Kérdésfeltevésünk a mobilkommunikációs hálózatok aktív generációinak, az ezek által használt elektromágneses sugárzás vizsgált hatásain alapul.
Megközelítésünkben a frekvenciát, illetve a hullámhosszot tekintjük lényeges különbségnek. Minél magasabb a frekvencia és rövidebb a hullámhossz, annál több bázisállomás szükséges a kívánt lefedettséghez.
Dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány elnökének írása
Az embernek 23 kromoszómapárja van, összesen 46 kromoszómája, melyből 23 anyai, 23 apai eredetű.
A Down-szindrómás emberek 21-es számú kromoszómájából nem kettő, hanem három fordul elő minden sejtben, ezért a rendellenesség neve: triszómia. Ritkán előfordul, hogy a szám feletti kromoszóma egy másik kromoszómapárhoz kapcsolódik, ekkor transzlokációról beszélünk. A mozaikos Down-szindróma esetében a triszómia a test sejtjeinek csak egy részében áll fenn. Ez úgy lehetséges, hogy a korai embrió egyes sejtjeiben kijavítódik a hiba, ezek utódsejtjei szabályosak lesznek.
A Wilson-kór - ha túl sok a réz...
A réz a szervezetben bizonyos enzimműködések fenntartásában játszik rendkívül fontos szerepet. A réz anyagcsere-zavarai súlyos következményekkel járnak: ezek hiánytünetek formájában, vagy a kórosan felszaporodott réz által okozott betegség formájában jelentkezhetnek. Ez utóbbiak közé tartozik a Wilson-kórként ismert rézanyagcsere-zavar.
Ez a betegség örökletes: a kóros gén a 13-as kromoszómán helyezkedik el. Számos mutációt írtak már le ezzel a génnel kapcsolatban, ami megmagyarázhatja a klinikai lefolyás széles spektrumát.
A sugárfertőzés
Az ionizáló sugárzás emberekre kifejtett hatásairól igen sokat tudunk. Ennek tanulmányozására többek között a radioaktív anyagokkal dolgozók, a röntgenorvosok, az atomerőmű-balesetek sérültjeinek vizsgálatakor nyílt lehetőség. Az ionizáló sugárzás következtében heveny és idült sugárbetegség is kialakulhat.
Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.
A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.
A télen szabadban végzett tevékenységek, illetve a meleg, fűtött lakás száraz levegője fokozott kihívást jelent bőrünk számára.
A szabadban sétálva, sportolva többféle hatást kell figyelembe vennünk. Védenünk kell bőrünket a túlzott hidegtől, különösen annak, akinek keringése nem tökéletes. Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sérülés kisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek a vérnyomása nagyon alacsony. A fagyási sérülés enyhe esetben csak bőrpírt okoz, égő, viszkető érzéssel, súlyosabb esetben az égéshez hasonló hólyagok képződése figyelhető meg. Az enyhébb esetekben elegendő a fokozatos felmelegítés és melegen tartás, a súlyosabb, hólyagos tüneteket jobb, ha bőrgyógyász kezeli. A szabadban végzett erős izomtevékenység, síelés kapcsán a túlzott izzadás, és – megállás esetén – a hirtelen lehűlés okozhat gondokat.
A síelők a sportolás szüneteiben vagy ebéd után szívesen sütkéreznek a napon. Bármilyen kellemes érzés is a téli sötét napok után 1-1 napon eltöltött óra, gondolnunk kell arra, hogy a napfény télen is károsíthatja bőrünket. A napfény spektrumában lévő ultraviola (UV) fény, ennek is rövidebb hullámhosszú, UVB sugarai felelősek a bőrrák kialakulásáért, míg a hosszabb hullámhosszú UVA sugarak kissé mélyebbre hatolnak a bőrben, és öregítik, ráncosítják azt.
Egyre több orvos véli úgy világszerte, hogy a komputertomográfia (CT) alkalmazása messze gondosabb mérlegelést igényelne, mint ahogy az a jelenlegi gyakorlat alapján megvalósul.
A rutineljárású képalkotó módszer nélkülözhetetlen segítője az orvosi diagnózis felállításának, de szűrő-megelőző jellegű, illetve különösen a rejtett betegségek felderítését szolgáló teljes test CT nehezen indokolható, sőt veszélyes.
Sugárbaleset során az ionizáló sugárzásnak kitett személy határértéket meghaladó sugárterhelést szenved el. A test szöveteiben elnyelt energia a sugárdózissal jellemezhető. Ha 1 kg tömegben 1 joule energia nyelődik el, a sugárdózis 1 J/kg, azaz 1 Gy (gray).
Informatívabb az ún. dózisegyenérték, mely a sugárzás körülményeit, illetve a sugárzás minőségét is figyelembe veszi. A sugárzás fajtája döntő jelentőségű, példának okáért a neutron- és alfa-részecskék hússzoros veszélyt jelentenek a röntgensugárzáshoz képest. Nem véletlen, hogy a viszonylag csekély fizikai pusztítást okozó neutronbomba fejlesztésénél a cél éppen a nagy energiájú részecskék minél magasabb arányú emissziója volt.
Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket.
Mivel a téma döntően orvosi, biológiai, virológiai jellegű, laikus szerzőkkel, szerkesztőkkel szemben nem merül fel a tudományos megközelítés igénye. Felmerül ellenben a kérdéskör józan, tényeken alapuló, felesleges pánikkeltésre okot nem adó kezelésének követelménye.
Súlyos heveny légúti tünetegyüttes (Severe Acute Respiratory Syndrome - SARS). Ez a neve annak a kórképnek, amely - túlzás nélkül mondható - hetek, hónapok óta tartja rettegésben az egész világot.
A súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusos tüdőgyulladás, amelyet az úgynevezett koronavírus-fertőzés okoz. A fertőzés atípusos tüdőgyulladás képében zajlik le. Úgy tűnhet, hogy a járvány nagyon hirtelen és váratlanul tört ki, hiszen napok alatt a világ több, egymástól távoli részéről is jelentettek fertőző eseteket. Azonban a jelenlegi adatok szerint az első megbetegedéseket már 2002 novemberében regisztrálták, ugyanis a WHO felé a kínai egészségügyi minisztérium 2003. február 9-éig 305 atípusos tüdőgyulladást jelzett, és az addigi betegek közül öten haltak meg.
A világjárványt okozó koronavírus régóta köztünk él, és csak a pillanatra várt, hogy megtalálja és bevethesse azt a genetikai kódot, amivel fertőzőképességét új szintre emelheti.
Korábban a szezonális nátha egyik kórokozójának könyvelték el, legtöbbször láztalan, az alsó légutakat ritkán érintő betegséget okozva.
Nem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.
Orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak. Nátha, megfázás vagy influenza, gondolhatnánk... De melyik?
Hasonló tünetek, hasonló panaszok és a fenti fogalmak ráadásul gyakorta össze is mosódnak a köztudatban. Tényleg, mi is a különbség köztük?
Bejárták a hírek a világot, hogy Nagy-Britanniában és Hollandiában 5G-t ellenző aktivisták telekommunikációs adótornyok rongálásával, felgyújtásával próbálják azok beüzemelését, a hálózatépítést akadályozni.
Ennek apropója, az események katalizátora pedig nem más, mint a koronavírus és az általa okozott világjárvány.
Metsző szél, hóesés, latyak, köd és pára. Odakint minden nyirkos és hideg. Ez a hűléses megbetegedések melegágya, a megfázásé és az influenzáé. Együtt emlegetjük őket, mégis két különböző vírusfertőzésről van szó. Ezt azért is érdemes tudni, mert az utóbbi komoly betegség, ami súlyos szövődményekkel járhat.
Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük 100-2000 angström közé esik (1 angström 0.0000000001 méter). Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül.
Új lakást szeretnék venni, de a háztól nagyjából húsz méterre fut egy magasfeszültségű felsővezeték – nem a ház felett, hanem mellett. Terhesség esetén, illetve felnőtt szervezetre van-e ennek káros hatása?
Tudósok két, egymástól független csoportja azonos következtetésre jutott a madárinfluenzát okozó vírus szerkezetének, és emberi sejtekhez történő kapcsolódásának behatóbb vizsgálatát követően.
Holland és japán kutatók szerint az emberre is veszélyes H5N1 jelű kórokozó csak a légutak legmélyén lévő hámsejtek meghatározott receptoraihoz képes szorosan kötődni, ezáltal a cseppfertőzésen (köhögés, tüsszentés stb.) alapuló terjedés valószínűsége számottevően csökken.
Miért leszünk influenzásak minden évben?
Szerveztünk védekezőrendszere, az immunrendszer, minden olyan kórokozóról képes megőrizni "emlékezetében egy képet", mellyel valaha már kapcsolatba került. Ennek az a következménye, hogyha a kórokozó ismét bekerül a szervezetünkbe, akkor az már gyorsan és hatékonyan tud védekezni ellene. Ezen az elven hatnak a például a védőoltások is, melyekben élő gyengített vagy elpusztított kórokozókat juttatnak a szervezetbe. A képződött ellenanyag gyorsan elpusztítja majd a testünkbe jutott valódi, veszélyes baktériumot vagy vírust.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.