A wellness, fitness és a reformtáplálkozás virágkorát élve a fogyasztókat egyre inkább foglalkoztatja az általuk elfogyasztott élelmiszerek összetétele és azok hatása az egészségükre. Az élelmiszeripar fejlődésével egyre újabb termékek jelennek meg a piacon, amelyek olyan hozzáadott komponenst tartalmaznak, amely az egészségünk megőrzése szempontjából előnyös. Egyre többet halljuk a médiából, főleg reklámokban a probiotikus joghurt, prebiotikus élelmiszer kifejezéseket, de gyakran nem tudjuk miben is különböznek ezek a termékek a hagyományostól.
Az olyan élelmiszereket, amelyek a táplálkozási értékükön felül a szervezet működését, egészségi állapotát pozitívan befolyásolják vagy bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát csökkentik funkcionális élelmiszereknek nevezzük. Ebbe a csoportba tartoznak a probiotikus, prebiotikus és szinbiotikus élelmiszerek.
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amik a táplálékkal bekerülve a bélbe segítik az ottlévő állandó flóra fenntartását. A bélflóra a születést követő első két évben alakul ki. Fontos funkciót tölt be az emésztésben, a koleszterin-anyagcserében és a kórokozó baktériumok megtelepedésének megakadályozásában. Ahhoz, hogy egy mikroorganizmust probiotikumnak nevezzenek bizonyítottan az egészségre kedvező hatással kell legyen. Ellenállónak kell lenniük a gyártási folyamatokkal és az emésztőnedvekkel szemben, hiszen csak az életképes mikroorganizmusok képesek a vastagbélben kifejteni jótékony hatásukat. Ezeket a mechanizmusokat még ma is vizsgálják, de úgy tűnik, hogy a probiotikumok képesek a szervezet ellenállóképességét fokozni, pl. a hasmenéses fertőzésekkel szemben azáltal, hogy gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését a bélben. Emellett a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek életminőségét javítják és csökkentik néhány rákkeltő mikroorganizmus tevékenységét.
A bíztató eredmények hatására világszerte folyik e baktériumok vizsgálata és izolálása. Manapság leggyakrabban alkalmazott, klinikai vizsgálatokkal igazolt probiotikumok: Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium longum, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Lactobacillus plantarum és a Streptococcus thermophilus. Ezeket a mikroorganizmusokat hozzáadhatják önállóan vagy más baktériumokkal keverve az élelmiszerekhez, táplálék-kiegészítőkhöz vagy gyógyszerekhez.
A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztőenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. A leggyakrabban előforduló prebiotikumok az oligoszacharicdok. Ezek közül is a legkiemelkedőbb hatásúak az inulin, laktulóz, fructo- oligoszacharida és a galacto-oligoszacharida. Ezek a vegyületek természetben a borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában stb. találhatók meg. A prebiotikumok kedvező hatása elsősorban a probiotikumok szaporodásának fokozásában van. Ezzel párhuzamosan gátolja a káros baktériumok megtapadását a bélben. Emellett elősegíti egyes ásványi anyagok: kalcium, magnézium, cink, vas felszívódását. E hatás a prebiotikumok három funkciójával magyarázható: először is a prebiotikumok képesek megkötni ezeket az ionokat, megakadályozva komplexképzésüket így azokat felszívható formában szállítják a bélbe. Másrészt a bélben történő fermentációja során a pH-t csökkentve növeli az ionizált forma koncentrációját. Harmadrészt pedig ozmotikus hatásuknál fogva vizet szív vissza a bélbe, így több ion oldódik és szívódik vissza a bélből.
A harmadik nagy csoport a szimbiotikumok, ahol a pre- és probiotikumokat kombinálva teszik hozzá az élelmiszerekhez, ezáltal fokozva egymás hatását még értékesebb élelmiszert kapva. Ezt általában tejtermékek készítésénél alkalmazzák. Látva a pre- és probiotikumok számos jótékony hatását egészségünkre kijelenthetjük, hogy az ilyen élelmiszerek fontos szerepet kell hogy kapjanak a mindennapi táplálkozásunkban, illetve bizonyos betegségek megelőzésében, kezelésében.
(B.K.)
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
- Doktor úr, a férjem repülő csészealjnak képzeli magát!
- Küldje el hozzám.
- Jó, de le tud itt szállni??
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.