Légszennyezettségi válság

Magyarország nagy részén napok óta, különösen a fővárosban súlyosan szennyezett a levegő, huzamosan, olykor riasztóan túllépve az egészségügyi határértékeket (akár 400% felett).

Most már nem csak a mérete szempontjából releváns, a mélyebb légutakat elérni képes por koncentrációja, hanem más összetevőké is aggodalomra komolyan okot adóan növekedett.

Kérjük, kísérjék figyelemmel az országos légszennyezettségi mérőhálózat által szolgáltatott adatokat, emeljük fel közösen szavunkat a mindnyájunk egészségét súlyosan veszélyeztető helyzetek megelőzéséért, felelős és kompetens kezeléséért, a hathatós és rendszeres beavatkozás érdekében, szemben az elmúlt években tapasztalt gyáva, kifogásokat kereső, bürokratikus tehetetlenséggel.

A szálló por koncentrációjára az Európai Unióban megállapított 50 mikrogramm/köbméter egészségügyi határértéket szinte folyamatosan meghaladják a budapesti mérőállomások által közvetített adatok.

Ezt a határértéket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem fogadja el (hasonlót maguk részéről meg sem állapítottak), álláspontjuk szerint ugyanis nem létezik olyan alacsony koncentrációja a tüdőbe bejutni képes, oda különféle kémiai károsító ágenseket eljuttató légköri aeroszoloknak, ami hosszú távon ne lenne egészségromboló hatású. Igaz, mégis sajátos érvelés a célszerűség szempontjából.

Maradjunk az EU-nál. Az 50-es érték egy évben 35-ször túlléphető, a tájékoztatási határérték 75, a riasztási pedig 100 mikrogramm/köbméter két egymást követő nap átlagában, ha nem várható a folyamatokat kedvező irányban befolyásoló meteorológiai változás...

Az EU számos nagyvárosában már évek óta él saját hatáskörben elrendelt riasztási séma, erre mindezidáig Budapest képtelen volt. Pozitív változást a környezetvédelmi tárca ősszel kidolgozott jogszabályától és cselekvési tervétől várhatunk, amit kihirdetése óta a fővárosnak és a többi veszélyeztetett nagyváros vezetésének – felelősségük tudatában – be kell tartani és tartatni.

A tájékoztatási küszöbnek sajnos nem sok értelme van. Elég ha kimennek az utcára és szippantanak egy „jót” – az autósok is ezt teszik, majd a szívhez szóló, önkorlátozásukra apelláló kérés ellenére, minden további nélkül beülnek az autóikba.

Véleményem szerint már 75 mikrogramm/köbmétert elérő szállópor koncentrációnál hatékony, kötelező érvényű korlátozásra lenne szükség. A helyzetet vélhetően súlyosbítják majd a gázellátási válság okán tüzelőanyagot váltó erőművek, kisebb részben a lakosság fűtési szennyezőanyag kibocsátása.

Mindez azonban távolról sem felmentés, hiszen a döntéshozóktól teljesen védtelen utca embere, az egyre siralmasabbá váló levegőminőség súlyos problémájának megoldatlansága hosszú ideje velünk van. Az utóbbi években összességében hosszú hetekre el kellett volna rendelni a jelenleg hatályos jogszabály riasztási fokozatához hasonló korlátozást. Vajon hol gyakorolható az egészséges környezethez való jog?

Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu

(090904)