A vese betegségei gyermekkorban

Egy szĂŒlƑ szĂĄmĂĄra a legfontosabb, hogy gyermeke egĂ©szsĂ©ges legyen. NehĂ©z elfogadni Ă©s szembesĂŒlni azzal, hogy a gyermek egyik lĂ©tfontossĂĄgĂș szerve nem mƱködik megfelelƑen, Ă©s talĂĄn mĂ©g nehezebb megtanulni - Ă©s megtanĂ­tani a gyermeket is - ezzel egyĂŒtt Ă©lni. MagyarorszĂĄgon jelenleg több ezerre tehetƑ a vesebeteg gyermekek szĂĄma, Ă©s mintegy 35-40 gyermek rĂ©szesĂŒl dialĂ­zis kezelĂ©sben. Gyermekeken is törtĂ©nhet veseĂĄtĂŒltetĂ©s, vannak mĂĄr kisdedkorban sikeresen veseĂĄtĂŒltetĂ©sen ĂĄtesett betegek is. A veseĂĄtĂŒltetett 18 Ă©v alatti gyermekek szĂĄma 70 körĂŒl van.

Amikor a kismama gyermekĂ©t vĂĄrja, az ultrahang vizsgĂĄlaton az orvos ellenƑrzi a magzat lĂ©tfontossĂĄgĂș szerveinek fejlƑdĂ©sĂ©t – Ă­gy a vesĂ©k mƱködĂ©sĂ©t is, Ă©s mĂĄr akkor jelzi, ha valami rendellenessĂ©get lĂĄt.

A leggyakoribb fejlƑdĂ©si rendellenessĂ©g az ĂŒregrendszeri tĂĄgulat, amit a vizelet elvezetƑ rendszerben (a vesĂ©tƑl a hĂșgycsƑnyĂ­lĂĄsig bĂĄrmely szinten) lĂ©vƑ szƱkĂŒlet okoz. Ezen eltĂ©rĂ©st sok esetben a gyerek "kinövi", ĂĄm sĂșlyosabb esetben sebĂ©szeti beavatkozĂĄsra van szĂŒksĂ©g. A hĂșgyĂști rendellenessĂ©gekre azĂ©rt is fontos figyelni, mert felszĂĄllĂł fertƑzĂ©sek kialakulĂĄsĂĄra hajlamosĂ­tanak. CsecsemƑ-kisgyerekkorban ez fƑkĂ©nt a fiĂșkat sĂșjtja, a kĂ©sƑbbi Ă©letkorban a lĂĄnyoknĂĄl lehet gyakoribb a fertƑzĂ©s.

Gyermekkorban a leggyakoribb vesĂ©t Ă©rintƑ betegsĂ©g is a hĂșgyĂști fertƑzĂ©s, amely oka bakteriĂĄlis fertƑzĂ©s, a kĂłrokozĂł legtöbbször a szĂ©kletben normĂĄlisan jelenlĂ©vƑ E.coli baktĂ©rium. A hĂșgyĂști fertƑzĂ©sek kialakulĂĄsĂĄban tehĂĄt környezeti hatĂĄs (felfĂĄzĂĄs) nem jĂĄtszik szerepet. A kezelĂ©s antibiotikum kĂșrĂĄt jelent, vĂ©gsƑ esetben sebĂ©szeti beavatkozĂĄssal jĂĄr. A gyermek-nephrolĂłgia tĂĄrgykörĂ©be tartoznak a vizelettartĂĄsi problĂ©mĂĄk is (Ă©jszakai, illetve egyĂ©b, szervi alapon kialakulĂł bevizelĂ©s, vizelettartĂĄsi nehĂ©zsĂ©g) – ezek a gyerekkori vesekĂłrok igen nagy hĂĄnyadĂĄt teszik ki. A gyerekkori inkontinencia hĂĄtterĂ©ben valĂłdi szervi okot ritkĂĄn talĂĄlunk, a tĂŒnetek többnyire ĂĄtmeneti, funkcionĂĄlis eltĂ©rĂ©sekre, Ă©s pszichĂ©s tĂ©nyezƑkre vezethetƑk vissza. KivizsgĂĄlĂĄsa ĂĄltalĂĄban 5 Ă©ves kor felett szĂŒksĂ©ges, de nappali tĂŒnetek esetĂ©n ennĂ©l elƑbb is indokolt lehet.

Gyermekkorban a vese ritkĂĄbb rendellenessĂ©gei közĂ© tartozik a patkĂłvese, ami valĂłjĂĄban anatĂłmiai eltĂ©rĂ©s, de ez többnyire nem jĂĄr sĂșlyos következmĂ©nyekkel. SzintĂ©n ultrahangon lĂĄthatĂł eltĂ©rĂ©s a kettƑs veseĂŒreg-rendszer Ă©s a cisztĂĄs vesebetegsĂ©gek mindegyike alapos kivizsgĂĄlĂĄst igĂ©nyel. A vese daganatai is elƑfordulhatnak, de jĂłval ritkĂĄbban, mint felnƑtteknĂ©l. A vesekƑ gyereket is sĂșjtĂł, olykor sĂșlyos tĂŒneteket okozĂł kĂłrkĂ©p, amely legtöbbször görcsös fĂĄjdalmat, vĂ©rvizelĂ©st okoz.

Dialízis és vesetranszplantåció gyermekeknél

A gyermekkori veseelĂ©gtelensĂ©g szerencsĂ©re igen ritka kĂłrkĂ©p. MagyarorszĂĄgon napjainkban mintegy 8-12 gyerek jut Ă©vente a vĂ©gĂĄllapotĂș veseelĂ©gtelensĂ©g stĂĄdiumĂĄba, amikor vesepĂłtlĂł kezelĂ©sre is szĂŒksĂ©g lehet. A krĂłnikus veseelĂ©gtelensĂ©g többnyire lassan alakul ki, klinikai tĂŒnetei kĂ©sƑn jelentkeznek, ezĂ©rt sokszor kĂ©sƑn ismerik fel.

A nemzetközi statisztikĂĄkbĂłl lehet következtetni rĂĄ, hogy mennyi a mĂĄr vesepĂłtlĂł kezelĂ©st igĂ©nylƑ Ășj gyerek. Az EDTA (European Dialysis and Transplant Associacion) adatai szerint a nyugati orszĂĄgokban – egymilliĂł 15 Ă©v alatti lakosra szĂĄmĂ­tva – Ă©vente 3-6 gyereknĂ©l kezdenek „vesepĂłtlĂĄst”. Az elmĂșlt idƑszakban a szĂĄm összessĂ©gĂ©ben nem vĂĄltozott, ĂĄm az arĂĄnyok egyes korcsoportokon belĂŒl eltolĂłdtak. NƑ az 5 Ă©v alattiaknĂĄl indult kezelĂ©sek arĂĄnya, az 5-15 Ă©v közöttieknĂ©l pedig kissĂ© csökken.

KrĂłnikus veseelĂ©gtelensĂ©g esetĂ©n vesepĂłtlĂł kezelĂ©st kell alkalmazni gyermekek esetĂ©n is, ami az Ă©letbentartĂł dialĂ­ziskezelĂ©st jelenti, illetve transzplantĂĄciĂłra valĂł alkalmassĂĄg esetĂ©n a veseĂĄtĂŒltetĂ©st.

MagyarorszĂĄgon elsƑkĂ©nt Szegeden (1980), majd Budapesten (1985) Ă©s több vidĂ©ki centrumban (Debrecen, Miskolc, PĂ©cs) indult gyerek-mƱvesekezelĂ©s. A gyermekkori veseĂĄtĂŒltetĂ©s szintĂ©n ekkoriban vĂĄlt rendszeres eljĂĄrĂĄssĂĄ. Ma mĂĄr komoly szakmai tĂĄmogatĂĄsa van az Ă©lƑdonoros programoknak, az Ă©lƑ donĂĄciĂł ugyanis optimĂĄlis feltĂ©teleket teremt a veseĂĄtĂŒltetĂ©shez, az Ă­gy beĂŒltetett vesĂ©k sokkal Ă©letkĂ©pesebbek.

HazĂĄnkban Ă©vente mintegy 15 gyereknek van szĂŒksĂ©ge vesetranszplantĂĄciĂłra. Az OVSZ statisztikĂĄja szerint 2009-ben Ă©s 2010-ben egyarĂĄnt 9-9 gyermek kapott Ășj vesĂ©t. Nagy ĂĄttörĂ©st hozhat az Eurotransplanthoz valĂł csatlakozĂĄs is, hiszen jĂłval könnyebb donorra talĂĄlni, ha szĂ©lesebb körbƑl lehet merĂ­teni.

A vese betegsĂ©geinek idƑben törtĂ©nƑ felismerĂ©se gyermekkorban kĂŒlönösen fontos. A folyamatos orvosi kontroll, a szĂŒksĂ©ges kezelĂ©sek mellett azonban Ă©ppolyan fontos a szĂŒlƑk Ă©s a csalĂĄd alkalmazkodĂĄsa is: a betegsĂ©g sok esetben Ășj Ă©letmĂłdot, Ă©letformĂĄt követel meg, amit nemcsak a szĂŒlƑknek kell kialakĂ­tani, hanem el is kell fogadtatni azt a beteg gyermekkel.

 

forrĂĄs: Nemzeti Vese Program

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.