész)

A perennialis (azaz egész évben tartó) kötőhártya gyulladás

Mint azt a neve is mutatja, ebben a betegségben a tünetek folyamatosan fennállnak. Ennek oka az lehet, hogy valakinek a környezetében állandóan jelen van egy anyag, amely kiváltja az allergiát. Ilyen anyag például a poratka, a macska-és kutyaszőr. Tüneteiben nem különbözik a szezonális kötőhártya gyulladásétól.

A vernalis ( "tavaszi") szaru- és kötőhártya gyulladás

Rendszerint 10 éves kor előtt jelentkezik. Májustól decemberig tartó időszakban állnak fenn tünetek, amelyek többsége bár megegyezik a előző két betegségével, de annál súlyosabbak. Az esetek háromnegyedében nem ismerjük a kiváltó allergént. Fontos elkülönítő jel a felső szemhéj belső részén (az azt borító kötőhártyán) jelentkező utcakőkövezetszerű rajzolat, ami a kötőhártya túlműködő nyirokrendszerének része (úgynevezett óriás papillák). Ezek minden szempillantáskor súrolják a szaruhártya felszínét, amin fekélyek keletkezhetnek, így akár súlyos látásromlás is bekövetkezhet. A betegség 2-10 éven keresztül áll csak fenn, ezt követően fokozatosan visszafejlődik.

Atópiás szaru- és kötőhártya gyulladás

Vannak bizonyos egyének, akik hajlamosabbak allergiás betegségek kialakítására, őket nevezzük "atópiás" egyéneknek. Náluk nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma, ekcéma, étel allergia stb. Ilyen betegség az atópiás szaru- és kötőhártya gyulladás is. 20-30 éves korban is jelentkezhetnek az első szemtünetek, amelyeket mindig megelőz valamilyen korábbi allergiás tünet.

Jellemző a szemhéjak bőrének elhúzódó gyulladása. Gyakori a szempillák elvesztése. A kötőhártya több helyen hegesedhet, zsugorodhat, a szaruhártya érintettsége látásromlást okozhat. Egyéb szembetegségek is társulhatnak: szemszárazság, szürkehályog, szaruhártya-elvékonyodás.

Óriás papillás kötőhártya gyulladás

Már említettem érintőlegesen az óriás papillákat, amelyek a kötőhártya nyirokrendszerének a részei. Az óriás papillás kötőhártya gyulladásban ezek hatalmasan megduzzadhatnak (2-3 mm átmérőjűre), és jelentős fájdalmat, szaruhártya fekélyeket okozhatnak.

Legtöbbször kontaktlencse viselőknél láthatjuk ezeket a tüneteket, de nem korlátozhatjuk egyedül a kontaktlencse viselők betegségére. A kutatások felderítették, hogy az óriás papillás kötőhártya gyulladás során a szemben lévő idegen anyagokra jelentkezik allergiás reakció.

Ilyen a kontaktlencse is, de ilyenek a szemműtétek után a szemgolyón készített sebekben elhelyezett varratok is. A kialakult tünetek a varratok eltávolítását, illetve a kontaktlencse viselés abbahagyása után, megfelelő kezelés mellett megszűnnek.

Az allergiás szembetegségek kezelése

Mint az korábban is említettük, az allergiás betegségek öt csoportra oszthatók, de sok közös tulajdonsággal bírnak.Fontos, hogy pontosan meghatározzuk, milyen betegségről beszélünk, hiszen a betegséget csak így lehet hatékonyan kezelni.

Mindenekelőtt a betegség első jelentkezése, a tünetek fennállásának időtartama, súlyossága, a beteg életkora, korábbi allergiás eredetű betegségei jelentek támpontot. A szezonális kötőhártya gyulladásban a növény virágzásakor jelentkeznek a tünetek. A perenniális betegségben bár egész évben fennállnak a tünetek, de nap közbeni ingadozás is lehet, (pl. a hálószobában található allergén esetében, reggelre rosszabbodik, estére javulnak a tünetek). A betegek általában ismerik betegségük "viselkedését", annak rosszabbodását vagy javulását. Fel szoktuk deríteni a nap közben használt, viselt anyagok listáját is.

Sokszor azonban a tünetek enyhe formában jelentkeznek, és elmondás alapján nem lehet egyértelműen meghatározni a betegség mibenlétét. A perennialis kötőhártya gyulladás például az esetek 80 % -ban szezonális jelleget is mutat. Ilyenkor kiegészítő tesztekre van szükség. A könny összetétele támpontot adhat, ezért mintát vehet belőle az orvos. Különböző bőrpróbák is segítségünkre vannak: ezeknél a bőrre helyezünk jellegzetes allergéneket és a rájuk adott választ értékeljük. A kötőhártyára is helyezhetünk ilyen anyagokat.

Az esetek nagy részében sikerül megtalálni az adott allergént, illetve felállítani a megfelelő diagnózist.

A betegség kezelésében első helyen áll az adott allergén (pl. pollen, kontaktlencse) elkerülése. Ezért indítottak társadalmi összefogást a parlagfű irtására, amelyben egyre többen vesznek részt. A parlagfű mellett egyes anyagok, pl. fémek, ruhák anyagai is lehetnek allergének, s ezektől általában nehéz szívvel válunk meg.

Ha már a tünetek kialakultak, és az allergént felismertük és kiiktattuk, akkor helyi, az allergiás folyamatot mérséklő szemcseppek használata javasolt. A gyógyszerek közül vannak, amelyek gyulladást okozó sejtek működését gátolják. Vannak amelyek a kötőhártya ereit húzzák össze, s ezen keresztül csökkentik a gyulladást. Egyes cseppekben ezek kombinációit találjuk. A különböző gyógyszergyárak számos hatékony szert fejlesztettek ki.

Nincsen olyan csepp, amely mindenkinek egyformán alkalmas. Nem ad okot elkeseredésre, ha az első csepp nem csökkenti elég hatékonyan a tüneteket, mindenkinek meg kell találni a megfelelő kezelést. A cseppeket rendszerint tartósan használjuk, hiszen a betegség sokáig fennállhat. Szerencsére a kötőhártyáról a cseppek csak kis mennyisége szívódik fel a keringésbe, ezért általános mellékhatásoktól nem kell tartanunk.

A helyzet más a szteroid tartalmú szemcseppekkel. Ezek rendkívül hatékonyak a gyulladás csökkentésében, de szemészeti mellékhatásaik (szemnyomás emelkedés, szaruhártya károsodás, szürkehályog) miatt nem használhatók tartósan.

A szezonális allergiában szenvedőknek általában orrnyálkahártya gyulladása is van. Ezt leghatékonyabban szteroid tartalmú orrspray-vel kezelhetjük. Újabban lehetőség van arra is, hogy súlyos esetekben úgynevezett hyposensibilisaló kezelést végezzenek, amellyel csökkenthető a minden évben óramű pontossággal megjelenő tünetek gyakorisága.

Az utóbbi időkben foglalkoznak azzal, hogy a gyermekkorban ért hatások milyen szerepet játszanak a később kialakult allergiás betegségekben. Fontos, későbbi allergiát megelőző hatás például az élet első hat hónapjában a kizárólagos anyatejes szoptatás, vagy a lakás páratartalmának csökkentése, illetve a gondos portalanítás (mindkettő a poratka ellen), vagy akár a dohányzás mellőzése. A jövőben lehetséges lehet az allergiás betegségek megelőzése, akár már a csecsemőkorban is.

Dr. Hodosi Kálmán
szemész szakorvos