A szemészeti gyulladásos betegségek között – a leggyakrabban előforduló kötőhártya-gyulladás után – a szemhéjszél megbetegedésével találkozhatunk a legsűrűbben.
A szemhéj szélére lokalizálódó gyulladás különböző kórképekhez vezet.
baktérium
Vörös szemmel
A kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya (conjuctiva) a szemhéj belső felszínét és a szemgolyót borító laza, a szem mozgásait követő nyálkahártya. A szemhéjak belső élén ered és feszesen tapad a szaruhártya szélén, a limbusban. Eredési és tapadási pontjait kivéve alapjáról könnyen elmozdítható. A szemhéjat borító tarsalis és a szemgolyót borító bulbaris kötőhártya találkozásánál egy zsákszerű áthajlás található. A kötőhártya egészséges szemen halvány, sima, csillogó. Kóros esetben bővérűség, vérzés, ödéma következhet be.
A napokban hosszú szenvedés után elhunyt brazil modell (Mariana Bridi da Costa) és hozzátartozói iránti együttérzés szinte kitapintható volt szerte a nagyvilágban, még az egyébként szenzációhajhász média részéről is.
A „rossz belegondolni” ráirányította a figyelmet saját sebezhetőségünkre, a fatális kimenetelű fertőzések lehetőségére, a felismerés és diagnózis, a rendelkezésre álló terápiás beavatkozások korlátaira. A húszéves nő életét veséi, gyomra egy részének és mind a négy végtagjának eltávolításával, azaz testének torzóvá csonkításával sem sikerült megmenteni. Mivel cikkünk az evidencia alapú orvoslás szemszögéből közelít ehhez a megrendítő esethez, a felvetődő lelkiismereti, etikai, az emberi méltósággal kapcsolatos megfontolásokat szánt szándékkal mellőzzük.
Maradnak a száraz tények, melyek szerint a fiatal manöken esete nem példa nélküli, a világon több százezren halnak meg évente fatális kimenetelű vérmérgezésben. Más kérdés, hogy ép immunrendszerű, alapbetegséggel rejtetten sem érintett fiatal emberek, és kompetens orvosi ellátás esetén ritkán torkollik egy banálisnak tűnő fertőzés szepszisbe. A dél-amerikai modell esetével kapcsolatosan számos kérdés merül fel, ideértve megelőző egészségi állapotát, immunstátuszát, életmódját, táplálkozását, valamint magát az orvosi ellátást. Mind olyan faktor, melyek külön-külön is szerepet játszhattak a fertőzés uralhatatlanná válásában.
A toxikus sokk szindróma szerencsére nagyon ritka kórkép, de nagyon súlyos, akár halállal is végződhet.
Olyan esetet is feljegyeztek, ahol a betegség tamponhasználat miatt alakult ki. Noha ez meglehetősen rémisztő, ha tudjuk, hogy mi a baj eredete és hogyan kell védekezni ellene, akkor nem kell félni a tampontól.
Külföldi utazásaink során sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy néhány nappal érkezésünk után hasmenéses panaszok alakulnak ki. Különösen jellemző ez olyan országokban, ahol az általunk megszokott higiénés feltételek nem biztosítottak. Sokatmondó népi elnevezések is születtek már erre a kórképre (török hasmars, delhi hascsikarás) – ez is mutatja, hogy általánosan ismert betegségről van szó.
A fekélybetegség kórokozója, a Helicobacter pylori
Khomeini Ajatollah, James Joyce és George Bush. Vajon mi a hasonlóság köztük? Khomeini gyomorfekélyből eredő vérzésben halt meg, James Joyce halálát fekélyes gyomrának kilyukadása okozta, míg George Bushnak a hatvanas években volt nyombélfekélye.
A gyomor- és nyombélfekély kialakulásának lényege, hogy a gyomrot bélelő nyálkahártyasejteket a gyomorsav agresszív, maró hatásával szemben védő nyákréteg megsérül, az alatta lévő hámsejtek elpusztulnak, és a helyükön nehezen gyógyuló sebfelület, azaz fekély jön létre. A betegségnek, mint a fenti példákból is látható, számos szövődménye lehet.
Van az életnek olyan területe, ahol semmilyen mértékű higiénia nem lehet fölösleges.
Sajnálatos módon sok fertőzés eredete éppen a kórházi tartózkodás, de a lakáson kívül elköltött étkezés sem jelent minden esetben életbiztosítást. Természetesen a kórházban nem a poratkáktól kell félni, hanem például a staphylococcusfertőzéstől, az éttermekben pedig jó, ha óvatosan rendelünk, egy szalmonellafertőzés ugyanis meglehetősen veszélyes lehet.
Oldalak
