A kérdésre automatikusan válaszoljuk: természetesen kettő. De mindig így van ez? A természet lehet bőkezű vagy szűkmarkú, és adhat több vesét, vagy éppen kevesebbet. Mára már az orvostudomány is beavatkozik, hiszen hiába a két vesénk, ha azok működésképtelenek. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a gyermek vese nélkül születik, ez az ún. Potter szindróma . Amennyiben ez már a terhesség folyamán kiderül egy ultrahang vizsgálaton, a terhességet megszakítják, mert a vese nélkül született gyermek életképtelen lesz. Egy vesével is születnek gyermekek: amennyiben ez a vese egészséges, a gyermek teljes életet élhet, csupán jobban kell figyelnie arra, hogy az egyetlen vese jól működjön, illetve ne károsodjon. Kerülni kell a szélsőségesen sok fehérje és só fogyasztását, és érdemes rendszeresen kontrollra járni, hogy amennyiben a vese megbetegedne, károsodna, időben lehessen beavatkozni. Mivel nincs tünete, gyakran előfordul, hogy csak idős korban, vizsgálat során derül ki, hogy a páciens egyetlen vesével él.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. Hazánkban évente 42 ezren kapnak szélütést, közel 12 ezren belehalnak. A betegek negyede fiatalabb 60 évnél, a férfiak veszélyeztetettebbek. A túlélők 22%-a járásképtelen, többen kerekesszékbe kerülnek. A stroke-betegek csaknem fele nem képes saját magáról gondoskodni, ugyanakkor ötödük komoly beszédzavarral kénytelen megküzdeni. A stroke nem csak a modernkor pestise, hiszen a múltban is nem egy esetet regisztráltak. Ki ne halott volna Kinizsi Pálról ? A legendás erejű, kenyérmezei hősről, Mátyás kedvenc hadvezéréről, aki könnyedén felemelt egy malomkövet, majd "agyvérzést" kapott. Szent László királyunk halálát is a történelmi dokumentumok alapján valószínűleg stroke okozta. A sors furcsa fintora, hogy 1945-bea jaltai tárgyalások egyik fontos egyénisége, Roosevelt , szintén stroke áldozata lett. Lenin is ebben a betegségben szenvedett. Az első szélütés 1922-ben érte, ezt követően még némileg javult állapota, átmenetileg beszélőképessége is visszatért, járóképessé vált, azonban az újabb stroke-ok végül sírba vitték. A betegség enyhébb formái mások életében csak múló epizódok. Idősebb George Bush , Jean-Paul Belmondo , Sharon Stone és sokan mások visszatérhettek pályájukra.
A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesületével (OBME) együtt, csatlakozva a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (IOF) globális kampányához, felhívja a lakosság és az egészségügyi szakemberek figyelmét arra, hogy tegyenek lépéseket az osteoporosis megelőzésének és a csontok egészségének megőrzése érdekében. A globális kampány életkortól függetlenül arra buzdít mindenkit, hogy az egészséges csontozat és izomzat megalapozásához, megerősítéséhez három alapvető lépést tegyen meg: 1. Biztosítsa a megfelelő D-vitamin bevitelt (biztonságos napozással, étrenddel és amennyiben szükséges, D- vitamin szedésével, különösen, ha már elmúlt 60 éves! 2. Fogyasszon kalciumban és fehérjében gazdag ételeket! 3. Töltse aktívan napjait! Fontosak a naponta gravitáció ellenében végzett, és az izomzatot erősítő gyakorlatok. A csontritkulást gyakran nevezik „néma betegségnek”, ugyanis alig vannak tünetei. Kezelés hiányában a csontozat egyre gyengébbé és törékenyebbé válik, emelkedik a kockázata a súlyos következményekkel járó csonttöréseknek.
A lábszárfekély valódi népbetegség. Magyarországon 100.000-re becsülhető a lábszárfekélyes betegek száma. Ha ezt az ún. szövethiányos állapotot megfelelő sebkezeléssel, gyógyszeres kezeléssel vagy akár műtéttel sem lehet megszüntetni, következik az amputáció. Valóban nincs más megoldás? A lábszárfekély az alsó végtag fekélyes betegsége, amely elsősorban középkorú és idősebb embereknél alakul ki, valamilyen más érbetegség hatására, amelyek előfordulása az életkorral előrehaladva fokozatosan növekszik. A különböző érbetegségek gyakorisága az európai unió felnőtt lakossága körében 20%-os, míg vénás lábszárfekély a lakosság 1%-ánál fordul elő.
Amikor a szűk körű családban felbukkan egy súlyos, krónikus betegség, első gondolat, hogy gyógyítható-e a betegség, együtt lehet-e vele élni, és a legfontosabb: mikor gyógyulhat fel szeretett családtagunk. A betegség lefolyása során azonban felmerül egy másik kérdés, mi okozta a betegséget, vajon örökletes-e, és esetleg mi magunk is veszélyben vagyunk. Számos vesebetegség létezik: nagy részük nem örökletes, hanem szerzett, életmódunk és a környezeti hatások együttes következménye. Egy másik részük ugyan veleszületett, de nem örökletes. Vannak azonban vesebetegségek, amelyek öröklődnek, bár ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a közvetlen hozzátartozók mindenképpen betegek, lehetnek csak hordozói a kóros géneknek. Az öröklődés ugyanis – az örökítő anyagban (DNS) történt változás függvényében lehet úgynevezett domináns, recesszív, valamint nemhez kötött. Ennek megfelelően, amennyiben a családban vesebetegség fordult elő, feltétlenül jelezni kell ezt a kezelőorvosnak.
A felnőtt lakosság csupán 15 százaléka segítene aktívan a sérültek ellátásában egy közúti balesetnél, a balesetet látottak 13 százaléka pedig segítséghívás nélkül tovább menne – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb lakossági kutatásából. Az eredményeket Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője kommentálta. A lakosság 70 százaléka vett már részt valaha elsősegélynyújtó tanfolyamon, vagyis ennyi embernek van elméleti ismerete arról, mit kell tenni baj esetén. Többségüket a jogosítvány megszerzése motiválta a tanfolyam elvégzése során, míg 20 százalékuknak a munkahely miatt volt kötelező részt venni ilyenen. A saját elhatározásból végeztek aránya mindössze 7 százalék. Az elsősegélynyújtó tanfolyamon már részt vettek mindössze egyharmada állítja, hogy teljes biztonsággal tudná alkalmazni vészhelyzet esetén az elméletben tanultakat, míg nagyon sokan (42 százalék) nem tudják megítélni, hogyan reagálnának ilyen esetben – arányuk egyébként az életkor növekedésével jelentősen nő. Megfigyelhető, hogy a jogosítvány megszerzését motiváló tényező a fellépés határozottságát is befolyásolja: a saját akaratukból vizsgázók körében lényegesen magasabb azok aránya, akik magabiztosabbak tudásukban.
A felnőtt lakosság számára fontos a betegségek megelőzése és kezelése a nyaralás során is – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. legfrissebb kutatásából. A megkérdezettek 90 százaléka visz magával...
Az emberi szervezet jobban működik, mint a legprecízebb szakemberek által összeállított gépezet, viszont ha meghibásodik benne valami, az hatással van a többi szervre is. Ilyen ok-okozati kapcsolat van a cukorbetegség és a vesebetegség között is: a cukorbetegség egyik legalattomosabb szövődménye a vesebetegség, ami sokáig észrevehetetlen és csak akkor produkál tüneteket, amikor már nagy a baj. Két alattomos betegségről van szó, ami egyre több ember életét érinti. Becslések szerint világszerte 285 millió, Magyarországon pedig egymillió ember szenved cukorbetegségben, és minden tizedik ember érint valamilyen fokú vesezavar. A diabétesznek ugyanúgy, mint a vesebetegségnek van egy lappangó fázisa, amikor nem mutat ugyan tüneteket, de súlyos rombolást végez a szervezetben: károsítja az érfalakat, szív-és érrendszeri illetve veseproblémákat okoz.
Vészhelyzet, Grace Klinika, Dr. House – bizonyára mindenkinek van olyan ismerőse, aki bizonyos estékre, a kedvenc kórház sorozata időpontjára nem tervez programot, vagy éppen rögzíti azt, nehogy lemaradjon akár egyetlen epizódról is. Nem újkeletű a dolog, hiszen a negyvenes korosztály jól emlékezhet a Kórház a város szélén csehszlovák filmsorozatra vagy dr. Brinkmannra a Feketeerdő Klinikáról. Mi a kórház- és orvos-sorozatok népszerűségének titka, és vajon segítenek-e abban, hogy a nézők jobban odafigyeljenek egészségükre, vagy éppen elmenjenek szűrővizsgálatokra? A kórházsorozatok egy olyan világot mutatnak be, amelyet nem ismerhetünk közelről, és a helyzet különlegessége, hogy nem is szeretnénk testközelből megismerni. Vonz a műtők csillogó világa, a szirénázó mentőautókkal érkező tömegbaleset sérültjeinek diagnosztizálása, de közben bízunk benne, hogy mi ezt soha nem fogjuk személyesen megismerni, átélni. A naponta több órát műtőben töltő, életeket mentő orvosokat egyfajta misztikum övezi, ugyanakkor tudjuk, hogy a mindennapokban ők is a hétköznapi emberek életét élik: családjuk, párkapcsolatuk van, szeretnek, csalódnak, megbetegedhetnek, mint bárki más.