levegőminőség

Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét.

Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte.

Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. A Greenpeace ezt a szennyező anyagot mérte a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

Sztárok fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a lakossági hulladékégetés súlyos következményeire. Béres Alexandra, Tóth Vera, Jaksity Kata, Molnár Áron, Németh Kristóf és Puskás Peti egy kisfilmben, és közel 30 sztár posztokban kér mindenkit, hogy ne égessen hulladékot.

Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát a rossz levegő, ami nagyrészt a lakossági szemétégetésből ered.

A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.

Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél.

Október 27-én újra ködös reggelre ébredtünk Budapesten. Füstködös reggelre. Úgy véltem, itt a legjobb alkalom arra, hogy a közelmúltban beszerzett légszennyezettség mérő műszerem számokba foglalja azt, amivel már napok óta voltunk kénytelenek szembesülni a fővárosban.

Megelőzően az AirVisual nevű telefonos applikációval górcső alá vettem a hivatalos mérőhálózat adatait Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Az értékek egyáltalán nem voltak szívderítőek, különösen az ún. PM2.5, azaz a 2.5 µm-nél kisebb porszemcsék tekintetében.

A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket.

Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.

Feliratkozás levegőminőség csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×