Több millió élősködő pete környezetünkben nap mint nap.
A kutyák ürüléke milliónyi olyan élősködőt (parazitát) tartalmaz, melyek az emberre is veszélyes fertőzéseket terjesztenek. Az ilyen, állatról emberre terjedő megbetegedések a parazitás zoonózisok közé tartoznak.
A három hónaposnál fiatalabb kölyökkutyák majdnem 100%-a fertőzött orsóféreggel. Egy hazai felmérés szerint három kezeletlen kutyából legalább egy ürülékében kimutathatók a féregpeték.
állatról emberre terjedő betegség
A kullancsok világszerte, így Magyarországon is sok bajt és betegséget okoznak. A kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering a köztudatban. Cikkünk célja, hogy a kullancsokról szóló tévhitek helyett a valós tényeket ismertessük, hogy a természetben mindenki biztonságosabban dolgozhasson, ill. tölthesse a szabadidejét.
A kullancsok támadása
Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.
Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.
Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.
A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.
A fertőző fehérje
Tatárbifsztek, bélszín, marhavelő pirítóssal, hagymás rostélyos - mennyei eledelek. Finomak, ízletesek és - legalábbis az utóbbi időszak híradásai szerint - veszélyesek. Valóban azok lennének? Fölösleges riadalomról vagy valóban megalapozott félelemről van szó? Alábbi összeállításunkkal a fenti kérdésekre próbáltunk választ keresni. Segítségünkre dr. Nagy Attila, a prion fehérjék okozta betegségek miniszteri biztosa volt.
Prion, a fertőző fehérje
Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.
A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.
A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.
Az álomkór fertőző betegség, kétféle kórokozója (gambiai és rhodéziai*) a cecelegyek szúrásával terjed. Afrika Szahara alatti összes trópusi területén előfordul. A fertőzés következtében évente 5-6 ezer ember hal meg.
A megelőzés nehéz. Segít a testet a lehető legnagyobb felületen fedő ruházat, a szúnyogháló alkalmazása. Megbízható riasztószer a mai napig nem áll rendelkezésre. Gyógyszeres megelőzés azonban lehetséges: a pentamidinnek nevezett anyag beadását követően 3-6 hónapig nyújt védelmet. Szépséghibája, hogy a ritkább rhodéziai típusú megbetegedés ellen alig-alig hatásos, ráadásul felismerését nehezebbé teszi, elnyomja a kezdeti tüneteket. Mindemellett a pentamidin toxikus lehet, alkalmazását csak cecelegyektől hemzsegő területre utazóknak ajánlják.
Ebben a fertőző betegségben az emberi szervezet az Echinococcus féreg lárváinak eltartására és szaporítására korlátozódik. A végállomás a kutyák vékonybele, ahol a parazita már kifejlődött galandféregként keseríti meg hordozója mindennapjait. A kutyák székletével ürülő peték a tényleges köztigazdáknak számító növényevő állatokba kerülnek, melyek lárvákkal tűzdelt húsa nyilván nem egy egészséges étel (főleg ha nem sütik, főzik meg jól), de maga az ember többnyire a kutya székletével ürülő peték lenyelése miatt fertőződik.
A kórokozó főként Dél-Amerika déli területein, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában honos, de endémiás gócok találhatók Közép-Ázsiában, Oroszország és más volt szovjet tagállamok keleti területein, Ausztráliában, az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Angliában és Kelet-Európában is.
Sokan vannak, akik sikítófrászt kapnak, ha egy állat a közelükbe kerül. Pedig nem kell tartani a betegségektől, ha háztartásunkban élő állatainkon elvégezzük a megfelelő tisztasági és egészségügyi teendőket – közölte dr. Vári Zoltán állatorvos. A szakértő szerint igen fontosak a kötelező és az ajánlott oltások, nem csak az állat, hanem a gazdák számára is, mivel így megelőzhetőek a fertőzések.
Nem ritka, hogy házi kedvenceink, és itt most elsősorban az emlős kisállatokra gondoljunk, a törődést, ápolást, táplálékot nyújtó kezet játékból, félelemből megsértik, megharapják, megkarmolják.
Legyen szó akár állati - de akár emberi - harapás okozta sebekről, ezek minden esetben súlyosan fertőzöttnek tekintendők. Ezekben a sebekben ún. vegyes baktériumflóra található, vagyis számolni kell bennük mind aerob, mind anaerob kórokozók jelenlétével. Ez előbbi azt jelenti, hogy a kórokozó csak oxigén jelenlétében tud életben maradni és szaporodni, míg az utóbbi épp ellenkezőleg, oxigén jelenlétében elpusztul vagy inaktív állapotba kerül.
A kánikula elmúltával az állatok élősködői, így a kullancsok is nagy létszámban lepik el a természetben élő áldozataikat.
A vadfajokat Magyarországon 42 kullancsfaj gyötri. E kullancsfajok közül féltucat kullancsfaj alkot ún. kullancskommandókat, amelyek veszélyt jelentenek a háziállatokra és az emberekre is. Kullancstámadásra két irányból számíthatunk. A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E stratégiát alkalmazza például a birkakullancs (Dermacentor marginatus), mely a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is őshonos.
Háziállatoktól kapható fertőzések
A háziállatok sok örömet adnak, a gyermeket felelősségtudatra, kötelezettségvállalásra, áldozatkészségre nevelik. Egyedülállónak, idős embernek társat, gondoskodási lehetőséget, szinte családtagot jelent egy hűséges kutya, de még macska is kitölthet űrt és szeretni lehet. A háziállatoktól kapható bőrbajok elsősorban a fiatal korosztály érintik.
Milyen bőrfolyamatra számíthatunk, ha macska, kutya van a családban?
Nem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.
Gyulladások, rendellenességek
A szem védőszervei a szemhéjak és a pillaszőrök, bár tágabb értelemben ide tartozik a szemüreg csontos fala, a könny, a könnyszervek és a kötőhártya is.
A szemhéjak funkciója a szem tisztán, nedvesen, kellő hőmérsékleten tartása. Ezt pislogással és a szemrés zárásával biztosítja. A szemrés záródását váltja ki (reflexes úton) a túl erős fény, a szaruhártya kiszáradása vagy mechanikai irritációja, a szempillák hajlítása, a látótérbe hirtelen bekerült, szemhez közelítő tárgy.
Kullancsok, szúnyogok
Nagyon vártuk már a tavaszt, az elhúzódó hideg és csapadékos tél miatt egyre türelmetlenebbül kérdezgettük: mikor lesz már jó idő, mikor süt végre melegen a nap? De valószínűleg nemcsak az emberek áhítoztak már a jobb időre, hanem például a gyökerek tövénél, vagy éppen a farakások alatt áttelelő kullancsok is. E vérszívő élősködők közül 42 faj honos Magyarországon.
Tudósok két, egymástól független csoportja azonos következtetésre jutott a madárinfluenzát okozó vírus szerkezetének, és emberi sejtekhez történő kapcsolódásának behatóbb vizsgálatát követően.
Holland és japán kutatók szerint az emberre is veszélyes H5N1 jelű kórokozó csak a légutak legmélyén lévő hámsejtek meghatározott receptoraihoz képes szorosan kötődni, ezáltal a cseppfertőzésen (köhögés, tüsszentés stb.) alapuló terjedés valószínűsége számottevően csökken.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
- Doktor úr, segítsen rajtam! Úgy érzem, két személy lakozik bennem. Gondolja, hogy tud segíteni rajtam? Jól tettem, hogy pszichiáterhez fordultam?
- Hohó, álljunk csak meg! Egyszerre csak egy beszéljen!
