szem

Cukorbetegség - "Mindennapi" történet

"Mindig gyorsan megizzadtam. Nem aggódtam emiatt, még akkor sem gondoltam semmi bajra, mikor - úgy három éve - azt vettem észre, hogy sokkal hamarabb kimelegszem, mint korábban. Mivel sokat izzadtam, sokszor szomjas is voltam, ez is teljesen logikusnak tűnt. Rengeteget ittam, gyakrabban kellett vécére mennem - de még ez sem aggasztott. Csak, mikor már állandóan gyengének éreztem magam, akkor kerestem fel háziorvosomat azt remélve, hogy néhány vitaminnal újra rendbe hoz. Vérvizsgálatot végzett, ami kimutatta: igen magas a vércukorszintem" - emlékszik vissza betegsége kialakulására egy 48 éves cukorbeteg asszony.

A Wilson-kór - ha túl sok a réz...

A réz a szervezetben bizonyos enzimműködések fenntartásában játszik rendkívül fontos szerepet. A réz anyagcsere-zavarai súlyos következményekkel járnak: ezek hiánytünetek formájában, vagy a kórosan felszaporodott réz által okozott betegség formájában jelentkezhetnek. Ez utóbbiak közé tartozik a Wilson-kórként ismert rézanyagcsere-zavar.

Ez a betegség örökletes: a kóros gén a 13-as kromoszómán helyezkedik el. Számos mutációt írtak már le ezzel a génnel kapcsolatban, ami megmagyarázhatja a klinikai lefolyás széles spektrumát.

Johannes FabryKézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).

Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.

Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.

Vörösbor, eper meg a többiek

Az utóbbi évtizedekben a táplálkozási szakemberek figyelme egyre inkább azokra az élelmiszerekre irányult, amelyekben az energia- és tápanyagtartalom mellett az egészségre kedvező hatást kifejtő összetevők is találhatók. Így született meg az úgynevezett "funkcionális élelmiszerek" nagy csoportja, amelyekbe azok a táplálékok tartoznak, amelyek meghatározott, speciális és kedvező hatást gyakorolnak a szervezetre.

Tanácsok glaukómásoknak

A glaucoma szó görög eredetű, és Hippokratésztől ered. Általában "zöldes"-nek fordítják, pedig valószínűbb, hogy homályos, fátyolos a szó eredeti jelentése.

Gyerekszemek - figyelemfelkeltő tünetek

A gyermekszemészetben előforduló leggyakoribb elváltozás a látás-gyengeség. Az óvodás-, iskoláskorú népesség közel egynegyedének van - lenne - szüksége szemüvegre. Nem ennyire gyakori, de látványosabb, s ezért hamarabb kerülnek szakember elé a kancsal gyerekek. Kevesebb, de nem kevésbé jelentős a koraszülésekkel járó érzékszervi károsodások betegségcsoportja. Viszonylag korán felismerhetők a különböző veleszületett fejlődési rendellenességek, jelentkezhetnek egyes daganatos megbetegedések. A gyerekek hajlamosabbak fertőzésekre, és náluk a banális hurutok is hevesebb lefolyást mutathatnak.

Az írisz, vagyis a szivárványhártya az érhártya meghosszabbítása. Igen bonyolult szerkezetű szerv, mely több síkra bontható elnevezés és elrendezés szerint. Egy négyzetcentiméternyi felülete rengeteg információt tartalmaz. Igen nagy jelentősége van, hiszen részletes tájékoztatást ad szervezetünk belső állapotáról.

 

A kontaktlencse a szem fénytörési hibáiból fakadó homályos látás korrigálására szolgáló gyógyászati segédeszköz, melyet közvetlenül a szemre helyezve viselnek. Népszerűségét az magyarázza, hogy jobb, teljesebb látásélményt ad – nagy dioptriák esetében is –, mint a szemüveg, hiszen a kontaktlencse használatakor nem érvényesül a szemüvegkeret látótérszűkítő, és a szemüveglencse szélének torzító – prizmás – hatása.

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy bizonyos vitaminoknak és nyomelemeknek fontos szerepük van számos betegség megelőzésében, és hogy étrendünk vitamintartalmának döntő kihatása van egészségünkre. Arra azonban Magyarországon még kevesen figyeltek fel, hogy táplálkozási szokásaink szemünk egészségét, látásunk élességét is befolyásolják.

DEFINÍCIÓ / DIAGNÓZIS

Hypertoniáról (hypertensioról), azaz magas vérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha a beteg vérnyomása az elfogadható normális felső értéket tartósan meghaladja.

A vérnyomás az a nyomás, amellyel a szív az érfalak ellenállását leküzdve a szervezet szövetei számára szükséges vérellátást biztosítja. A szív összehúzódása esetén a vérnyomás természetesen magasabb, ekkor ún. systolés vérnyomásról beszélünk (felső érték), a szív elernyedése esetén a mért érték alacsonyabb ún. diastolés vérnyomás (alsó érték).

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a normál vérnyomás felső határa 130/85 Hgmm. Ha a vérnyomás felső értéke 130 és 139 Hgmm között, alsó értéke pedig 85-89 Hgmm között van akkor ún. magas normális vérnyomásról beszélünk. Az értékek növekedésével enyhe, középsúlyos és súlyos hypertoniával állunk szemben.

A nyár mérgező növényei

Az igazi forró napok beköszöntével együtt jár néhány mérgező növény virágzásának vagy termésfejlődésének ideje. Kirándulás, országjárás, nyaralás közben bőven van alkalmunk találkozni ezekkel is. Folytatva korábban megkezdett sorozatunkat, ismerkedjünk meg három gyakori képviselőjükkel.

A számítógépes munkát számos tényező teheti kihívássá. Szemszárazság, irritáció – pislogás hiánya, alacsony páratartalom, klímaberendezés –, ülőalkalmatossági és egyéb ergonómiai hiányosságok, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.

A kedvezőtlen körülmények talán a szemünket viselik meg leginkább, összefolynak a sorok és a betűk, a fejünk megfájdulhat, dekoncentráltakká válhatunk. Többnyire akkor, amikor a legjobban kellene haladnunk.

Homályosan

A rövidlátás gyakori és régóta jól ismert betegség, ám a köztudatban még mindig sok a félreértés, a bizonytalanság körülötte. A legelterjedtebb félreértés, hogy sokan azt hiszik, a rövidlátás kezelése egyszerűen elintézhető egy megfelelő szemüveg felíratásával és viselésével, s ezután nincs további tennivaló. Pedig a rövidlátó ember valóban "rövidlátó" módon viselkedik, ha nem ellenőrizteti rendszeresen szemének állapotát. A myopiások egyébként látóélességüket erős hunyorítással képesek javítani. Innen származik a betegség elnevezése. (Myops annyit jelent: pislogó.)

A szem fénytörési hibáiból eredő homályos látást különböző optikai eszközökkel (szemüveg, távcsőszemüveg, kontaktlencse) lehet korrigálni.

Vörös szemmel

A kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya (conjuctiva) a szemhéj belső felszínét és a szemgolyót borító laza, a szem mozgásait követő nyálkahártya. A szemhéjak belső élén ered és feszesen tapad a szaruhártya szélén, a limbusban. Eredési és tapadási pontjait kivéve alapjáról könnyen elmozdítható. A szemhéjat borító tarsalis és a szemgolyót borító bulbaris kötőhártya találkozásánál egy zsákszerű áthajlás található. A kötőhártya egészséges szemen halvány, sima, csillogó. Kóros esetben bővérűség, vérzés, ödéma következhet be.

Az interneten újabban előszeretettel válogatnak a különböző orvosi, élettani vonatkozású tévhitek cáfolatai közül. Sajnos többségük laikus, bulvárindíttatású boncolgatás. Itt-ott tudományos folyóiratokra, cikkekre, szakértőkre hivatkoznak, de megközelítésükben felszínesek, leegyszerűsítők, alapvető élettani ismeretek hiányáról árulkodnak. Szerzőik a modern, racionális gondolkodás mezején Robin Hoodként nyilazzák le az „egészségtudatos állampolgárok, női magazinok, édesanyák” által terjesztett „csacsiságokat”.

Legutóbb egyik meghatározó hírportálunkon olvastam egy felmelegített tévhit-gyűjteményt és ezek cáfolatait. A górcső alá vettek közül néhány minden kétséget kizáróan tévedés. Példának okáért a haj és a köröm valóban nem növekszik tovább halálunk után (a jelenségért a turgorát vesztett bőr okolható), és a pulykahús L-triptofán tartalmától sem leszünk álmosabbak mint egy hasonló adag csirke elfogyasztását követően, noha biokémiailag közelebb merészkedve, akár összefüggést is találhatnánk.

A demokrácia szülőhazájaként számon tartott Görögország társadalmi problémái önmagukban aggodalomra adnak okot, kiváltképpen akkor, ha az utcai zavargások során szemben álló felek fegyverarzenálja egy könnyedén beszerezhető, veszélyes eszközzel látszik bővülni. Ez pedig nem más, mint maga lézer.

A korábban inkább a science fiction világából ismert koherens, nagy energiát hordozni képes fénysugár békés felhasználásában jól szolgál ipari körülmények között, laboratóriumi berendezésekben, a hétköznapok szórakoztató elektronikai, számítástechnikai termékeiben egyaránt.

Feliratkozás szem csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×