A táplálĂ©kallergiás megbetegedĂ©sek száma - a preventĂv törekvĂ©sek ellenĂ©re - az egĂ©sz világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvĹ‘ környezetszennyezĹ‘dĂ©sben, a növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szerek használatában, az Ă©lelmiszerek előállĂtásakor Ă©s tartĂłsĂtásakor alkalmazott eljárásokban keresendĹ‘.
A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.
A kĂłrelĹ‘zmĂ©ny, a családi anamnĂ©zis adatai a szakemberek számára egyĂ©rtelműen jelzik, hogy fennáll-e a gyermeknĂ©l fokozott kockázat. Ha az egyik szĂĽlĹ‘ atĂłpiás, a szĂĽletendĹ‘ gyermeknĂ©l a táplálĂ©kallergia kialakulásának lehetĹ‘sĂ©ge - a negatĂv családi anamnĂ©zisűekĂ©hez kĂ©pest - kĂ©t-háromszorosára, kb. 20-35 százalĂ©kkal növekszik; ha mindkĂ©t szĂĽlĹ‘ atĂłpiás, akkor nĂ©gy-ötszörösĂ©re nĹ‘ a kockázat.
Abban az esetben, ha mindkĂ©t szĂĽlĹ‘ azonos tĂpusĂş allergiás megbetegedĂ©sben szenved, pĂ©ldául asztmája vagy szĂ©nanáthája van, az utĂłdok veszĂ©lyeztetettsĂ©ge elĂ©rheti az 50-70 százalĂ©kot is. Akkor is fokozott azonban a kockázat, ha a szĂĽlĹ‘knek ugyan nincs allergiás megbetegedĂ©sĂĽk, de mindkettĹ‘jĂĽk családtagjai között elĹ‘fordult ilyenfajta megbetegedĂ©s. KĂ©tsĂ©gtelen tĂ©ny azonban az is, hogy az atĂłpiás gyermekek egyharmadának családjában nem volt senkinek allergiája.
Hogyan csökkenthető a kockázat?
Az kĂ©tsĂ©gtelen, hogy az allergiás hajlam öröklĹ‘dik, ez azonban nem jelenti azt, hogy az allergiás megbetegedĂ©s kialakulása elkerĂĽlhetetlen. A megelĹ‘zĂ©s arra irányul, hogy már az Ă©let korai szakában csökkentsĂĽk a gyermek környezetĂ©ben a potenciális allergĂ©nek, Ă©s az allergiás reakciĂłt "beindĂtĂł" faktoroknak a jelenlĂ©tĂ©t. Az allergĂ©nek táplálĂ©kkal az emĂ©sztĹ‘csatornán vagy a lĂ©gutakon át, illetve a bĹ‘rön keresztĂĽli kontaktus Ăştján jutnak be a szervezetbe. EzĂ©rt a megelĹ‘zĂ©snek mind a táplálĂ©k-, mind a lĂ©gĂşti, mind a kontaktallergia kivĂ©dĂ©sĂ©re kell irányulnia.
A terhes anya Ă©trendjĂ©nek megszorĂtása nem bizonyult eredmĂ©nyesnek a szĂĽletendĹ‘ gyermek allergiás megbetegedĂ©sĂ©nek kivĂ©dĂ©sĂ©ben; a szĂĽksĂ©gtelen megszorĂtás hiányállapot kialakulását eredmĂ©nyezheti, ami a magzat megfelelĹ‘ fejlĹ‘dĂ©sĂ©t is veszĂ©lyezteti, ezĂ©rt ma már a szakemberek nem tanácsolják.
Az viszont indokolt lehet, hogy semmilyen Ă©telbĹ‘l ne egyen egyszerre tĂşl nagy mennyisĂ©get, Ă©tkezzen változatosan. Arra is vigyázni kell, hogy ne hĂzzon tĂşl sokat, mert ez is megnövelheti a tĂşlĂ©rzĂ©kenysĂ©g kialakulásának a veszĂ©lyĂ©t.
A terhes anya dohányzása kockázatnövelĹ‘ tĂ©nyezĹ‘, s egyĂ©bkĂ©nt is ártalmas a magzatra (a nikotin Ă©rösszehĂşzĂł hatásĂş, csökkenti a mĂ©hlepĂ©nyben a keringĂ©st, rontja a magzat tápanyagellátását, a szĂ©n-monoxid Ă©s a szĂ©n-dioxid pedig rontja az oxigĂ©nellátást). Legjobb már a fogamzást megelĹ‘zĹ‘en abbahagyni. A csecsemĹ‘ környezete is legyen fĂĽstmentes, mert a passzĂv dohányzás is növeli az allergiára valĂł hajlamot.
SvĂ©d vizsgálĂłk kimutatták, hogy a poros, fĂĽstös levegĹ‘ károsĂtĂł hatása miatt gyárak közelĂ©ben Ă©lĹ‘ gyermekek között több az allergiás, mint a tiszta levegĹ‘jű terĂĽleteken Ă©lĹ‘k között. A lĂ©gszennyezĹ‘dĂ©s allergiáskockázat-növelĹ‘ hatását azzal is csökkenteni lehet, ha pĂ©ldául a konyhában gáztűzhely helyett elektromos tűzhelyet használnak, ha erre nincs lehetĹ‘sĂ©g, a gyakori szellĹ‘ztetĂ©s is segĂt. A lakás gyakori porszĂvĂłzása, a gondos takarĂtás, a nedves portörlĂ©s mindenkĂ©ppen jĂł hatásĂş. Háziállatok ne menjenek be a csecsemĹ‘ szobájába!
A szoptatĂł anya - fokozott kockázat fennállása esetĂ©n - ne fogyasszon nagy allergiás potenciállal rendelkezĹ‘ Ă©teleket (tej, tojás, hal stb.), vagy legalábbis csökkentse ezek mennyisĂ©gĂ©t, mert az allergĂ©nek az anyatejben is megjelenhetnek. Ilyen esetekben a szoptatĂł anya ne igyon többet napi 200 ml tejnĂ©l Ă©s ne egyen meg csak heti kĂ©t tojást. Gondoskodni kell arrĂłl is, hogy az Ă©trendi megszorĂtás miatt kiesĹ‘ tápanyagokat (pĂ©ldául: fehĂ©rjĂ©t, kalciumot, vitaminokat) egyĂ©b forrásbĂłl pĂłtolják.
Az anyatej az ideális táplálĂ©k a csecsemĹ‘ számára. Nem tartalmaz idegen fehĂ©rjĂ©t, minĂ©l tovább tart a kizárĂłlagos szoptatás, annál kĂ©sĹ‘bb következik be az allergĂ©n expozĂciĂł. Az anyatej vĂ©dĹ‘anyagai csökkentik az idegen fehĂ©rjĂ©k allergiás potenciáját, s gyulladáscsökkentĹ‘ hatásuk is van. VĂ©delmet nyĂşjtanak a bĂ©lfertĹ‘zĂ©sekkel szemben, ennĂ©lfogva csökkentik a fertĹ‘zĂ©sek kapcsán kialakulĂł allergia kockázatát.
Javasolt a 4-6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, s a szoptatás - a leválasztás megkezdése után is - lehetőleg egyéves korig folytatódjon. Ha nincs elegendő anyatej, az orvos speciális, úgynevezett hipoallergén, illetve hipoantigén tápszert fog ajánlani.
A leválasztás fokozatosan történjen, és halasszuk el az új ételek bevezetését, ha beteg a csecsemő. Egyéves kor előtt ne kapjon olyan ételeket (például: tojás, hal, csokoládé), amelyek gyakran idéznek elő allergiás tüneteket. Mogyorót 3 éves kor előtt ne adjunk a kicsiknek.
Minden fertĹ‘zĂ©s esetĂ©n fokozottan törekedni kell arra, hogy az allergĂ©neket a lehetĹ‘ legalacsonyabb szintre szorĂtsuk vissza. Az elsĹ‘ Ă©letĂ©v alatt vĂ©gzett műtĂ©ti beavatkozás, antibiotikus kezelĂ©s, lĂ©gĂşti Ă©s bĂ©lfertĹ‘zĂ©s stb. is hozzájárulhat a tĂşlĂ©rzĂ©kenysĂ©g kialakulásához, ezĂ©rt ha pĂ©ldául a műtĂ©tet kĂ©sĹ‘bbre lehet halasztani, Ă©rdemes ezt megtenni. Vannak, akik a műtĂ©t idĹ‘pontjának beĂĽtemezĂ©sĂ©nĂ©l azt is figyelembe veszik, hogy az lehetĹ‘leg ne pollenszezonban törtĂ©njen.
Tervezett terhességnél arra is érdemes gondolni, hogy ne pollenszezonban szülessen a csecsemő. Kevesebb az allergiás megbetegedés azoknál a gyerekeknél, akik a téli hónapokban születtek, és életük első hónapjait jól temperált szobában, tiszta levegőjű környezetben töltötték. Az is igaz viszont, hogy a gyengébb higiénés viszonyok között élő gyerekek ritkábban allergiásak - ezt számos felmérés is kimutatta. Nem könnyű megtalálni a középutat, hiszen szeretnénk megvédeni a gyermekeinket a fertőzésektől.
Dr. Barna Mária
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 020501)