Egy szĂŒlĆ szĂĄmĂĄra a legfontosabb, hogy gyermeke egĂ©szsĂ©ges legyen. NehĂ©z elfogadni Ă©s szembesĂŒlni azzal, hogy a gyermek egyik lĂ©tfontossĂĄgĂș szerve nem mƱködik megfelelĆen, Ă©s talĂĄn mĂ©g nehezebb megtanulni - Ă©s megtanĂtani a gyermeket is - ezzel egyĂŒtt Ă©lni. MagyarorszĂĄgon jelenleg több ezerre tehetĆ a vesebeteg gyermekek szĂĄma, Ă©s mintegy 35-40 gyermek rĂ©szesĂŒl dialĂzis kezelĂ©sben. Gyermekeken is törtĂ©nhet veseĂĄtĂŒltetĂ©s, vannak mĂĄr kisdedkorban sikeresen veseĂĄtĂŒltetĂ©sen ĂĄtesett betegek is. A veseĂĄtĂŒltetett 18 Ă©v alatti gyermekek szĂĄma 70 körĂŒl van.
Amikor a kismama gyermekĂ©t vĂĄrja, az ultrahang vizsgĂĄlaton az orvos ellenĆrzi a magzat lĂ©tfontossĂĄgĂș szerveinek fejlĆdĂ©sĂ©t â Ăgy a vesĂ©k mƱködĂ©sĂ©t is, Ă©s mĂĄr akkor jelzi, ha valami rendellenessĂ©get lĂĄt.
A leggyakoribb fejlĆdĂ©si rendellenessĂ©g az ĂŒregrendszeri tĂĄgulat, amit a vizelet elvezetĆ rendszerben (a vesĂ©tĆl a hĂșgycsĆnyĂlĂĄsig bĂĄrmely szinten) lĂ©vĆ szƱkĂŒlet okoz. Ezen eltĂ©rĂ©st sok esetben a gyerek "kinövi", ĂĄm sĂșlyosabb esetben sebĂ©szeti beavatkozĂĄsra van szĂŒksĂ©g. A hĂșgyĂști rendellenessĂ©gekre azĂ©rt is fontos figyelni, mert felszĂĄllĂł fertĆzĂ©sek kialakulĂĄsĂĄra hajlamosĂtanak. CsecsemĆ-kisgyerekkorban ez fĆkĂ©nt a fiĂșkat sĂșjtja, a kĂ©sĆbbi Ă©letkorban a lĂĄnyoknĂĄl lehet gyakoribb a fertĆzĂ©s.
Gyermekkorban a leggyakoribb vesĂ©t Ă©rintĆ betegsĂ©g is a hĂșgyĂști fertĆzĂ©s, amely oka bakteriĂĄlis fertĆzĂ©s, a kĂłrokozĂł legtöbbször a szĂ©kletben normĂĄlisan jelenlĂ©vĆ E.coli baktĂ©rium. A hĂșgyĂști fertĆzĂ©sek kialakulĂĄsĂĄban tehĂĄt környezeti hatĂĄs (felfĂĄzĂĄs) nem jĂĄtszik szerepet. A kezelĂ©s antibiotikum kĂșrĂĄt jelent, vĂ©gsĆ esetben sebĂ©szeti beavatkozĂĄssal jĂĄr. A gyermek-nephrolĂłgia tĂĄrgykörĂ©be tartoznak a vizelettartĂĄsi problĂ©mĂĄk is (Ă©jszakai, illetve egyĂ©b, szervi alapon kialakulĂł bevizelĂ©s, vizelettartĂĄsi nehĂ©zsĂ©g) â ezek a gyerekkori vesekĂłrok igen nagy hĂĄnyadĂĄt teszik ki. A gyerekkori inkontinencia hĂĄtterĂ©ben valĂłdi szervi okot ritkĂĄn talĂĄlunk, a tĂŒnetek többnyire ĂĄtmeneti, funkcionĂĄlis eltĂ©rĂ©sekre, Ă©s pszichĂ©s tĂ©nyezĆkre vezethetĆk vissza. KivizsgĂĄlĂĄsa ĂĄltalĂĄban 5 Ă©ves kor felett szĂŒksĂ©ges, de nappali tĂŒnetek esetĂ©n ennĂ©l elĆbb is indokolt lehet.
Gyermekkorban a vese ritkĂĄbb rendellenessĂ©gei közĂ© tartozik a patkĂłvese, ami valĂłjĂĄban anatĂłmiai eltĂ©rĂ©s, de ez többnyire nem jĂĄr sĂșlyos következmĂ©nyekkel. SzintĂ©n ultrahangon lĂĄthatĂł eltĂ©rĂ©s a kettĆs veseĂŒreg-rendszer Ă©s a cisztĂĄs vesebetegsĂ©gek mindegyike alapos kivizsgĂĄlĂĄst igĂ©nyel. A vese daganatai is elĆfordulhatnak, de jĂłval ritkĂĄbban, mint felnĆtteknĂ©l. A vesekĆ gyereket is sĂșjtĂł, olykor sĂșlyos tĂŒneteket okozĂł kĂłrkĂ©p, amely legtöbbször görcsös fĂĄjdalmat, vĂ©rvizelĂ©st okoz.
DialĂzis Ă©s vesetranszplantĂĄciĂł gyermekeknĂ©l
A gyermekkori veseelĂ©gtelensĂ©g szerencsĂ©re igen ritka kĂłrkĂ©p. MagyarorszĂĄgon napjainkban mintegy 8-12 gyerek jut Ă©vente a vĂ©gĂĄllapotĂș veseelĂ©gtelensĂ©g stĂĄdiumĂĄba, amikor vesepĂłtlĂł kezelĂ©sre is szĂŒksĂ©g lehet. A krĂłnikus veseelĂ©gtelensĂ©g többnyire lassan alakul ki, klinikai tĂŒnetei kĂ©sĆn jelentkeznek, ezĂ©rt sokszor kĂ©sĆn ismerik fel.
A nemzetközi statisztikĂĄkbĂłl lehet következtetni rĂĄ, hogy mennyi a mĂĄr vesepĂłtlĂł kezelĂ©st igĂ©nylĆ Ășj gyerek. Az EDTA (European Dialysis and Transplant Associacion) adatai szerint a nyugati orszĂĄgokban â egymilliĂł 15 Ă©v alatti lakosra szĂĄmĂtva â Ă©vente 3-6 gyereknĂ©l kezdenek âvesepĂłtlĂĄstâ. Az elmĂșlt idĆszakban a szĂĄm összessĂ©gĂ©ben nem vĂĄltozott, ĂĄm az arĂĄnyok egyes korcsoportokon belĂŒl eltolĂłdtak. NĆ az 5 Ă©v alattiaknĂĄl indult kezelĂ©sek arĂĄnya, az 5-15 Ă©v közöttieknĂ©l pedig kissĂ© csökken.
KrĂłnikus veseelĂ©gtelensĂ©g esetĂ©n vesepĂłtlĂł kezelĂ©st kell alkalmazni gyermekek esetĂ©n is, ami az Ă©letbentartĂł dialĂziskezelĂ©st jelenti, illetve transzplantĂĄciĂłra valĂł alkalmassĂĄg esetĂ©n a veseĂĄtĂŒltetĂ©st.
MagyarorszĂĄgon elsĆkĂ©nt Szegeden (1980), majd Budapesten (1985) Ă©s több vidĂ©ki centrumban (Debrecen, Miskolc, PĂ©cs) indult gyerek-mƱvesekezelĂ©s. A gyermekkori veseĂĄtĂŒltetĂ©s szintĂ©n ekkoriban vĂĄlt rendszeres eljĂĄrĂĄssĂĄ. Ma mĂĄr komoly szakmai tĂĄmogatĂĄsa van az Ă©lĆdonoros programoknak, az Ă©lĆ donĂĄciĂł ugyanis optimĂĄlis feltĂ©teleket teremt a veseĂĄtĂŒltetĂ©shez, az Ăgy beĂŒltetett vesĂ©k sokkal Ă©letkĂ©pesebbek.
HazĂĄnkban Ă©vente mintegy 15 gyereknek van szĂŒksĂ©ge vesetranszplantĂĄciĂłra. Az OVSZ statisztikĂĄja szerint 2009-ben Ă©s 2010-ben egyarĂĄnt 9-9 gyermek kapott Ășj vesĂ©t. Nagy ĂĄttörĂ©st hozhat az Eurotransplanthoz valĂł csatlakozĂĄs is, hiszen jĂłval könnyebb donorra talĂĄlni, ha szĂ©lesebb körbĆl lehet merĂteni.
A vese betegsĂ©geinek idĆben törtĂ©nĆ felismerĂ©se gyermekkorban kĂŒlönösen fontos. A folyamatos orvosi kontroll, a szĂŒksĂ©ges kezelĂ©sek mellett azonban Ă©ppolyan fontos a szĂŒlĆk Ă©s a csalĂĄd alkalmazkodĂĄsa is: a betegsĂ©g sok esetben Ășj Ă©letmĂłdot, Ă©letformĂĄt követel meg, amit nemcsak a szĂŒlĆknek kell kialakĂtani, hanem el is kell fogadtatni azt a beteg gyermekkel.
forrĂĄs: Nemzeti Vese Program