Több millió élősködő pete környezetünkben nap mint nap.
A kutyák ürüléke milliónyi olyan élősködőt (parazitát) tartalmaz, melyek az emberre is veszélyes fertőzéseket terjesztenek. Az ilyen, állatról emberre terjedő megbetegedések a parazitás zoonózisok közé tartoznak.
A három hónaposnál fiatalabb kölyökkutyák majdnem 100%-a fertőzött orsóféreggel. Egy hazai felmérés szerint három kezeletlen kutyából legalább egy ürülékében kimutathatók a féregpeték.
állatról emberre terjedő betegség
A kullancsok világszerte, így Magyarországon is sok bajt és betegséget okoznak. A kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering a köztudatban. Cikkünk célja, hogy a kullancsokról szóló tévhitek helyett a valós tényeket ismertessük, hogy a természetben mindenki biztonságosabban dolgozhasson, ill. tölthesse a szabadidejét.
A kullancsok támadása
Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.
Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.
Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.
A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.
A fertőző fehérje
Tatárbifsztek, bélszín, marhavelő pirítóssal, hagymás rostélyos - mennyei eledelek. Finomak, ízletesek és - legalábbis az utóbbi időszak híradásai szerint - veszélyesek. Valóban azok lennének? Fölösleges riadalomról vagy valóban megalapozott félelemről van szó? Alábbi összeállításunkkal a fenti kérdésekre próbáltunk választ keresni. Segítségünkre dr. Nagy Attila, a prion fehérjék okozta betegségek miniszteri biztosa volt.
Prion, a fertőző fehérje
Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.
A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.
A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.
Az álomkór fertőző betegség, kétféle kórokozója (gambiai és rodéziai*) a cecelegyek szúrásával terjed. Afrika Szahara alatti összes trópusi területén előfordul. A fertőzés következtében évente 5-6 ezer ember hal meg.
A megelőzés nehéz. Segít a testet a lehető legnagyobb felületen fedő ruházat, a szúnyogháló alkalmazása. Megbízható riasztószer a mai napig nem áll rendelkezésre.
Ebben a fertőző betegségben az emberi szervezet az Echinococcus féreg lárváinak eltartására és szaporítására korlátozódik.
A végállomás a kutyák vékonybele, ahol a parazita már kifejlődött galandféregként keseríti meg hordozója mindennapjait.
A kutyák székletével ürülő peték a tényleges köztigazdáknak számító növényevő állatokba kerülnek, melyek lárvákkal tűzdelt húsa nyilván nem egy egészséges étel (főleg ha nem sütik, főzik meg jól), de maga az ember többnyire a kutya székletével ürülő peték lenyelése miatt fertőződik.
Sokan vannak, akik sikítófrászt kapnak, ha egy állat a közelükbe kerül. Pedig nem kell tartani a betegségektől, ha háztartásunkban élő állatainkon elvégezzük a megfelelő tisztasági és egészségügyi teendőket – közölte dr. Vári Zoltán állatorvos. A szakértő szerint igen fontosak a kötelező és az ajánlott oltások, nem csak az állat, hanem a gazdák számára is, mivel így megelőzhetőek a fertőzések.
Nem ritka, hogy házi kedvenceink, és itt most elsősorban az emlős kisállatokra gondoljunk, a törődést, ápolást, táplálékot nyújtó kezet játékból, félelemből megsértik, megharapják, megkarmolják.
Legyen szó akár állati - de akár emberi - harapás okozta sebekről, ezek minden esetben súlyosan fertőzöttnek tekintendők. Ezekben a sebekben ún. vegyes baktériumflóra található, vagyis számolni kell bennük mind aerob, mind anaerob kórokozók jelenlétével. Ez előbbi azt jelenti, hogy a kórokozó csak oxigén jelenlétében tud életben maradni és szaporodni, míg az utóbbi épp ellenkezőleg, oxigén jelenlétében elpusztul vagy inaktív állapotba kerül.
A kánikula elmúltával az állatok élősködői, így a kullancsok is nagy létszámban lepik el a természetben élő áldozataikat.
A vadfajokat Magyarországon 42 kullancsfaj gyötri. E kullancsfajok közül féltucat kullancsfaj alkot ún. kullancskommandókat, amelyek veszélyt jelentenek a háziállatokra és az emberekre is. Kullancstámadásra két irányból számíthatunk. A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E stratégiát alkalmazza például a birkakullancs (Dermacentor marginatus), mely a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is őshonos.
Háziállatoktól kapható fertőzések
A háziállatok sok örömet adnak, a gyermeket felelősségtudatra, kötelezettségvállalásra, áldozatkészségre nevelik. Egyedülállónak, idős embernek társat, gondoskodási lehetőséget, szinte családtagot jelent egy hűséges kutya, de még macska is kitölthet űrt és szeretni lehet. A háziállatoktól kapható bőrbajok elsősorban a fiatal korosztály érintik.
Milyen bőrfolyamatra számíthatunk, ha macska, kutya van a családban?
Nem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.
Gyulladások, rendellenességek
A szem védőszervei a szemhéjak és a pillaszőrök, bár tágabb értelemben ide tartozik a szemüreg csontos fala, a könny, a könnyszervek és a kötőhártya is.
A szemhéjak funkciója a szem tisztán, nedvesen, kellő hőmérsékleten tartása. Ezt pislogással és a szemrés zárásával biztosítja. A szemrés záródását váltja ki (reflexes úton) a túl erős fény, a szaruhártya kiszáradása vagy mechanikai irritációja, a szempillák hajlítása, a látótérbe hirtelen bekerült, szemhez közelítő tárgy.
Kullancsok, szúnyogok
Nagyon vártuk már a tavaszt, az elhúzódó hideg és csapadékos tél miatt egyre türelmetlenebbül kérdezgettük: mikor lesz már jó idő, mikor süt végre melegen a nap? De valószínűleg nemcsak az emberek áhítoztak már a jobb időre, hanem például a gyökerek tövénél, vagy éppen a farakások alatt áttelelő kullancsok is. E vérszívő élősködők közül 42 faj honos Magyarországon.
Tudósok két, egymástól független csoportja azonos következtetésre jutott a madárinfluenzát okozó vírus szerkezetének, és emberi sejtekhez történő kapcsolódásának behatóbb vizsgálatát követően.
Holland és japán kutatók szerint az emberre is veszélyes H5N1 jelű kórokozó csak a légutak legmélyén lévő hámsejtek meghatározott receptoraihoz képes szorosan kötődni, ezáltal a cseppfertőzésen (köhögés, tüsszentés stb.) alapuló terjedés valószínűsége számottevően csökken.
