HĂŒvelyi Ă©s hĂșgyĂști fertƑzĂ©sek Ă©s megelƑzĂ©sĂŒk

Itt a nyĂĄr, Ă­gy megint aktuĂĄlissĂĄ vĂĄlt a hĂŒvelyi Ă©s hĂșgyĂști fertƑzĂ©sekrƑl beszĂ©lni. TermĂ©szetesen ezek nemcsak nyĂĄron fordulnak elƑ, de ilyenkor sokkal több a fertƑzĂ©si lehetƑsĂ©g. Melegben az izzadsĂĄgmirigyek fokozott mƱködĂ©se, a divatos, szƱk, mƱszĂĄl tartalmĂș, hosszĂș nadrĂĄgok viselĂ©se, a strandok többnyire nem kifogĂĄstalan tisztasĂĄgĂș vize, a melegben jĂłlesƑ, mezĂ­tlĂĄbas sĂ©ta, a lĂ©gkondicionĂĄlt helyisĂ©gek gyakoribbĂĄ teszik a hĂŒvelyi Ă©s hĂșgyĂști fertƑzĂ©sek megjelenĂ©sĂ©t.

A fertƑzĂ©seket termĂ©szetesen kĂłrokozĂłk okozzĂĄk, csak elszaporodĂĄsukat segĂ­tik elƑ a fenti lehetƑsĂ©gek. KĂłrokozĂłkĂ©nt elƑfordulhatnak gombĂĄk, baktĂ©riumok Ă©s vĂ­rusok.

A gombĂĄk egy rĂ©sze folyamatosan jelen van a szervezetĂŒnkben, azonban ha elszaporodnak, kellemetlen panaszokat okozhatnak. (BƑrön Ă©s nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄn viszketƑ, Ă©gƑ Ă©rzĂ©s, vĂĄladĂ©kozĂĄs, hĂŒvelyfolyĂĄs.) VĂĄladĂ©kvizsgĂĄlattal kimutathatĂł Ă©s pontosan megĂĄllapĂ­thatĂł, melyik tĂ­pus okozza a panaszokat. A fertƑzĂ©sek helyi Ă©s szĂĄjon ĂĄt törtĂ©nƑ kezelĂ©sekkel jĂłl gyĂłgyĂ­thatĂłk, de kezelĂ©s nĂ©lkĂŒl a panaszok fokozĂłdhatnak Ă©s hĂșgyĂști fertƑzĂ©sekkel szövƑdhetnek. EzĂ©rt gyanĂș esetĂ©n ajĂĄnlatos minĂ©l hamarabb orvoshoz fordulni.

BaktĂ©riumok – kĂ©t nagy csoportjukat kĂŒlönböztetjĂŒk meg.

Anaerob baktériumok

Ide tartozik a jĂłl ismert Trichomonas, mely Ă©gƑ kellemetlen Ă©rzĂ©st, sĂĄrgĂĄs-zöldes hĂŒvelyfolyĂĄst Ă©s szinte mindig hĂșgyĂști fertƑzĂ©st is okoz. Gyakori vizelĂ©si inger, a vizelĂ©s kezdetĂ©n Ă©gƑ fĂĄjdalom kĂ­sĂ©ri. Vizelet- Ă©s hĂŒvelyvĂĄladĂ©k-vizsgĂĄlattal kimutathatĂł. Viszonylag gyakori, de jĂłl kezelhetƑ betegsĂ©g. Strandon könnyen megfertƑzƑdhetĂŒnk.

Aerob kĂłrokozĂłk

Ezek sokszor egyĂŒtt jĂĄrnak a szervezetben egyĂ©b helyen elƑfordulĂł fertƑzĂ©sekkel: pl. felsƑ lĂ©gĂști fertƑzĂ©sek következmĂ©nyekĂ©nt jelentkezhetnek. BƑ folyĂĄssal Ă©s hasi panaszokkal jĂĄr. VĂĄladĂ©k- Ă©s vizelettenyĂ©sztĂ©ssel eldönthetƑ, hogy milyen antibiotikumokra reagĂĄl. Viszonylag gyorsan, cĂ©lzott kezelĂ©ssel gyĂłgyĂ­thatĂł.

VĂ­rusok

Ezek közĂŒl leggyakoribb a herpesz-vĂ­rus, mely a nemi szerveken is megjelenhet. Nagyon kellemetlen, fĂĄjdalmas, duzzanattal, kis hĂłlyagokkal, majd hĂĄmfosztott terĂŒletek megjelenĂ©sĂ©vel jĂĄrhat. Sokszor a nagyajkak duzzanata miatt vizelĂ©si nehĂ©zsĂ©get, vagy kĂ©ptelensĂ©get okozhat.

Ez a fertƑzĂ©s többnyire szexuĂĄlis egyĂŒttlĂ©ttel terjed, de strandfertƑzĂ©skĂ©nt is elƑfordulhat. KezelĂ©se nehĂ©z. A vizelĂ©si kĂ©ptelensĂ©g esetĂ©n akĂĄr kĂłrhĂĄzi kezelĂ©st is igĂ©nyelhet.

Tudni kell, hogy a tĂŒnetek megszƱnĂ©se utĂĄn is a szervezetben marad a vĂ­rus, az idegsejtek mentĂ©n raktĂĄrozĂłdik, kiirtani nem lehet. A szervezet immunrendszerĂ©nek gyengĂŒlĂ©sekor, stressz hatĂĄsra ismĂ©t elƑjöhet.

A HumĂĄn papillĂłmavĂ­rus ugyancsak veszĂ©lyes fertƑzĂ©s. A bƑrön szemölcsszerƱ elvĂĄltozĂĄsokat hoz lĂ©tre, melyekbƑl egyre több lesz. Ez a vĂ­rus is terjedhet szexuĂĄlis Ășton, de uszodai fertƑzĂ©skĂ©nt is. KezelĂ©se ecsetelĂ©ssel, vagy radiosebĂ©szeti beavatkozĂĄssal törtĂ©nik. Sajnos ez is sokszor visszatĂ©rhet.

A hĂŒvelyi Ă©s hĂșgyĂști fertƑzĂ©sek okakĂ©nt feltĂ©tlenĂŒl meg kell emlĂ­teni a vĂ­ruskĂ©nt szaporodĂł, de baktĂ©riumkĂ©nt mƱködƑ, tehĂĄt vĂ­rus Ă©s baktĂ©rium közti ĂĄtmenetkĂ©nt emlĂ­thetƑ chlamydia, ureoplazma Ă©s mycoplazma fertƑzĂ©seket. Ezekre jellemzƑ, hogy gyakran visszatĂ©rƑ folyĂĄst Ă©s hĂłlyaghurutot okoznak, melyek sokszor maguktĂłl is elmĂșlnak, de 3-4 hetente visszatĂ©rnek. Ezek csak speciĂĄlis vizsgĂĄlĂłeljĂĄrĂĄssal mutathatĂłk ki. GyanĂș esetĂ©n feltĂ©tlenĂŒl orvoshoz kell fordulni.

A hĂșgyĂști Ă©s hĂŒvelyi fertƑzĂ©sek a nyĂĄri, meleg idƑszakban nemcsak a felnƑtteknĂ©l, hanem a gyermekeknĂ©l is megszaporodnak.

Dr. SzƑczei Beáta
szĂŒlĂ©sz-nƑgyĂłgyĂĄsz

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 040604)