Stressz
Tartósan magas vérnyomás
Rohanó életmód
Obesitás vagyis elhĂzás
Keringési problémák
Egészségtelen ételek
A stroke a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálok a szĂvbetegsĂ©gek Ă©s rosszindulatĂş daganatok után. A betegek száma Ă©vrĹ‘l Ă©vre nĹ‘, Magyarországon Ă©vente 42 ezer ember kap stroke-ot, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hĂłnapon belĂĽl meghal az agyi Ă©rkatasztrĂłfa következtĂ©ben.
Egyre többször lehet hallani, hogy valaki stroke-ot (szĂ©lĂĽtĂ©st) kapott, pedig kellĹ‘ odafigyelĂ©ssel elkerĂĽlhetĹ‘ lenne az agyi Ă©rkatasztrĂłfa. Leggyakrabban a cukorbetegsĂ©g, a magas vĂ©rnyomás, a magas koleszterin szint, szĂvritmuszavar, illetve kardiovaszkuláris megbetegedĂ©sek következtĂ©ben károsodott artĂ©riák állnak a stroke hátterĂ©ben.
TermĂ©szetesen nem csak ezen betegsĂ©gben szenvedĹ‘k tartoznak a veszĂ©lyeztetettek közĂ©, hiszen a stroke nem válogat, fiatalokat Ă©s idĹ‘seket egyaránt Ă©rinthet. Minden Ă©vben oktĂłber 29-Ă©n a stroke veszĂ©lyeire Ă©s megelĹ‘zĂ©s fontosságára hĂvják fel a figyelmet világszerte.
Kiket veszélyeztet a szélütés?
Számos tĂ©nyezĹ‘ növeli a stroke kockázatát: leginkább a magas vĂ©rnyomásban szenvedĹ‘ betegeket, a testsĂşlyfelesleggel Ă©s zsĂranyagcsere-zavarral Ă©lĹ‘ket, a cukorbetegeket, a dohányzĂłkat Ă©s a fizikailag kevĂ©sbĂ© aktĂv embereket veszĂ©lyezteti a szĂ©lĂĽtĂ©s. A legnagyobb azok fenyegetettsĂ©ge, akiknĂ©l többfĂ©le kockázati tĂ©nyezĹ‘ egyĂĽttesen áll fenn.
A szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©g (elsĹ‘sorban a lezajlott szĂvinfarktus, a szĂvbillentyű-betegsĂ©gek, egy bizonyos tĂpusĂş szĂvritmuszavar – a pitvarfibrilláciĂł) fokozza a stroke kockázatát. KözĂĽlĂĽk a legfontosabb a pitvarfibrilláciĂł, mely hazánkban mintegy 200 000 embert Ă©rint. Ez a ritmuszavar gyakran vezet trombusok keletkezĂ©sĂ©hez, melyekbĹ‘l kis vĂ©rrögök szakadhatnak le Ă©s a vĂ©rárammal az agyi erekbe jutnak.
Mik a stroke tĂĽnetei?
Az agyban, egy jól körülhatárolt helyen található meg minden testi működésünk (pl. a mozgás, beszéd) központja. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént.
A stroke tünetei a következők lehetnek:
- az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon hirtelen fellépő zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása;
- a száj hirtelen „félrehúzódása”, elferdülése;
- hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
- hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
- hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
- minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
- zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.
A tünetek lehetnek átmenetiek vagy maradandók, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Gyors javulást mutathatnak, elmúlhatnak, majd visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak. Már egyetlen tünet megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására!
Nagyon fontos, hogy már egyetlen tĂĽnet jelentkezĂ©se esetĂ©n is, azonnal hĂvjuk a MentĹ‘szolgálatot, hisz a tĂĽnetek kezdete után 3 Ăłrával kezdett vĂ©rrögoldĂł kezelĂ©ssel a stroke kimenetele nagyban enyhĂthetĹ‘.
A stroke elkerülhető?
A befolyásolhatĂł kockázati tĂ©nyezĹ‘k korai felismerĂ©se Ă©s megfelelĹ‘ kezelĂ©se nagymĂ©rtĂ©kben csökkenti a stroke kialakulásának valĂłszĂnűsĂ©gĂ©t.
A magas vérnyomás megfelelő kezelése az egyik legfontosabb kockázatcsökkentési lehetőség, amely akár 40 százalékkal is mérsékelheti a stroke kialakulását. A krónikus vesebetegeknél kiemelten fontos a vérnyomás szoros ellenőrzése és a célvérnyomás elérése.
A rendszeres testmozgás, a megfelelĹ‘ testsĂşly elĂ©rĂ©se, a stressz-szituáciĂłk kerĂĽlĂ©se, a koleszterin- Ă©s a vĂ©rzsĂrszintek normalizálása, a sĂłfogyasztás minimalizálása mind fontos tĂ©nyezĹ‘k a stroke kialakulásának megelĹ‘zĂ©sĂ©ben. A pitvarfibrilláciĂł esetĂ©n a vĂ©ralvadásgátlĂł kezelĂ©s kiemelt fontosságĂş a stroke megelĹ‘zĂ©sĂ©ben, melyre ma már korszerű gyĂłgyszeres terápia áll rendelkezĂ©sre.
Ha már bekövetkezett a stroke…
A stroke bekövetkezte után a mozgásteljesĂtmĂ©ny visszanyerĂ©sĂ©nĂ©l a legfontosabb a rehabilitáciĂł, amit a beteg vĂ©gezhet a kĂłrházban, illetve gyĂłgytornász segĂtsĂ©gĂ©vel otthon is. Az elsĹ‘ hat hĂłnapban várhatĂł a legnagyobb javulás, de utána sem szabad feladni a remĂ©nyt a gyĂłgyulásra, mert aprĂł javulásokra folyamatosan lehet számĂtani.
Ha stroke folyamán a beszĂ©dĂ©rt felelĹ‘s agyrĂ©sz is sĂ©rĂĽlt, akkor a hangkĂ©pzĂ©si Ă©s artikuláciĂłs problĂ©mák nehezĂthetik a beteg beszĂ©dkĂ©szsĂ©gĂ©t. Ha a betegnek van rá lehetĹ‘sĂ©ge, forduljon logopĂ©dushoz, mert Ăşjra megtanulhatja a beszĂ©dtechnikákat. A gyĂłgyulás nagymĂ©rtĂ©kben fĂĽgg a beteg kitartásátĂłl, ezĂ©rt a családjátĂłl biztatásra Ă©s tĂĽrelemre van szĂĽksĂ©ge.