A Parkinson-kór, a disztónia (kóros izom-összehúzódások által kiváltott akaratlan mozgás) és a különböző eredetű remegések kezelésében immár hosszabb időn át is tudnak segítséget nyújtani egy, a pécsi klinikán alkalmazott, a beteg kezelését távolról lehetővé tevő megoldással - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A baranyai felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták: a Pécsi Tudományegyetemen 2001 óta már több mint 500 beteg, köztük sok gyermek részesült mély agyi stimulációs kezelésben.
Ez a kezelés a társadalombiztosítás által támogatott eljárás, azonban a stimulátor időszakos beállítása és ellenőrzése sokáig csak személyes vizsgálattal volt megoldható, ami a klinikától távol élő páciensek számára jelentős terhet jelentett. A remegéssel járó megbetegedések tüneti javulását eredményező eljárást azonban – az úgynevezett mély agyi stimulációt (DBS - Deep Brain Stimulation) – egy Pécsen két éve bevezetett megoldással távolról, az internet segítségével, távprogramozással is el tudják végezni a pácienseken, akik így otthonukban gyógyulhatnak.
A távprogramozás célja, hogy javítsa azon mély agyi stimulációs vagy gerincvelő stimulációs kezelésben részesülő betegek ellátását, akik messze laknak a programozó centrumtól, vagy pedig külső körülmények, így például járványhelyzet miatt nem tudják a szakorvosukat felkeresni.
A közleményben ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a 2022-ben bevezetett távprogramozási rendszer eddig kizárólag a nem újratölthető mély agyi stimulációs rendszereknél volt használható, így 3-6 évente generátorcsere válhat szükségessé a pácienseknél, ami műtéti kezeléssel járt. Ehhez képest jelent óriási előrelépést, hogy most először újratölthető, távprogramozásra is alkalmas mély agyi stimulációs rendszert is beültettek.
A közleményben Kovács Norbert professzort, a beültetést végző orvosi team szakmai vezetőjét idézve kiemelték: a nagy stimulációs energiaigényű betegek számára jelent újítást a távprogramozásra alkalmas, újratölthető rendszerek bevezetése.
Ezek a rendszerek akár 20-25 évig is képesek lehetnek a beteg kezelésére. Számukra így egyszerre válik elérhetővé a távprogramozás lehetősége és a több évtizedig működőképes mély agy stimulációs rendszerek előnye.
A Parkinson-kór a második leggyakoribb idegrendszeri leépüléssel járó kórkép, melynek előfordulása az utóbbi 20 évben megduplázódott, s a betegség egyre gyakrabban érinti a fiatal, munkaképes korosztályt.
Az életminőség megőrzésén és javításán kívül a munkaképesség megőrzésében is segítséget jelentő mély agyi stimuláció az olyan Parkinson-kóros betegeknek nyújt javulást, akiknél a kombinált gyógyszeres kezelés már csak korlátozott hatékonyságú.
(MTI)
