Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén az enyhe elhízás több mint kétszeresére is növelheti a létfontosságú szervek működési zavarának esélyét – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak több mint 2200 beteg adatát elemző nemzetközi vizsgálatából.
A Pancreatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az elhízással élő betegeknél a súlyos lefolyás esélye több mint háromszoros is lehet. A szakemberek ezért hangsúlyozzák, hogy akár már a kisebb mértékű, fokozatos fogyás is hozzájárulhat a súlyos szövődmények kockázatának csökkentéséhez.
A vizsgálat során az egyetem kutatói 13 ország 29 egészségügyi intézményéből összesen 2244 akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteg adatait elemezték. Testsúly és testmagasság alapján meghatározták a betegek testtömegindexét (BMI), majd ennek megfelelően különböző csoportokba sorolták őket. Ezután megvizsgálták, hogy a normál testsúly, a túlsúly és a különböző mértékű elhízás esetén hogyan alakult a betegség lefolyása és milyen gyakran jelentkeztek súlyos szövődmények.
A nemzetközileg elfogadott testtömegindex-besorolás szerint egy 180 centiméter magas férfinál a normál testsúly felső határa körülbelül 81 kilogramm, míg az enyhe elhízás 97,2 kilogrammnál kezdődik.
A kutatás szerint a normál testsúlyú betegekhez képest már ebben a kategóriában is több mint kétszeres volt a szervi elégtelenség, vagyis a létfontosságú szervek – például a vese, a tüdő vagy a szív – súlyos működési zavarának esélye. Minél nagyobb volt az elhízás mértéke, annál nagyobb volt ez a kockázat. Elhízás esetén emellett lényegesen nagyobb volt az esélye annak is, hogy a hasnyálmirigy-gyulladás súlyos lefolyású legyen, mint a normál testsúlyúaknál.
Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén az emésztőenzimek ahelyett, hogy a vékonybélben fejtenék ki hatásukat, már a hasnyálmirigyben idő előtt aktiválódnak és károsíthatják annak szöveteit, gyulladást idézve elő. A betegséget leggyakrabban epekő vagy túlzott alkoholfogyasztás váltja ki. Ez a hirtelen fellépő, jellemzően erős hasi fájdalommal járó megbetegedés Magyarországon évente mintegy 5 ezer embert érint. Ugyan a betegség 70 százalékban enyhe lefolyású, súlyosabb esetben a halálozási arány akár 30 százalék is lehet.
A kutatók közleményében Szentesi Andrea, a tanulmány első szerzője kiemelte, hogy a túlsúllyal élők szervezetében még panaszmentes állapotban is folyamatosan jelen van egy enyhe fokú állandó gyulladás. Éppen ezért, amikor egy váratlan betegség megtámadja őket, a szervezetük védekezőrendszere hajlamos túl hevesen reagálni, ami ronthatja a kilátásaikat. A gyógyulás esélyeit tovább ronthatják a túlsúlyhoz köthető egyéb társbetegségek – például a keringési zavarok –, illetve az olyan súlyos elhízásból fakadó fizikai problémák, mint a nehezített légzés.
Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetének és Transzlációs Medicina Központjának igazgatója szerint a betegek számára talán a legfontosabb üzenet, hogy az elhízás nemcsak hosszú távon, hanem egy váratlanul kialakuló akut betegség esetén is ronthatja a kilátásokat. Éppen ezért már egy fokozatos vagy kisebb mértékű fogyás is előnyös lehet.
A kutatók a kórházi kezeléseket követő vizsgálatok fontosságára is felhívják a figyelmet. Mivel a gyulladás miatt később akár cukorbetegség vagy emésztési problémák is kialakulhatnak, ezek korai felismerésében és kezelésében fontos szerepe van a szakemberek – köztük orvosok, dietetikusok és pszichológusok – összehangolt munkájának.
A vizsgálatok ugyanakkor nem állnak meg az elhízás mértékének elemzésénél. Egy jelenleg is folyamatban lévő tanulmányban a szakemberek már azt kutatják, miként befolyásolhatják az akut hasnyálmirigy-gyulladás kimenetelét az olyan további életmódbeli tényezők, mint az alvásminőség, a stressz, a táplálkozás vagy a fizikai aktivitás.
(MTI nyomán)
