A kötĹ‘hártya (conjuctiva) a szemhĂ©j belsĹ‘ felszĂnĂ©t Ă©s a szemgolyĂłt borĂtĂł laza, a szem mozgásait követĹ‘ nyálkahártya. A szemhĂ©jak belsĹ‘ Ă©lĂ©n ered Ă©s feszesen tapad a szaruhártya szĂ©lĂ©n, a limbusban. EredĂ©si Ă©s tapadási pontjait kivĂ©ve alapjárĂłl könnyen elmozdĂthatĂł. A szemhĂ©jat borĂtĂł tarsalis Ă©s a szemgolyĂłt borĂtĂł bulbaris kötĹ‘hártya találkozásánál egy zsákszerű áthajlás találhatĂł. A kötĹ‘hártya egĂ©szsĂ©ges szemen halvány, sima, csillogĂł. KĂłros esetben bĹ‘vĂ©rűsĂ©g, vĂ©rzĂ©s, ödĂ©ma következhet be.
A vörös szem kĂłrkĂ©p lehet egy- vagy kĂ©toldali, járhat látásromlással vagy anĂ©lkĂĽl, kĂsĂ©rheti fájdalom, de lehet fájdalommentes is.
Minden, a kötĹ‘hártyát Ă©rĹ‘ izgalom elsĹ‘ tĂĽnete a vĂ©rbĹ‘sĂ©g, amikor a láthatĂł erek kitágulnak, megvastagodnak, a kapillárisok vĂ©rrel telnek meg, a kötĹ‘hártya kivörösödik. A bulbaris kötĹ‘hártya vĂ©rbĹ‘sĂ©ge ránĂ©zĂ©ssel felismerhetĹ‘, az alsĂł áthajlás pedig Ăşgy tekinthetĹ‘ meg, hogy az alsĂł szemhĂ©jat lefelĂ© hĂşzzuk, miközben a beteg felfelĂ© nĂ©z. A felsĹ‘ tarsalis kötĹ‘hártya Ă©s a felsĹ‘ áthajlás azonban csak a szemhĂ©jak kifordĂtásával vizsgálhatĂł.
A vĂ©rzĂ©sek a kötĹ‘hártyán lehetnek pontsze-rűek vagy nagyobb, lapos, sötĂ©tvörös foltok. Okozhatja görcsös köhögĂ©s, erĹ‘s hasprĂ©s, intenzĂv fizikai terhelĂ©s, mĂşlĂł, egyĂ©b tĂĽneteket nem okozĂł vĂ©rnyomás-emelkedĂ©s vagy a szem erĹ‘teljesebb megdörzsölĂ©se. A betegnek rendszerint nagy riadalmat okoz, de az esetek többsĂ©gĂ©ben fájdalmatlan, teljesen ártalmatlan elváltozás, amely kezelĂ©st nem igĂ©nyel, pár nap alatt spontán felszĂvĂłdik. Ritkán nagyobb sĂ©rĂĽlĂ©s rĂ©szjelensĂ©ge lehet. A kötĹ‘hártya-ödĂ©ma kĂĽlönösen a bulbaris kötĹ‘hártyán feltűnĹ‘. EnyhĂ©bb formájában a kötĹ‘hártya egyenletesen megduzzad, sĂşlyosabb esetben a felszaporodĂł folyadĂ©k nagy hĂłlyagok alakjában emeli el a kötĹ‘hártyát. A duzzadt kötĹ‘hártya ilyenkor a szaruhártyára borul, esetleg a szemrĂ©sbĹ‘l is kitĂĽrem-kedik.
Vörös szem esetĂ©n a szakember könnyen felismeri, hogy felĂĽletes kötĹ‘hártya-gyulladásrĂłl vagy a szemgolyĂł mĂ©lyebb szöveteinek megbetegedĂ©sĂ©rĹ‘l van-e szĂł. A vörös szem többnyire egyoldali a szemhĂ©jak Ă©s a könnyszervek betegsĂ©geiben, a szaruhártya, az Ănhártya Ă©s a szem közĂ©psĹ‘ burkainak gyulladásakor. VĂ©rbĹ‘sĂ©ggel, heves fájdalommal Ă©s többnyire jelentĹ‘s látásromlással jár a zöldhályogos roham vagy az egyĂ©b betegsĂ©g talaján kialakult másodlagos zöldhályog. Vörös szemet látunk a pajzsmirigy tĂşlműködĂ©se vagy a szem mögött fejlĹ‘dĹ‘ tumorok miatt kialakulĂł exophta-lamus, azaz a szemgolyĂł elĹ‘re helyezĹ‘dĂ©se esetĂ©n is.
Leggyakrabban azonban a kötĹ‘hártya-gyulladás (conjuctivitis) okoz vörös szemet. A beteg ilyenkor Ă©gĂ©sre, viszketĂ©sre, idegentest-Ă©rzĂ©sre, de nem kifejezett fájdalomra panaszkodik, többnyire mindkĂ©t szemĂ©n. Sok esetben váladĂ©kozás is kĂsĂ©ri. Normálisan a kötĹ‘hártya sejtjei minimális váladĂ©kot (nyákot) termelnek. A nyák termelĹ‘dĂ©se folyamatos, alvás közben is tart, mennyisĂ©ge Ă©ppen elegendĹ‘, hogy a felszĂnt nedvesen Ă©s sĂkosan tartsa. Minden kötĹ‘hártya-izgalom fokozott nyáktermelĹ‘dĂ©ssel jár. MĂ©rsĂ©kelt esetben a váladĂ©k a belsĹ‘ zugban gyűlik fel, közepesen sĂşlyos esetben Ă©bredĂ©skor a pillákon beszáradva a szemhĂ©jakat összetapasztja, sĂşlyos esetben a váladĂ©k állandĂłan csurog a szemrĂ©sbĹ‘l. A betegsĂ©g általában nĂ©hány napig vagy 1-2 hĂ©tig tart, ritkán elĹ‘fordulhat ennĂ©l hosszabb gyĂłgyulási idĹ‘ is.
A kötĹ‘hártya-gyulladás lehet akut (heveny, gyors lefolyásĂş) Ă©s krĂłnikus (idĂĽlt, hosszan tartĂł). Okozhatja baktĂ©rium, gomba, vĂrus, parazita, egyĂ©b mikroba, lehet allergiás, de ismerĂĽnk Ăşgynevezett nem patogĂ©n eredetű conjuctiviseket is. Ez utĂłbbiak hátterĂ©ben leggyakrabban fĂĽst, por, vegyszergĹ‘z vagy más mechanikai irritáciĂł, fĂ©nytörĂ©si hiba, esetleg orrmellĂ©kĂĽreg-folyamatok állhatnak.
Az egyszerű kĂłros kötĹ‘hártya-gyulladás többnyire a nap folyamán egyre fokozĂłdĂł Ă©gĹ‘, szĂşrĂł Ă©rzĂ©ssel, a szem fáradásával jár, a panaszok este mindig erĹ‘sebbek. Gyakrabban találkozunk ezzel az állapottal vörös hajĂş, fehĂ©r bĹ‘rű, világos szemű betegeknĂ©l. NevĂ©vel ellentĂ©tben gyĂłgyĂtása nem egyszerű, orvos Ă©s páciens rĂ©szĂ©rĹ‘l egyaránt sok tĂĽrelmet igĂ©nyel.
Elhanyagolt száraz szem tünetegyüttes szövődményeként conjuctivitis sicca, azaz kiszáradásos kötőhártya-gyulladás alakulhat ki.
A kötĹ‘hártya-gyulladás gyĂłgyszeres kezelĂ©se a kiváltĂł oktĂłl fĂĽgg, amelynek meghatározása - műszeres vizsgálat alapján - szemorvos feladata. A patikákban recept nĂ©lkĂĽl kaphatĂł (egyĂ©bkĂ©nt kiválĂł) szemĂ©szeti kĂ©szĂtmĂ©nyek egy rĂ©sze csak a felszĂni vĂ©rbĹ‘sĂ©get csökkenti, ami a gyĂłgyulás hamis illĂşziĂłját keltheti a kiváltĂł ok tĂ©nyleges megszĂĽntetĂ©se nĂ©lkĂĽl.
Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030201)