Szélütés

[gac]
1314

Stressz
Tartósan magas vérnyomás
Rohanó életmód
Obesitás vagyis elhízás
Keringési problémák
Egészségtelen ételek

A stroke a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálok a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után. A betegek száma évről évre nő, Magyarországon évente 42 ezer ember kap stroke-ot, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal az agyi érkatasztrófa következtében.

Egyre többször lehet hallani, hogy valaki stroke-ot (szélütést) kapott, pedig kellő odafigyeléssel elkerülhető lenne az agyi érkatasztrófa. Leggyakrabban a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterin szint, szívritmuszavar, illetve kardiovaszkuláris megbetegedések következtében károsodott artériák állnak a stroke hátterében. Természetesen nem csak ezen betegségben szenvedők tartoznak a veszélyeztetettek közé, hiszen a stroke nem válogat, fiatalokat és időseket egyaránt érinthet. Minden évben október 29-én a stroke veszélyeire és megelőzés fontosságára hívják fel a figyelmet világszerte.

Kiket veszélyeztet a szélütés?

Számos tényező növeli a stroke kockázatát: leginkább a magas vérnyomásban szenvedő betegeket, a testsúlyfelesleggel és zsíranyagcsere-zavarral élőket, a cukorbetegeket, a dohányzókat és a fizikailag kevésbé aktív embereket veszélyezteti a szélütés. A legnagyobb azok fenyegetettsége, akiknél többféle kockázati tényező együttesen áll fenn.
A szív- és érrendszeri betegség (elsősorban a lezajlott szívinfarktus, a szívbillentyű-betegségek, egy bizonyos típusú szívritmuszavar – a pitvarfibrilláció) fokozza a stroke kockázatát. Közülük a legfontosabb a pitvarfibrilláció, mely hazánkban mintegy 200 000 embert érint. Ez a ritmuszavar gyakran vezet trombusok keletkezéséhez, melyekből kis vérrögök szakadhatnak le és a vérárammal az agyi erekbe jutnak.

Mik a stroke tünetei?

Az agyban, egy jól körülhatárolt helyen található meg minden testi működésünk (pl. a mozgás, beszéd) központja. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént.

A stroke tünetei a következők lehetnek:

• az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon hirtelen fellépő zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása;
• a száj hirtelen „félrehúzódása”, elferdülése;
• hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
• hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
• hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
• minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
• zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.


A tünetek lehetnek átmenetiek vagy maradandók, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Gyors javulást mutathatnak, elmúlhatnak, majd visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak. Már egyetlen tünet megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására!
Nagyon fontos, hogy már egyetlen tünet jelentkezése esetén is, azonnal hívjuk a Mentőszolgálatot, hisz a tünetek kezdete után 3 órával kezdett vérrögoldó kezeléssel a stroke kimenetele nagyban enyhíthető.

A stroke elkerülhető?

A befolyásolható kockázati tényezők korai felismerése és megfelelő kezelése nagymértékben csökkenti a stroke kialakulásának valószínűségét.
A magas vérnyomás megfelelő kezelése az egyik legfontosabb kockázatcsökkentési lehetőség, amely akár 40 százalékkal is mérsékelheti a stroke kialakulását. A krónikus vesebetegeknél kiemelten fontos a vérnyomás szoros ellenőrzése és a célvérnyomás elérése. A rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly elérése, a stressz-szituációk kerülése, a koleszterin- és a vérzsírszintek normalizálása, a sófogyasztás minimalizálása mind fontos tényezők a stroke kialakulásának megelőzésében. A pitvarfibrilláció esetén a véralvadásgátló kezelés kiemelt fontosságú a stroke megelőzésében, melyre ma már korszerű gyógyszeres terápia áll rendelkezésre.

Ha már bekövetkezett a stroke…

A stroke bekövetkezte után a mozgásteljesítmény visszanyerésénél a legfontosabb a rehabilitáció, amit a beteg végezhet a kórházban, illetve gyógytornász segítségével otthon is. Az első hat hónapban várható a legnagyobb javulás, de utána sem szabad feladni a reményt a gyógyulásra, mert apró javulásokra folyamatosan lehet számítani. Ha stroke folyamán a beszédért felelős agyrész is sérült, akkor a hangképzési és artikulációs problémák nehezíthetik a beteg beszédkészségét. Ha a betegnek van rá lehetősége, forduljon logopédushoz, mert újra megtanulhatja a beszédtechnikákat. A gyógyulás nagymértékben függ a beteg kitartásától, ezért a családjától biztatásra és türelemre van szüksége.


To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×