Alvászavarban szenved? Problémája van az elalvással? Gyakran forgolódik, többször felébred éjszaka, reggel alig tud kikászálódni az ágyból? Egyre több ember éli át ezeket a tüneteket. Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok.
Egyre bátrabban nyúlnak a telefon után azok a betegek és hozzátartozók, akik a szélütés tüneteit észlelik. A mentőhívások és a trombolízisek számának növekedése önmagáért beszél. A vérrögoldások 24 százalékos növekedést mutattak az elmúlt évben. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja. A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km. A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem az utóbbi években egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A betegek 25 százaléka fiatalabb mint 60 éves, ugyanakkor a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők, melynek súlyos szociális következményei vannak. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszít.
144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elszomorító szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja. A...
Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a...
Bár továbbra is az orvos és a patikus jelenti a leghitelesebb információforrást az egészséggel kapcsolatos tájékozódás területén, hozzáférhetősége miatt egyre inkább nő az internet szerepe a laikusok körében – derül ki a Szinapszis Kft. HealthPortalsAudit című kutatásából. Az egészségügyi információkról online módon tájékozódók aránya gyors ütemben növekszik. Ha figyelembe vesszük, hogy általában véve a felhasználók naponta átlagosan 2-3 órát töltenek a világhálón, a Szinapszis Kft. friss mérése alapján megállapítható: 2010-ben az internetezéssel eltöltött idő minden 4. perce egészségügyi információszerzésre fordítódott! Az internet népszerűségének oka rendkívül szerteágazó, de az online csatorna az egészségügyi rendszer működéséből eredő problémák miatt – hosszú várólisták, hosszú várakozási idő a rendelőben, a szakemberrel való személyes találkozáskor a betegre jutó rövid idő – is egyre inkább előtérbe kerül, különösen a középkorú, idősebb, jellemzően krónikus betegek körében.
Szívhang néven országos kampányt indít a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének, a rizikófaktorok karbantartásának, valamint a szűrővizsgálatok népszerűsítésére a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), amelyhez számos közéleti személység is csatlakozott. A magyarok több mint fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest hazánkban jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, nem beszélve a mozgásszegény életmódról. Ezek az okok felelősek a szív- és érrendszeri halálozások csaknem 80 százalékáért. A Szívhang Program célja, hogy mindenki vállaljon felelősséget saját egészségéért, ismerje meg rizikófaktorait, legyen tisztában a szűrővizsgálatok jelentőségével. Az MKT ugyanakkor szeretne javítani az orvosok, nővérek és betegek együttműködésének minőségén is.
Agyvérzés, szívritmuszavar, szívinfarktus… Ki gondolná, hogy a horkolásnak bármi köze lehet súlyos kórképekhez? Pedig egyes kutatások szerint a horkolók körében gyakrabban fordulnak elő ezek az akár halállal is fenyegető elváltozások. A horkolás tehát nem csupán a partner bosszantásáért és a nappali álmosságért felelős… Hogy mit is nevezünk horkolásnak, és mit tehetünk ellene, arról dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégésszel, az Országos Onkológiai Intézet munkatársával beszélgettünk. Kialakulását tekintve a horkolás egészen egyszerű jelenség. Amikor alszunk, valamennyi izmunkhoz hasonlóan a torok izmai is elernyednek. Vannak, akiknél túl nagy a nyelvgyök, vagy túlságosan lazák a lágyszájpad szövetei, így azok belégzéskor a hátulsó garatfalhoz érve leszűkítik, eltorlaszolják a felső légutakat. Ilyenkor az orron vagy a szájon át vett levegőnek szűk területen kell átjutnia, ami durva, érdes hangot kelt ezt hívjuk horkolásnak.
Első alkalommal jelent meg magyar nyelven a hagyományos kínai orvoslás és természetfilozófia legrégebbi kézikönyve. A forrás több mint 2000 éves, jelentősége a nyugati orvostudomány alapjainak számító Corpus Hippocraticumhoz, a Hippokratészi gyűjteményhez hasonlítható. A Sárga Császár belső könyvei – Egyszerű kérdések (Huang Di Neijing – Su wen) címet viselő kötet különlegességét az a szemléletbeli és világnézeti paradigmaváltás adja, hogy a kínai kultúrkörben korábban létezett és széles körben elterjedt animisztikus és sámánisztikus betegségfelfogással szemben új, alternatív magyarázattal szolgál.
Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) és egyéb orvosi társaságok összefogásának elsődleges célja, hogy felhívja a lakosság, az orvosok és a törvényhozók figyelmét az oly sokakat érintő káros szenvedély veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére, s arra, hogy a korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, amennyiben nem teszünk ellene. A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért felelős. A koszorúér betegségek mintegy 30%-az írható a dohányzás számlájára. A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12%-a mondható dohányosnak. A legnagyobb gond az, hogy a fertilis korban lévő 18-30 éves nők 42%-a dohányzik rendszeresen.