A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével. A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek 1/4 -e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását. Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja. Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.

Október 29-én, a Pikkelysömör Világnapon (World Psoriasis Day), a világ minden táján az általánosnál nagyobb figyelem irányul a psoriasisos betegekre. A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT), az elmúlt...

A folyamatos gyógyszeres kezelésre szoruló betegek 37 százalékának jelent komoly anyagi terhet a gyógyszerek kifizetése, míg 43 százalékuk ugyan ki tudja fizetni az árat, nagyobb kiadást azonban már nem tudna vállalni – mutatta ki a Szinapszis Kft. legújabb kutatása, melyet a WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából készített. Az árérzékenység kapcsán a WEBBeteg.hu most arra volt kíváncsi, hogy egy kiemelten egészséggel, betegséggel foglalkozó portál regisztrált felhasználói körében milyen a gyógyszerek árával kapcsolatos attitűd, hogyan alakulnak a betegek gyógyszerköltségei, milyen készítményeket vásárolnak leginkább, és melyek a leggyakrabban előforduló betegségeik.

Társadalmi célú edukációs kampány ez idáig még nem foglalkozott a férfiak számára legtöbbször tabutémának számító prosztata megbetegedéseivel. A Magyar Urológusok Társaságának égisze alatt útjára indított Prosztata kampány a tájékoztatásban keletkezett űrt kívánja betölteni és felhívni a figyelmet arra, hogy minden férfi 50 év felett keresse fel urológusát, nézesse meg, hogy nincs-e rosszindulatú elváltozás a prosztatájában. A teremtés koronái úgy vélik, nagyobb fizikai erejük miatt nem kell túl sok figyelmet fordítaniuk az egészségükre, ami többnyire lehetetlenné teszi a betegség korai felismerését. Ugyanakkor a legtöbb férfi fél orvoshoz fordulni. Gyakran a büszkeség tartja távol őket a rendelőtől, még maguknak sem szívesen vallják be, ha baj van. Sokszor otthon magukba roskadva, esetleg kétségbeesetten őrlődnek a problémán. „Urológiára? Nem!” – mondja határozottan a férfiak többsége. Pedig segítség csak a büszkeséget legyőzve érkezhet. A struccpolitika, az orvosi vizsgálat „tologatása” a komolyabb betegség kialakulásának legfőbb táptalaja. Ha a beteg nem fordul időben szakemberhez, az egyre jobban előrehaladó prosztata megnagyobbodás, vagy prosztatarák akár már visszafordíthatatlan következményekkel is járhatnak.

Május végén indult el az ország első virtuális kannabisz ambulanciája, ahol a problémás marihuána használók online terápiás segítséget kaphatnak. A 4 hetes önsegítő kurzus anonim regisztrációt biztosít, és az elejétől a végéig a neten végezhető. A program a Kék Pont Alapítvány és a Magyar Telekom közös kezdeményezésének keretében valósulhatott meg. Magyarországon a körülbelül 2 millió 15-29 éves fiatal közül 10 százalék legalább egyszer kipróbálta már a kannabiszt, azok száma pedig, akik problémás használóknak számítanak tízezres nagyságrendű. Itthon a legelterjedtebb drog a marihuána és a leginkább veszélyezett csoport a fiatalok és fiatal felnőttek. Ráadásul a marihuána fogyasztók általában nem tartják magukat „drogosnak”, így sokkal nehezebben ismerik fel a problémát és fordulnak segítségért.

Az emlőrák okozta halálozás Magyarországon továbbra is magas (kb. 2500 eset évente), az új megbetegedések jelentős hányadát előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel. Ugyanakkor a szűrés Magyarországon minden veszélyeztetett korú nő számára elérhető, de félelemből vagy hanyagságból kevesebben veszik igénybe, mint kellene. Az úgynevezett HER2 típusú mellrák az egyik legalattomosabb és legagresszívabb válfaja a betegségnek. A Magyar Rákellenes Liga szervezésében megrendezett HER2 Betegklub keretében kiderült, hogy ma már a HER2-negatív áttétes emlőrákban szenvedő betegek esetében is van lehetőség korszerű célzott biológiai terápia alkalmazására. Emellett fürdőruhás divatbemutató volt műtéten átesett nők részére, amelynek kiemelten fontos szerepe van a betegek testképének helyreállításában. A statisztikák szerint napjainkban minden tizedik nőnél kialakul az emlőrák. A korai, áttétet még nem képzett emlőrákok 95%-ban tökéletesen gyógyíthatóak, így nyilvánvaló a rendszeres szűrések jelentősége és haszna. Sajnos ennek a betegségnek több fajtája is létezik.

A limfómát, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatát világszerte az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban diagnosztizáljuk, Magyarországon évente közel 1500 új beteget fedeznek fel. A betegség többnyire krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulhatnak. Ez az a kór, amelyről az emberek nagyon keveset tudnak, noha az utóbbi időben egyre sikeresebben kezelhető és gyógyítható. Korán felismert limfómában az időben elkezdett korszerű terápia betegségmentességet, akár jelentős mértékben gyógyulást, de mindenképpen az élettartam és az életminőség jelentős javulását eredményezi – tájékoztatott Dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, a Belgyógyászati Intézet igazgatója. A betegek jelentősebb része panaszmentes. Tünetként tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan" láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, vagy ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés jelentkezhet. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. Ha túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, vagy makacsul tartja magát egy nyirokcsomó duzzanat, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen az időben felismert betegség kezelhető!

Az egyik magyarországi áruházlánc visszahív egy általa forgalmazott sonkakészítményt, mivel egyes mintáiban a címben szereplő baktériumot mutatták ki. A Listeria monocytogenes a nem spóraképző, pálca alakú, gram-pozitív festődésű baktériumok csoportjába tartozik, csakúgy mint a szervezet baktériumflórájának (szájüreg, bélcsatorna, hüvely) egészséges fenntartásában központi szerepet játszó lactobacillusok. Azonos osztályuk és hasonló morfológiájuk ellenére az utóbbi nélkülözhetetlen, az előbbi viszont súlyosan patogén.

Elhunyt Nagy Péter irodalmár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az alábbi módon emlékezett Horváth Jánosról, kedves professzoráról több mint negyven évvel ezelőtt: "Mióta elment, gyakran látom őt a régi bölcsészkar pállott folyosóján, amint szapora, de nem sietős léptekkel megy a tanterem felé... Belép a tanterembe, ebbe a mindig szellőzetlen, mindig rideg hodályba, ahol egymás hegyén-hátán zsúfolódva vártuk minden évfolyam lelkes magyar-szakosai s a vendégek, akiket nem a szak s a vizsga, hanem az ő varázsa vonzott, s egyszerre néma csönd lett a dús zsivajból... S látom keskeny, folyosószerű, a ridegségig puritán tanári szobájában, ...amikor a »kolléga úr«, a riadt hallgató beóvakodik, s ő tanácsadásban vagy vizsgán egy pillanat alatt áthidalja azt a gégeszorító szakadékot, mely akkor professzort s diákot törvényszerűen elválasztott: meleg kedvességével – nincs rá más szó: bájával – emelve magához a »jelöltet«, s teremtve meg számára a légkört, melyben minden tudását kitárhatja, minden problémájával előhozakodhatik... S ezért búsak e sorok, midőn kedves hajdani professzoromtól búcsúzom. Szomorú, hogy napos délelőttökön nem találkozhatom többé vele a Bartók Béla úton, ahol sétálgatni szokott – de szomorúbb, hogy csak pilléreit építhette meg a katedrálisnak, melynek megalkotására hivatott volt... A hagyaték, mely ránk maradt utána, így is óriási: magyar irodalomtörténész még előtte ennyit nem végzett soha. A kor parancsa, hogy túl kell nőnünk rajta – de túl nem léphetünk rajta, mert ha vitatkozunk is sokszor vele, mindaz, amit felkutatott, megállapított, összegezett, immár irodalmi múltunkról alkotott tudásunk elidegeníthetetlen része lett. Ha a katedrális új tervek szerint s új módszerekkel fog is felépülni, egy-egy oszlopfő, boltív vagy rozetta örökké őrizni fogja az ő keze nyomát."