A tél múltával már alig várjuk a tavaszt, a felmelegedést, a nyíló virágokat és fákat.
A tavasszal feléledő természet azonban nem mindenkinek jelent boldogságot. Az első tavaszi virágok kinyílásával a levegő megtelik pollenekkel és sokunk szeme szúrni, viszketni kezd, bevörösödik és a természet gyönyörű kibontakozását csak ablakon át tudjuk élvezni.
Az allergiás szembetegségek száma fokozatosan növekszik, manapság a leggyakoribb szembetegségek közé tartozik.
Az allergia kialakulásának okát régóta kutatják. A folyamat hátterében a szervezett túlzott reakciója áll, amellyel egy, a szervezetbe bekerült anyagra (úgynevezett allergénre) reagál. A szervezetben lezajló folyamatokat az utóbbi időben alaposan feltérképezték, és a kutatások során a korábban egységesnek tűnt betegséget több csoportra osztották fel.
Az allergiás szembetegségek klinikai tünetek időpontja, súlyossága és jellege szerint 5 csoportba oszthatók:
- Szezonális allergiás kötőhártya gyulladás
- Perennialis (egész évben tartó) allergiás szaru- és kötőhártya gyulladás
- Vernalis szaru- és kötőhártya gyulladás
- Atopiás szaru- és kötőhártya gyulladás
- Óriás papillás szaru- és kötőhártya gyulladás
Bár öt különböző betegségről van szó, néhány tünet mindre jellemző. Ezek a szemviszketés, fénykerülés és szemvörösség.
Az alábbiakban – és az elkövetkező néhány értekezésben – ezekkel a kötőhártya gyulladásokkal, illetve kezelésükkel foglalkozunk.
Szezonális allergiás kötőhártyagyulladás
Legtöbb ember által ismert szezonális allergiás kötőhártya gyulladás. A levegőben keringő pollenek váltják ki, és ennek megfelelően az adott növény virágzásakor jelenik meg. Fontos tudni, hogy nem feltétlenül kell a növény közvetlen közelébe menni, mivel a pollenek a szél segítségével akár 100 km-t is képesek megtenni. A tünetek kialakulásához nagyon kevés pollen is elegendő.
A tünetek között – mint minden allergiás kötőhártya gyulladásban – szerepel a szem nagy fokú viszketése, szúrása. Rendszerint mindkét szem érintett, vörös, könnyben úszik. A kötőhártya megduzzad, de ez a tünet akár spontán is megszűnhet. Jelentős a fénykerülés is, de a betegség-szerencsére- látásromlással nem jár, mert a szaruhártyát nem érinti a gyulladás.
Dr. Hodosi Kálmán
szemész szakorvos
