Allergiás szembetegségek (1. rész)

A tél múltával már alig várjuk a tavaszt, a felmelegedést, a nyíló virágokat és fákat.

A tavasszal feléledő természet azonban nem mindenkinek jelent boldogságot. Az első tavaszi virágok kinyílásával a levegő megtelik pollenekkel és sokunk szeme szúrni, viszketni kezd, bevörösödik és a természet gyönyörű kibontakozását csak ablakon át tudjuk élvezni.

Az allergiás szembetegségek száma fokozatosan növekszik, manapság a leggyakoribb szembetegségek közé tartozik.

Az allergia kialakulásának okát régóta kutatják. A folyamat hátterében a szervezett túlzott reakciója áll, amellyel egy, a szervezetbe bekerült anyagra (úgynevezett allergénre) reagál. A szervezetben lezajló folyamatokat az utóbbi időben alaposan feltérképezték, és a kutatások során a korábban egységesnek tűnt betegséget több csoportra osztották fel.

Az allergiás szembetegségek klinikai tünetek időpontja, súlyossága és jellege szerint 5 csoportba oszthatók:

  1. Szezonális allergiás kötőhártya gyulladás
  2. Perennialis (egész évben tartó) allergiás szaru- és kötőhártya gyulladás
  3. Vernalis szaru- és kötőhártya gyulladás
  4. Atopiás szaru- és kötőhártya gyulladás
  5. Óriás papillás szaru- és kötőhártya gyulladás

Bár öt különböző betegségről van szó, néhány tünet mindre jellemző. Ezek a szemviszketés, fénykerülés és szemvörösség.

Az alábbiakban – és az elkövetkező néhány értekezésben – ezekkel a kötőhártya gyulladásokkal, illetve kezelésükkel foglalkozunk.

Szezonális allergiás kötőhártyagyulladás

Legtöbb ember által ismert szezonális allergiás kötőhártya gyulladás. A levegőben keringő pollenek váltják ki, és ennek megfelelően az adott növény virágzásakor jelenik meg. Fontos tudni, hogy nem feltétlenül kell a növény közvetlen közelébe menni, mivel a pollenek a szél segítségével akár 100 km-t is képesek megtenni. A tünetek kialakulásához nagyon kevés pollen is elegendő.

A tünetek között – mint minden allergiás kötőhártya gyulladásban – szerepel a szem nagy fokú viszketése, szúrása. Rendszerint mindkét szem érintett, vörös, könnyben úszik. A kötőhártya megduzzad, de ez a tünet akár spontán is megszűnhet. Jelentős a fénykerülés is, de a betegség-szerencsére- látásromlással nem jár, mert a szaruhártyát nem érinti a gyulladás.

 

Dr. Hodosi Kálmán
szemész szakorvos

GYÓGYTORNAPRAXIS.hu – Gyógyítás a teljesség igényével

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.