A hangszalagok a gégevázon belül helyezkednek el. A gégeváz a nyakon jól kitapintható, helyét az ádámcsutka jelöli.
A hangszalagok légzéskor hátrafelé nyitott V alakban szabad áramlást biztosítanak a levegőnek, hangképzés közben pedig összezáródnak. A hangképzés során - beszéd vagy éneklés közben - a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a résmentesen záródó, megfeszülő hangszalagokat.
Ha a hangszalagok tömege megváltozik vagy a hangszalagok záródása bármilyen okból elégtelen, a hang rekedtté válik. Ezt a tünetet számos hangszalagbetegség okozhatja. Rekedtséget okoznak a különböző gyulladásos folyamatok, bármilyen okból létrejött hangszalag bénulás, a gége sérülései, a gégeváz ízületeinek betegsége, a helytelen hanghasználat, valamint a gége jó és rosszindulatú daganatai.
A hangszalag betegségei
A gyulladásos betegségek lehetnek hevenyek vagy krónikusak. Heveny hangszalaggyulladás legtöbbször a vírusok által okozott felső légúti gyulladás részeként jelentkezik. Ilyenkor a rekedtséget általában kisebb nagyobb láz, hőemelkedés kíséri és nem túl heves gégetáji és torokfájdalommal jár. Heveny gyulladást okozhatnak a nyálkahártyát izgató gázok, gőzök (forró levegő, sósavgőz, formalingőz, stb.).
A heveny gyulladások legtöbbször néhány nap alatt spontán gyógyulnak, legfőbb gyógyszerük a hangkímélet és a tiszta levegő, valamint a bő folyadékfogyasztás. De ez a folyadék ne legyen forró vagy hideg, a legkevésbé pedig hideg és szénsavas! Heveny bakteriális eredetű hangszalaggyulladás ritkán fordul elő. Kezelése szakorvosi feladat.
A krónikus gyulladások hátterében legtöbbször valamilyen folyamatos irritatív tényező (pl. dohányzás) vagy valamilyen krónikus betegség (pl. cukorbetegség, reflux betegség, hormonális rendellenesség) áll. A specifikus gyulladások, mint a tbc, csak ritkán fordulnak elő.
A krónikus gyulladás egyik sajátságos formája a Reinke-ödéma, mely a hangszalagok nyálkahártya alatti területének vizenyős megduzzadása. Legtöbbször az évtizedek óta dohányzó nők között fordul elő. Ezt a betegséget, a dohányzás elhagyása mellett, mikroszkóp alatt végzett eszközös beavatkozás gyógyítja.
Hangszalagbénulás a hangszalagot mozgató idegi károsodás következtében alakul ki. Ez bekövetkezhet toxikus hatásra (pl. influenzavírus által okozott megbetegedés szövődményeként), pajzsmirigy betegségek következtében és bármilyen mellkasi térfoglaló folyamat hatására.
Gégét érő sérülés is járhat hangszalagbénulással, mert a hangszalagokat mozgató ideg folytonossága megszakadhat, vagy a sérüléssel járó vérzés és lágyrészduzzanat nyomása révén károsodik az ideg. Ugyanezen a módon a nyaki és mellkasi sérülések is okozhatnak bénulást. A bénulást kiváltó idegkárosodás sokszor maradandó. A gégét érő sérülések után kialakuló hegesedések szintén rekedtséghez vezethetnek.
A hangszalag mozgásban jelentős szerepük van a gégeváz ízületeinek. Ezen ízületek betegsége, mozgásképességük beszűkülése szintén rekedtséget, sőt nehézlégzést is okozhat. A kezelésben nemcsak a fül-orr-gégész, hanem más szakmák képviselői is részt vesznek.
A rekedtség gyakori oka a helytelen hanghasználat. Ilyenkor a rekedtség a funkcionális hangképzési zavar következménye, de tartós zavar esetén kialakulhatnak látható alaki elváltozások is, pl. erőltetett hangképzés esetében a hangszalagcsomó vagy felületes hámhiány a nyálkahártyán. A hámfosztott területeken ezután sarjszövet képződhet. A rossz hangminőség úgy is kialakulhat, hogy elégtelen a hangszalagok zárása és beszéd közben kis rés marad. Ilyenkor a hang "levegős", fáradékony és a beteget fárasztja a beszéd.
Részben helytelen hanghasználat, részben krónikus gyulladás talaján alakul ki a hangszalagpolip. Ez jóindulatú, szövettanilag krónikus gyulladás sajátosságait mutató növedék, mely a hangszalagon képződik és nagysága színes gombostűfejnyitől akár borsónyi nagyságúig változhat. Tartós rekedtséget okoz. Gyógyulás csak műtéttől várható. A műtét altatásban, szájon keresztüli beavatkozással történik, és teljes gyógyulást eredményez.
Hasonló műtéti megoldással távolíthatók el a jó indulatú daganatok is. Jó indulatú daganat pl. a gégepapilloma, mely vírus okozta szemölcsös képződmény. Ez a betegség főleg gyermekkorban fordul elő, a felnőttkori formák ritkák. Kezelésük sebészi és gyógyszeres, de bármely kezelés mellett is kiújulásra hajlamosak. Felnőttkorban érdaganatok, gyulladásos talajon kialakult ciszták szoktak előfordulni.
Rekedtséget okoznak a rákelőző állapotok és a gége rosszindulatú daganatai. Számos bizonyíték szól amellett, hogy a rákelőző állapotok- és a gégerák kialakulásáért a dohányzás és alkoholfogyasztás igen nagy mértékben felelős. A rákelőző állapotokban a dohányzás abbahagyása és a kóros szövetek eltávolítása teljes gyógyulást eredményez.
Az időben diagnosztizált gégerák műtéttel és/vagy sugárterápiával, szükség szerint gyógyszeres kiegészítéssel szintén jól kezelhető. A rekedtséget komolyan kell venni. Örök szabály, hogy a három hétnél tovább tartó rekedtség esetében fül-orr-gégészhez kell fordulni!
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050105)
