Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét.
Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte.
Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. A Greenpeace ezt a szennyező anyagot mérte a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.
Nyolc iskola esetĂ©ben jelentĹ‘sebb, az Ă©ves határĂ©rtĂ©ket meghaladĂł Ă©rtĂ©keket mutattak a 14 napon át mĂ©rt eredmĂ©nyek. A Greenpeace azonnali cselekvĂ©st vár a fĹ‘polgármestertĹ‘l Ă©s a városvezetĂ©stĹ‘l: mielĹ‘bb tiltsák ki a rĂ©gi, szennyezĹ‘ dĂzel járműveket BudapestrĹ‘l Ă©s gondoskodjanak a forgalom korlátozásárĂłl az iskolák környĂ©kĂ©n. Ezzel lehet a leggyorsabban Ă©s leghatĂ©konyabban tenni a tiszta levegőért, gyermekeink egĂ©szsĂ©géért.
Annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk a gyermekeinket érő légszennyezettségről, a Greenpeace Magyarország diffúziós csövekkel mérte meg a nitrogéndioxid-szennyezettséget 24 budapesti és főváros környéki iskolánál. A március végén, két héten át tartó méréseket követően 24 csőből 17 esetében születtek értékelhető eredmények – a többi cső eltűnt, vagy megrongálódott.
Simon Gergely – a Greenpeace légszennyezési szakértője – szerint az eredmények aggodalomra adnak okot: „A kéthetes méréseink során az iskoláknál többnyire magasabb légszennyezettségi értékeket mértünk, mint a környékbeli mérőállomások ugyanazon időszakban mért értékei. Ezt az jelenti, hogy pont ott, ahol sok gyerek fordul meg és tartózkodik huzamosabb ideig, a levegő még annál is rosszabb lehet, mint amit a mérőállomások mutatnak.”
A 17 helyszĂnbĹ‘l 8 esetĂ©ben a mĂ©rt eredmĂ©nyek ráadásul meghaladták az NO2-re megadott 40 mikrogramm/köbmĂ©ter Ă©ves határĂ©rtĂ©ket is. A mĂ©rĂ©si eredmĂ©nyek sok esetben 50-70 mikrogramm/köbmĂ©tert mutattak erre a kĂ©thetes periĂłdusra. FeltĂ©telezhetĹ‘, hogy nem csak ebben a kĂ©t hĂ©tben, de Ă©ves szinten is problĂ©más lehet a levegĹ‘ minĹ‘sĂ©ge ezeken a helyszĂneken, az elmĂşlt Ă©vek statisztikái ugyanis azt mutatják, hogy több budapesti mĂ©rőállomáson rendszeresen tĂşllĂ©ptĂĽk az Ă©ves lĂ©gszennyezettsĂ©gi határĂ©rtĂ©ket.
A helyzet már idĂ©n is tragikus a hivatalos mĂ©rőállomások adatai alapján. MĂg a jogszabály szerint Ă©vente csupán 18 alkalommal lĂ©phetĹ‘ tĂşl egy mĂ©rőállomáson az Ăłrás határĂ©rtĂ©k, ehhez kĂ©pest idĂ©n május 7-re a budapesti Teleki tĂ©ren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi DezsĹ‘ tĂ©ren 49-szer haladtuk meg a határĂ©rtĂ©ket.
Milyen egészségügyi problémákat okoz a légszennyezettség?
Egy friss kutatás szerint globálisan Ă©vente nĂ©gymilliĂł, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedĂ©st okoz a gyermekek körĂ©ben a közĂşti járművek szennyezĹ‘anyag-kibocsátása, ezen belĂĽl is leginkább a nitrogĂ©ndioxid-szennyezĂ©s. A legtöbb esetben ráadásul már a határĂ©rtĂ©k alatti szennyezĂ©s elĂ©g a megbetegedĂ©sekhez. Hazánkban körĂĽlbelĂĽl kĂ©t Ă©s fĂ©lszeresĂ©re nĹ‘tt az elmĂşlt 15 Ă©vben a nitrogĂ©n-dioxid szennyezĂ©ssel is összefĂĽggĹ‘ asztmás betegek száma. A nitrogĂ©n-oxidok emellett csökkentik a tĂĽdĹ‘funkciĂłt, kĂĽlönfĂ©le lĂ©gzĹ‘szervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatĂłk szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©sekkel is, továbbá gyengĂtik a lĂ©gĂşti fertĹ‘zĂ©sekkel szembeni ellenállĂł kĂ©pessĂ©gĂĽnket.
Mi a légszennyezettség legfőbb oka?
A fĹ‘városban a dĂzelautĂłk használata jelentĹ‘sen hozzájárul a Budapesten sĂşlyos egĂ©szsĂ©gĂĽgyi kockázatokat jelentĹ‘ szállĂłpor (PM10) Ă©s a nitrogĂ©n-dioxid (NO2) okozta lĂ©gszennyezettsĂ©ghez. A dĂzelĂĽzemű szemĂ©lygĂ©pjárművek száma több mint duplájára nĹ‘tt az elmĂşlt 12 Ă©vben Ă©s nĹ‘tt az autĂłk átlagĂ©letkora is. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az eurĂłpai kibocsátási normáknak nem megfelelĹ‘ dĂzel szemĂ©lyautĂł, melyek jelentĹ‘s rĂ©sze Nyugat EurĂłpábĂłl kitiltott szennyezĹ‘ dĂzel. Mindennek ára is van: a magyarországi közĂşti közlekedĂ©sbĹ‘l fakadĂł lĂ©gszennyezĂ©snek Ă©vi 500 milliárd (!) forint a kárköltsĂ©ge, melynek kĂ©tharmada a dĂzelektĹ‘l ered. A költsĂ©gek több mint 90 százalĂ©ka egĂ©szsĂ©gĂĽgyi jellegű.
Hogyan lehetne a leggyorsabban csökkenteni a légszennyezettséget a Greenpeace szerint?
Mint megannyi nyugat-eurĂłpai városban, Ăşgy a hazai telepĂĽlĂ©seken is sĂĽrgĹ‘sen cĂ©ldátumot kell bevezetni a szennyezĹ‘, rĂ©gi dĂzel járművek kivezetĂ©sĂ©re, mind a szemĂ©lyautĂłk, mind a tömegközlekedĂ©sben használt buszok, hajĂłk, Ă©s egyĂ©b dĂzel járművek esetĂ©ben. Ezzel lehet a legtöbbet Ă©s a leggyorsabban tenni több milliĂł állampolgár egĂ©szsĂ©gĂ©nek Ă©rdekĂ©ben.
„KözvĂ©lemĂ©ny-kutatás bizonyĂtja, hogy a budapestiek tĂşlnyomĂł többsĂ©ge szerint a lĂ©gszennyezettsĂ©g a legnagyobb környezetvĂ©delmi problĂ©ma Budapesten. Most már az is kiderĂĽlt, hogy a gyerekeink egĂ©szsĂ©gĂ©re is kockázatos szinten szennyezett a levegĹ‘. A városvezetĂ©s mindezek ellenĂ©re Ă©vek Ăłta nem hajlandĂł hatĂ©konyan fellĂ©pni a sĂşlyos lĂ©gszennyezettsĂ©g csökkentĂ©séért. Több tĂzezer emberrel egyĂĽtt azt várjuk: a fĹ‘polgármester Ă©s a városvezetĂ©s mĂ©g az önkormányzati választások elĹ‘tt ismertesse, mikĂ©nt tervezi csökkenteni Budapesten a rĂ©gi dĂzelek okozta lĂ©gszennyezĂ©st” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelĹ‘se.
További információk:
greenpeace.hu