Unos-untalan terĂtĂ©kre kerĂĽl ez a fertĹ‘zĹ‘ megbetegedĂ©s, fĹ‘kĂ©nt a vĂ©dĹ‘oltások kapcsán, Ăgy a mĂ©diumokban harsogĂł „már tarol az influenza”, „veszĂ©lyesebb lesz az influenza”, „nagy járvány várható” szalagcĂmek mágneskĂ©nt vonzzák az olvasĂłt.
KĂ©tsĂ©gtelen tĂ©ny, hogy a gyengĂ©bb immunrendszerű, alapbetegsĂ©ggel kĂĽszködĹ‘, illetve idĹ‘sebb embereknek tanácsos beoltatniuk magukat minden Ă©vben, fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogy milyen vĂrus(ok) szerepe lesz feltĂ©telezhetĹ‘ a betegsĂ©g megnyilvánulásában.
Teljes biztonsággal nem lehet meghatározni, illetve megjósolni hogy a járványok kialakulása mely variánsokhoz lesz köthető, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeres elemzése – ha nem is garanciája, de – biztos támpontja a rendre megújuló összetételű vakcinák fejlesztésének és gyártásának.
Elvileg elkĂ©pzelhetĹ‘, hogy olyan vĂrus okoz járványt, amelyre vonatkozĂłan immunválaszt kiváltĂł, azaz megelĹ‘zĹ‘ vĂ©dettsĂ©get biztosĂtĂł antigĂ©n informáciĂł nem kerĂĽl be az adott oltĂłanyagba. Ennek valĂłszĂnűsĂ©ge kicsi, de ebben az esetben az is megbetegedhet, aki beoltatta magát.
Pánikra persze semmi ok, azoknak sem, akik egĂ©szsĂ©gesek, fiatalok-közĂ©pkorĂşak Ă©s nem oltatták be magukat. Az eddigi informáciĂłk szerint ugyanis a világban jelenleg keringĹ‘ influenzavĂrusok által okozott betegsĂ©g tĂĽnetei, lefolyása nem sĂşlyosabbak a korábbiakĂ©nál, a szövĹ‘dmĂ©nyek sem gyakoribbak.
TĂ©ny, hogy a vakcina összetĂ©telĂ©n jelentĹ‘sen kellett változtatni, de ez sem másnak, mint a jĂłindulatĂşbb, Ăşgynevezett driftnek köszönhetĹ‘, melynĂ©l a vĂrusburok (peplon) felszĂni antigĂ©njeinek lassabb, Ăşj altĂpust nem hozĂł változásai dominálnak.
A mennyisĂ©g tehát nem megy át radikálisan Ăşj minĹ‘sĂ©gbe, ellentĂ©tben a shift okozta gyors, Ăşj antigĂ©n tulajdonságot hozĂł altĂpusok megjelenĂ©sĂ©nĂ©l. Ebben az esetben olyan patogenitásĂş vĂrus keletkezhet, ami világmĂ©retű járványt kĂ©pes okozni (pandĂ©mia), mert termĂ©szetes mĂłdon senki nem vĂ©dett ellene (itt most nem rĂ©szletezendĹ‘ kivĂ©telektĹ‘l eltekintve), a megfelelĹ‘ oltĂłanyag kifejlesztĂ©sĂ©re pedig egyszerűen nincs idĹ‘.
A sokat emlegetett, kirĂvĂłan magas morbiditásĂş Ă©s mortalitásĂş spanyolnátha milliĂłszámra szedte az áldozatait 1918-ban. Mivel az influenzával kapcsolatos emberi problĂ©mák az állatvilágban, fĹ‘kĂ©nt a madarak esetĂ©ben is fejfájást okoznak (talán konkrĂ©t, de átvitt Ă©rtelemben bizonyosan), a jĂłzan belátás Ă©s a vĂ©dekezĂ©sre fordĂtott erĹ‘feszĂtĂ©sek (pĂ©ldául a terjedĂ©s megakadályozása a madárállományokban) nem hiábavalĂłak. A vĂrus ugyanis rekombináciĂł, reasszortáciĂł rĂ©vĂ©n változtatja meg antigenitását, az ehhez szĂĽksĂ©ges gĂ©nállományt pedig onnan szedi össze, ahonnan csak tudja. Lehet az ember, madár, emlĹ‘s (pl. sertĂ©s) egyaránt.
A kĂĽlönbözĹ‘ gazdaszervezet Ă©s reservoir (hordozĂł) fajokban megvalĂłsulĂł egyidejű fertĹ‘zĂ©sek során a vĂrusok adják.veszik a gĂ©nszekvenciákat – van amelyik bejön, van amelyik nem. Az jön be, amely után a fertĹ‘zĹ‘kĂ©pessĂ©g magas lesz, garanciáját jelentve a vĂrusok szaporodásának, terjedĂ©sĂ©nek.
Ahol az immunrendszer az elĹ‘zetes oltás okán kialakult felkĂ©szĂĽltsĂ©gĂ©bĹ‘l fakadĂłlag azonnal lecsap rájuk, ott – amellett, hogy a vĂrusok nem rekombinálĂłdhatnak egymással – az oltott szemĂ©ly nem esik ágynak. LáthatĂł, hogy az egyĂ©n vĂ©dĹ‘oltás általi vĂ©dettsĂ©ge egyben közössĂ©gi Ă©rdek is.
Mindazonáltal Ăşj altĂpus megjelenĂ©sĂ©nek ezĂşton elĂ©g csekĂ©ly a valĂłszĂnűsĂ©ge, kivĂ©ve ha az illetĹ‘ munkaköre, Ă©lĹ‘helye szoros kapcsolatot feltĂ©telez az influenza vĂrusának további gazdaszervezeteikĂ©nt szolgálĂł állatokkal, állatállományokkal. Ezeknek az embereknek a rendszeres oltása kĂĽlönösen ajánlott világszerte.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
(090110)