Támadó vírusok – Influenza

Metsző szél, hóesés, latyak, köd és pára. Odakint minden nyirkos és hideg. Ez a hűléses megbetegedések melegágya, a megfázásé és az influenzáé. Együtt emlegetjük őket, mégis két különböző vírusfertőzésről van szó. Ezt azért is érdemes tudni, mert az utóbbi komoly betegség, ami súlyos szövődményekkel járhat.

Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük 100-2000 angström közé esik (1 angström 0.0000000001 méter). Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül.

Az influenzás fertőzésért az influenza vírus tehető felelőssé, ami az Orthomyxvirusok családjába sorolható. A fertőzés egy heveny felsőlégúti megbetegedés formájában zajlik le, amit rendszerint láz és izomfájdalom kísér. Összehasonlítva a legtöbb egyéb légúti vírusfertőzéssel – amilyen a közönséges megfázás is –, az influenzafertőzés gyakran súlyosabb betegséget okoz. Típusosan lázzal (felnőtteken 37,8-39,4 C°, ami gyermekeknél gyakran még magasabb) és légúti tünetekkel, köhögéssel, torokfájdalommal, orrfolyással vagy orrdugulással, valamint fejfájással, izomfájdalommal és gyakorta kifejezett fáradtsággal jár. Noha néha hányinger, hányás és hasmenés is kísérheti, főleg gyermekeknél, a gyomor-bélrendszeri tünetek nem jellemzőek a betegségre.

A fertőződéstől a tünetek megjelenéséig 1-4 nap telik el. A beteg már a tüneteket megelőző nap, és utána is, azok kialakulását követően még 3-7 napig fertőzi a környezetét. A vírusok cseppfertőzés útján terjednek. A betegek döntő többsége teljesen felépül 1-2 hét alatt, de egyeseknél súlyos, esetleg életveszélyes szövődmények alakulhatnak ki, mint például tüdőgyulladás. Egy átlagosnak mondható esztendőben az influenza csak az Egyesült Államokban körülbelül 20 000 halálos áldozatot szed, és sokkal több a kórházba utalt betegek száma. A szövődmények bármely életkorban kialakulhatnak, de az időseknél és a krónikus betegségekben szenvedőknél sokkal nagyobb a súlyos komplikációk valószínűsége.

Az influenza vírusok

Az influenza vírusoknak három csoportja van, az A, B és a C típus. Az előbbi kettő tehető felelőssé a szinte minden télen kialakuló, légúti megbetegedést okozó járványokért, melyek során gyakori a kórházi elhelyezést igénylő megbetegedés vagy a halálos kimenetel. A C típus azonban több lényeges szempontban különbözik az A és B vírusoktól. A C influenza vírusfertőzés rendszerint igen enyhe légúti tüneteket okoz csak, ha okoz egyáltalán. Nem idéz elő járványokat, és nem okoz olyan súlyos népegészségügyi problémát, mint a másik két influenzavírus.

Az influenza vírusai folyamatosan változnak, rendszerint mutációk révén. Ez az állandó változás teszi képessé a vírust arra, hogy elkerülje a gazdaszervezet immunrendszerét, így az emberek egész életükön át fogékonyak a fertőzésre. A folyamat tehát a következőképp játszódik le: az influenza vírussal megfertőződött beteg szervezete ellenanyagot gyárt ez ellen a vírus ellen. Azonban ahogy a vírus megváltozik, ezek a régi ellenanyag-molekulák nem ismerik már fel a megváltozott, új vírust, és újabb járvány esetén megint kialakul a fertőzés. A korábbi ellenanyag általában már nem nyújt kellő védelmet az ismételt fertőzéssel szemben.

Az influenza vírusok – közülük is elsősorban az A típus – alapvetően kétféle változáson mennek át. Az egyik a sorozatos mutációk miatti fokozatos, a másik a vírus fehérjéinek hirtelen megváltozása. Ilyenkor váratlanul a vírusnak egy új altípusa bukkan fel, melynek következtében igen nagy számban betegednek meg az emberek, néha világméretű járványokat, pandémiát okozva ezzel. Ebben az évszázadban pandémia alakult ki 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban.

  • 1918-19-ben a spanyolnátha idején az Egyesült Államokban 500 000, világszerte közel 20 millió ember halt meg. Ez volt mindeddig a legnagyobb halálozással járó influenzajárvány.
  • Az 1957-58-as ázsiai nátha és az
  • 1968-69-es Hong-Kong-i nátha lényegesen kevesebb áldozatot követelt.

Az influenza elleni védőoltás

Az influenza által okozott betegségek és halálesetek többsége az évenkénti védőoltással megelőzhető. Ez különösképpen azoknak ajánlható, akiknél nagy az esélye a súlyos komplikációk kialakulásának. Kifejezetten veszélyeztetettek a 65 évesek vagy idősebbek, életkortól függetlenül a krónikus szív-, tüdő- és vesebetegségben, valamint vérszegénységben szenvedők, a cukorbetegek és azok, akiknek gyengébb az immunrendszerük. Hasznos lehet továbbá a szociális- és idősek otthonában lakóknak, az egészségügyben és a gyermekközösségekben dolgozóknak.

Ennek ellenére sokan nem kérik a védőoltást. Nagy részük – tévesen – azt gondolja, hogy az influenza csupán csak egy következmények nélküli, kellemetlen megfázás, és azt hiszik, hogy a védőoltás káros mellékhatásokkal jár, vagy maga az oltás is influenzát okoz. A legsúlyosabb mellékhatás, ami az oltás után kialakulhat, egy allergiás reakció azoknál, akiknek tojás allergiájuk van, mivel a védőoltásban lévő vírusokat tyúktojásokban tenyésztik. Ilyen esetben nem szabad a vakcinációt elvégezni.

Az oltást kapók kevesebb, mint egyharmadánál alakul ki némi fájdalom az injekció helyén, és csak 5-10%-nál tapasztalhatók enyhe mellékhatások az oltás utáni napon, például fejfájás, hőemelkedés.

A védőoltást évenként ismételni kell. Ennek egyik oka az a tény, hogy a betegséget előidéző vírus folyamatosan változik. A másik az, hogy az oltás hatására kialakuló ellenanyag-termelés idővel lecsökken, így az ellenanyagszint az immunizálást követően egy esztendővel gyakran már nem elég magas ahhoz, hogy megfelelő védettséget nyújtson.

Mivel a védettséget biztosító ellenanyagszint kialakulásához néhány hétre van szükség, ezért az oltás optimális ideje a járvány kitörése előtt legalább egy hónappal van, vagyis általában október, november hónapokban. Mivel azonban az influenza szezon többnyire decembertől áprilisig tart, még most sincs késő az oltások beadásához.

Habár az influenza megelőzésében elsődlegesen a védőoltásé a főszerep, két vírusellenes szer is alkalmazható a betegség kivédésére és gyógyítására, de kizárólag az influenza A vírus esetén. Ezek a szerek a vírusok szaporodását gátolják.

Tekintettel arra, hogy a szereket az influenza szezon alatt folyamatosan szedni kell, és a kezelés igen költséges, elsősorban azoknak ajánlható, akik olyan közösségben dolgoznak, ahol nagy a veszélye a járvány kitörésének, és csak addig, amíg a védőoltás hatására képződő ellenanyagok mennyisége vérükben el nem éri a kellő szintet. Indokolt még AIDS-es betegeknél, illetve azoknál, akik a tojásfehérjére adott súlyos allergiás reakció miatt nem olthatók.

Kezelés

Az előbb említett két vírusellenes szeren kívül egyéb, kifejezetten a vírus ellen ható gyógyszer nem létezik. Mint a vírusfertőzések esetén általában, csak tüneti kezelésre van lehetőség. Ez a láz- és fájdalomcsillapítás, az orrcsepp, a bőséges folyadékbevitel és a vitaminok. Nagyon fontos az, hogy főleg a lázas időszak alatt a beteg ágyban pihenjen, ne lábon hordja ki a betegséget, mert ilyenkor nagyobb az esélye a szívizomgyulladásnak, és az sem elfelejtendő, hogy ilyenkor fertőzi leginkább a környezetét.

Antibiotikumok szedése nemcsak felesleges, hanem káros is. Ezekre akkor van szükség – orvosi rendelvényre –, ha a lázas időszak hosszan tart, vagy néhány lázmentes nap után újra kialakul, ami bakteriális felülfertőződést jelez, például melléküreg- vagy tüdőgyulladást. Ne felejtsük: a legjobb gyógymód a megelőzés! Kerüljük az emberekkel túlzsúfolt helyeket, ahol nagyobb a fertőzés lehetősége, szellőztessünk többször, mossunk gyakrabban kezet, de legnagyobb eséllyel a védőoltás időben történő beadásával úszhatjuk meg az influenzajárványt is.

 

dr. Kökény Zoltán

forrás:archívum
(Patika Tükör – 000102)

GYÓGYTORNAPRAXIS.hu – Gyógyítás a teljesség igényével

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.