A wellness, fitness és a reformtáplálkozás virágkorát élve a fogyasztókat egyre inkább foglalkoztatja az általuk elfogyasztott élelmiszerek összetétele és azok hatása az egészségükre. Az élelmiszeripar fejlődésével egyre újabb termékek jelennek meg a piacon, amelyek olyan hozzáadott komponenst tartalmaznak, amely az egészségünk megőrzése szempontjából előnyös. Egyre többet halljuk a médiából, főleg reklámokban a probiotikus joghurt, prebiotikus élelmiszer kifejezéseket, de gyakran nem tudjuk miben is különböznek ezek a termékek a hagyományostól.
Az olyan Ă©lelmiszereket, amelyek a táplálkozási Ă©rtĂ©kĂĽkön felĂĽl a szervezet működĂ©sĂ©t, egĂ©szsĂ©gi állapotát pozitĂvan befolyásolják vagy bizonyos betegsĂ©gek kialakulásának kockázatát csökkentik funkcionális Ă©lelmiszereknek nevezzĂĽk. Ebbe a csoportba tartoznak a probiotikus, prebiotikus Ă©s szimbiotikus Ă©lelmiszerek.
A probiotikumok Ă©lĹ‘ mikroorganizmusok, amik a táplálĂ©kkal bekerĂĽlve a bĂ©lbe segĂtik az ottlĂ©vĹ‘ állandĂł flĂłra fenntartását. A bĂ©lflĂłra a szĂĽletĂ©st követĹ‘ elsĹ‘ kĂ©t Ă©vben alakul ki. Fontos funkciĂłt tölt be az emĂ©sztĂ©sben, a koleszterin-anyagcserĂ©ben Ă©s a kĂłrokozĂł baktĂ©riumok megtelepedĂ©sĂ©nek megakadályozásában.
Ahhoz, hogy egy mikroorganizmust probiotikumnak nevezzenek bizonyĂtottan az egĂ©szsĂ©gre kedvezĹ‘ hatással kell legyen. EllenállĂłnak kell lenniĂĽk a gyártási folyamatokkal Ă©s az emĂ©sztĹ‘nedvekkel szemben, hiszen csak az Ă©letkĂ©pes mikroorganizmusok kĂ©pesek a vastagbĂ©lben kifejteni jĂłtĂ©kony hatásukat.
Ezeket a mechanizmusokat mĂ©g ma is vizsgálják, de Ăşgy tűnik, hogy a probiotikumok kĂ©pesek a szervezet ellenállĂłkĂ©pessĂ©gĂ©t fokozni, pl. a hasmenĂ©ses fertĹ‘zĂ©sekkel szemben azáltal, hogy gátolják a kĂłrokozĂł baktĂ©riumok megtelepedĂ©sĂ©t a bĂ©lben. Emellett a gyulladásos bĂ©lbetegsĂ©gben szenvedĹ‘ betegek Ă©letminĹ‘sĂ©gĂ©t javĂtják Ă©s csökkentik nĂ©hány rákkeltĹ‘ mikroorganizmus tevĂ©kenysĂ©gĂ©t.
A bĂztatĂł eredmĂ©nyek hatására világszerte folyik e baktĂ©riumok vizsgálata Ă©s izolálása. Manapság leggyakrabban alkalmazott, klinikai vizsgálatokkal igazolt probiotikumok: Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium longum, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Lactobacillus plantarum Ă©s a Streptococcus thermophilus. Ezeket a mikroorganizmusokat hozzáadhatják önállĂłan vagy más baktĂ©riumokkal keverve az Ă©lelmiszerekhez, táplálĂ©k-kiegĂ©szĂtĹ‘khöz vagy gyĂłgyszerekhez.
A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztőenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. A leggyakrabban előforduló prebiotikumok az oligoszacharicdok. Ezek közül is a legkiemelkedőbb hatásúak az inulin, laktulóz, fructo- oligoszacharidok és a galacto-oligoszacharidok.
Ezek a vegyületek természetben a borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában stb. találhatók meg. A prebiotikumok kedvező hatása elsősorban a probiotikumok szaporodásának fokozásában van. Ezzel párhuzamosan gátolja a káros baktériumok megtapadását a bélben.
Emellett elĹ‘segĂti egyes ásványi anyagok: kalcium, magnĂ©zium, cink, vas felszĂvĂłdását. E hatás a prebiotikumok három funkciĂłjával magyarázhatĂł: elĹ‘ször is a prebiotikumok kĂ©pesek megkötni ezeket az ionokat, megakadályozva komplexkĂ©pzĂ©sĂĽket Ăgy azokat felszĂvhatĂł formában szállĂtják a bĂ©lbe. MásrĂ©szt a bĂ©lben törtĂ©nĹ‘ fermentáciĂłja során a pH-t csökkentve növeli az ionizált forma koncentráciĂłját. HarmadrĂ©szt pedig ozmotikus hatásuknál fogva vizet szĂv vissza a bĂ©lbe, Ăgy több ion oldĂłdik Ă©s szĂvĂłdik vissza a bĂ©lbĹ‘l.
A harmadik nagy csoport a szimbiotikumok, ahol a pre- Ă©s probiotikumokat kombinálva teszik hozzá az Ă©lelmiszerekhez, ezáltal fokozva egymás hatását mĂ©g Ă©rtĂ©kesebb Ă©lelmiszert kapva. Ezt általában tejtermĂ©kek kĂ©szĂtĂ©sĂ©nĂ©l alkalmazzák. Látva a pre- Ă©s probiotikumok számos jĂłtĂ©kony hatását egĂ©szsĂ©gĂĽnkre kijelenthetjĂĽk, hogy az ilyen Ă©lelmiszerek fontos szerepet kell hogy kapjanak a mindennapi táplálkozásunkban, illetve bizonyos betegsĂ©gek megelĹ‘zĂ©sĂ©ben, kezelĂ©sĂ©ben.
(B.K.)