Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja. - A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.
Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet. A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.
A 2-es típusú cukorbetegek elsöprő többsége nincs tisztában a betegséggel járó legnagyobb veszélyekkel. A cukorbetegek ismerethiánya az esetek több, mint 40%-ban jelentős állapotromláshoz, szövődmények kialakulásához vezet, mutatott rá a Szonda Ipsos 2007-es felmérése. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedők tájékozottságuk hiánya miatt komoly veszélyben vannak. Az érintettek nagy része nincs tisztában alapfogalmakkal, nem méri rendszeresen vércukor szintjét, így csökkennek az esélyeik arra, hogy a betegséggel járó súlyos szövődményeket elkerüljék.
A WHO (World Health Organizations) 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson kórban szenvedők világnapjává. Azóta minden évben különböző eseményekkel emlékeznek ebben az idegrendszeri megbetegedésben érintettekről. A kór „névadója” James Parkinson, angol háziorvos, aki elsőként írta le a betegség tüneteit 1817-ben. Április 11-én, az ő születésnapjának tiszteletére tartják a World Parkinson’s Disease Day-t, vagyis a Parkinson Betegek Világnapját.
Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, prof. Dr. Pajor Attila vezetésével megnyílt hazánk első HPV-centruma. A HPV betűszó a humán papilloma vírust takarja...
Kimerülő tartalékok Úgy érzi, ólomból vannak a tagjai? Semmihez sincs kedve, állandóan fáradtak érzi magát? Ne féljen, nincs egyedül: még nagyon sokan érezzük ugyanezeket a tüneteket. Bizony itt van a menetrendszerűen érkező tavaszi fáradság. Az állapot okait – alapvetően – szervezetünk télen megváltozott hormonháztartásában és meglehetősen megcsappant nyomelem-, vitamin- és ásványianyag-készletében kereshetjük.
Nem múlik el úgy nap, hogy a címben szereplő kórokozóról a híradások ne tennének említést az ország számos kórházában, szociális intézményében fejét felütő járvány okán. A felelős nevét már jól ismerjük, a "személyiségét" kevéssé. Járjuk körül, mi is ez a calicivírus valójában. Nem véletlenül nevezik calicivírusnak, ugyanis a felszínén csésze vagy inkább kehely alakú bemélyedések láthatóak ( calix, calices = kehely, kelyhek). Mivel a teljes vírus csupán 35-40 nanométer átmérőjű, ezek kizárólag elektronmikroszkóppal figyelhetőek meg.
A csontritkulás, az emlőrák és a szív-érrendszeri megbetegedések a változókor utáni életszakaszba érő hölgyeket leginkább veszélyeztető betegségek. A posztmenopauzális, azaz a változókor utáni korban lévő nők esetében e három veszélyes kór kialakulásának rizikója jelentősen megemelkedik. Megfelelő életmóddal, komplex egészségszemlélettel és szükség esetén komplex terápiával azonban igen hatékony lehet a megelőzés.
Hazai helyzetkép A magas vérnyomás súlyos szövődmények kialakulásához vezethet, ám vizsgálatok bizonyítják, hogy a 140/90 Hgmm alatti cél-vérnyomásérték elérésével 25-50 százalékkal csökkenthető a szövődmények kialakulása. 2005 tavaszán a Magyar Hypertonia Társaság „Éljen 140/90 alatt!" címmel – átfogó oktató és beteg-együttműködést segítő – orvosoknak szóló szakmai programot indított, melynek első éve sikeresen lezárult. Az immár a Nemzeti Népegészségügyi Program keretein belül zajló akció során 40 ezer adatlapot töltöttek ki: ezek elemzéséből átfogó és pontos kép kapható a hazai hipertóniás betegek állapotáról és hosszú távú kockázatairól.