A csendes-óceáni El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén, ami több zivatart okozhat Magyarországon - mutatták ki vizsgálatuk során a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai.
A HUN-REN Magyar Kutatási HálĂłzat közlemĂ©nye szerint Magyarországon már a nyolcvanas Ă©vek Ăłta kĂsĂ©rleteznek villámok által keltett nagyon alacsony frekvenciás termĂ©szetes rádiĂłzaj Ă©szlelĂ©sĂ©vel. 1993 Ăłta egy gömbantennával detektálják az elektromos tĂ©rben kialakulĂł Ăşgynevezett Schumann-rezonanciákat.
"A mérés még ma is üzemel a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely a világ egyik leghosszabb ilyen adatsorával rendelkező intézet lehet" - magyarázza a közleményben Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professzor emeritusa, a cikk első szerzője.
A kutatók publikációjukban a villámtevékenység eloszlásának változását vizsgálták ezzel az adatsorral. Bemutatták, hogy a Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves időskálákon bekövetkező változásai hogyan tükrözik a globális villámtevékenység átrendeződéseit.
A kutatásból az is kiderült, bizonyos esetekben a SR frekvenciák távoli földrészeken (például Dél-Amerikában) kialakuló több száz kilométer kiterjedésű zivatarláncok mozgására is érzékenyen reagálnak.
Mint Ărták, a földfelszĂn Ă©s a Földet körĂĽlölelĹ‘ sűrű plazmarĂ©teg (az ionoszfĂ©ra) egy globális mĂ©retű ĂĽreget alkot, amelyben a villámok által kisugárzott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon kierĹ‘södnek. Ezt a jelensĂ©get hĂvják elsĹ‘ leĂrĂłjárĂłl Schumann-rezonanciának.
"Lassan 10 éve foglalkozom ezzel a területtel, de még ma is napról napra lenyűgöz, hogy egy magyarországi méréssel képesek vagyunk akár több ezer kilométerre található zivatarokban vizsgálni a villámtevékenységet" – idézi a közlemény Bozóki Tamást, a cikk második szerzőjét.
"Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevĂ©kenysĂ©gĂ©rĹ‘l, de mĂ©g ma is számtalan nyitott kĂ©rdĂ©s vár megválaszolásra, hiszen a villámtevĂ©kenysĂ©g folyamatosan változik a klĂmaváltozással összefĂĽggĂ©sben. Nem vĂ©letlen, hogy a MeteorolĂłgiai Világszervezet (WMO) nemrĂ©g alapvetĹ‘ klĂmajellemzĹ‘nek minĹ‘sĂtette a villámokat, melyek fontos informáciĂłt szolgáltathatnak a lĂ©gkör folyamatosan változĂł állapotárĂłl" – teszi hozzá a kutatĂł.
"A cikk talán legérdekesebb eredménye, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenő zonális jelenség, az El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet" – emelte ki Sátori Gabriella.
Bár már a kilencvenes évek végén kimutatták, hogy a globális zivatartevékenység észak-déli irányban is mozog az ENSO időskálán, akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét. Mára azonban sikerült megfejteniük.
"Az ENSO meleg fázisában a trĂłpusokon felgyĂĽlemlĹ‘ hĹ‘ az azt követĹ‘ idĹ‘szakban szĂ©tterjed, kissĂ© megnövelve a felszĂni hĹ‘mĂ©rsĂ©kletet közepes szĂ©lessĂ©geken is, elsĹ‘sorban a Föld Ă©szaki fĂ©ltekĂ©jĂ©n. Miután a villámtevĂ©kenysĂ©g Ă©rzĂ©kenyen reagál a felszĂni hĹ‘mĂ©rsĂ©klet változásaira, ez a kis növekedĂ©s a felszĂni hĹ‘mĂ©rsĂ©kletben igen jelentĹ‘s növekedĂ©st eredmĂ©nyezett a villámok számában a vizsgált esetekben" – tette hozzá a HUN-REN FI kutatĂłja.
A szakemberek következő lépésként azt tervezik, hogy részletesebben vizsgálják meg hazánk elmúlt 30 évének villámtevékenységét, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását. Az eredmények ismeretében jobban fel lehet készülni a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra (például szupercellákra).
A vizsgálat eredmĂ©nyeirĹ‘l az Atmospheres cĂmű folyĂłiratában számoltak be a kutatĂłk.
(MTI)