szélütés

Agyi vérömleny (kép: Bobjgalindo; liszensz: CC-BY-SA)Egyre bátrabban nyúlnak a telefon után azok a betegek és hozzátartozók, akik a szélütés tüneteit észlelik. A mentőhívások és a trombolízisek számának növekedése önmagáért beszél. A vérrögoldások 24 százalékos növekedést mutattak az elmúlt évben. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem az utóbbi években egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A betegek 25 százaléka fiatalabb mint 60 éves, ugyanakkor a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők, melynek súlyos szociális következményei vannak. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszít.

Sharon Stone (fotó: che; liszensz: CC-BY-SA-2.0 – Wikimedia Commons)A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. Hazánkban évente 42 ezren kapnak szélütést, közel 12 ezren belehalnak. A betegek negyede fiatalabb 60 évnél, a férfiak veszélyeztetettebbek. A túlélők 22%-a járásképtelen, többen kerekesszékbe kerülnek. A stroke-betegek csaknem fele nem képes saját magáról gondoskodni, ugyanakkor ötödük komoly beszédzavarral kénytelen megküzdeni.
A stroke nem csak a modernkor pestise, hiszen a múltban is nem egy esetet regisztráltak. Ki ne halott volna Kinizsi Pálról? A legendás erejű, kenyérmezei hősről, Mátyás kedvenc hadvezéréről, aki könnyedén felemelt egy malomkövet, majd "agyvérzést" kapott. Szent László királyunk halálát is a történelmi dokumentumok alapján valószínűleg stroke okozta. A sors furcsa fintora, hogy 1945-bea jaltai tárgyalások egyik fontos egyénisége, Roosevelt, szintén stroke áldozata lett. Lenin is ebben a betegségben szenvedett. Az első szélütés 1922-ben érte, ezt követően még némileg javult állapota, átmenetileg beszélőképessége is visszatért, járóképessé vált, azonban az újabb stroke-ok végül sírba vitték. A betegség enyhébb formái mások életében csak múló epizódok. Idősebb George Bush, Jean-Paul Belmondo, Sharon Stone és sokan mások visszatérhettek pályájukra.

Agyvérzés – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár)Minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Magyarországon évente 50 ezren kapnak szélütést. A Stroke Nap rendezvényen a szélütés gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára kívánták felhívni a figyelmet a szervezők. A szűrővizsgálatok eredményei önmagukért beszélnek.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint évente 1,4 millió ember veszíti életét agyér-katasztrófa következtében, míg Magyarországon ugyanennyi idő alatt 18 ezren halnak meg szélütésben. Évente 50 ezerre tehető az új betegek száma. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett beteg él hazánkban.
Az immáron ötödik alkalommal megrendezett Stroke Napon a Magyar Stroke Társaság (MST) a szélütés gyakoriságára, a megelőzés fontosságára, az időfaktor jelentőségére, a kockázati tényezők karbantartására és nem utolsó sorban a szűrővizsgálatok fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. A szervezők ingyenes vércukor-, koleszterin-, és vérnyomásméréssel, valamint nyaki doppler vizsgálattal várták az érdeklődőket.

Idén a Stroke Világnapja központi témája a megelőzés: a stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük ezt a betegséget, megkímélve a súlyos és maradandó következményektől magunkat és a környezetünket.

Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik annak a területnek a vérellátása. A vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiány miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól, és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, különböző súlyosságú következményei lehetnek a stroke-nak. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig, széles skálán mozoghatnak a stroke tünetei és következményei, a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.

Tudta-e Ön, hogy egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül? Hazánkban évente 40-50 ezer embert érint az agyiér-katasztrófa.
A stroke esetek nyolcvan százaléka megelőzhető lenne, ha a rizikófaktorok, az életmód és a szűrővizsgálatok jelentősége a legszélesebb körben ismertséget nyerne a társadalomban, közgondolkodásban.
A szélütés vezető kockázati tényezője a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési betegségek mintegy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti értékre. A betegség a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel történő csökkentése az agyiér-katasztrófák kockázatát mintegy 30 százalékkal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm–es mérséklése 42 százalékkal csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés.

Stressz
Tartósan magas vérnyomás
Rohanó életmód
Obesitás vagyis elhízás
Keringési problémák
Egészségtelen ételek

Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni az útjára indított „Szívvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányítja a figyelmet stroke és a pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, az időablak jelentőségére. Az ismeretterjesztő programsorozat további célkitűzése, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.

Feliratkozás szélütés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×