A hangszalagok a gégevázon belül helyezkednek el. A gégeváz a nyakon jól kitapintható, helyét az ádámcsutka jelöli.
A hangszalagok lĂ©gzĂ©skor hátrafelĂ© nyitott V alakban szabad áramlást biztosĂtanak a levegĹ‘nek, hangkĂ©pzĂ©s közben pedig összezárĂłdnak. A hangkĂ©pzĂ©s során - beszĂ©d vagy Ă©neklĂ©s közben - a tĂĽdĹ‘bĹ‘l kiáramlĂł levegĹ‘ megrezegteti a rĂ©smentesen zárĂłdĂł, megfeszĂĽlĹ‘ hangszalagokat.
Ha a hangszalagok tömege megváltozik vagy a hangszalagok zárĂłdása bármilyen okbĂłl elĂ©gtelen, a hang rekedttĂ© válik. Ezt a tĂĽnetet számos hangszalagbetegsĂ©g okozhatja. RekedtsĂ©get okoznak a kĂĽlönbözĹ‘ gyulladásos folyamatok, bármilyen okbĂłl lĂ©trejött hangszalag bĂ©nulás, a gĂ©ge sĂ©rĂĽlĂ©sei, a gĂ©geváz ĂzĂĽleteinek betegsĂ©ge, a helytelen hanghasználat, valamint a gĂ©ge jĂł Ă©s rosszindulatĂş daganatai.
A hangszalag betegségei
A gyulladásos betegsĂ©gek lehetnek hevenyek vagy krĂłnikusak. Heveny hangszalaggyulladás legtöbbször a vĂrusok által okozott felsĹ‘ lĂ©gĂşti gyulladás rĂ©szekĂ©nt jelentkezik. Ilyenkor a rekedtsĂ©get általában kisebb nagyobb láz, hĹ‘emelkedĂ©s kĂsĂ©ri Ă©s nem tĂşl heves gĂ©getáji Ă©s torokfájdalommal jár. Heveny gyulladást okozhatnak a nyálkahártyát izgatĂł gázok, gĹ‘zök (forrĂł levegĹ‘, sĂłsavgĹ‘z, formalingĹ‘z, stb.).
A heveny gyulladások legtöbbször nĂ©hány nap alatt spontán gyĂłgyulnak, legfĹ‘bb gyĂłgyszerĂĽk a hangkĂmĂ©let Ă©s a tiszta levegĹ‘, valamint a bĹ‘ folyadĂ©kfogyasztás. De ez a folyadĂ©k ne legyen forrĂł vagy hideg, a legkevĂ©sbĂ© pedig hideg Ă©s szĂ©nsavas! Heveny bakteriális eredetű hangszalaggyulladás ritkán fordul elĹ‘. KezelĂ©se szakorvosi feladat.
A krĂłnikus gyulladások hátterĂ©ben legtöbbször valamilyen folyamatos irritatĂv tĂ©nyezĹ‘ (pl. dohányzás) vagy valamilyen krĂłnikus betegsĂ©g (pl. cukorbetegsĂ©g, reflux betegsĂ©g, hormonális rendellenessĂ©g) áll. A specifikus gyulladások, mint a tbc, csak ritkán fordulnak elĹ‘.
A krĂłnikus gyulladás egyik sajátságos formája a Reinke-ödĂ©ma, mely a hangszalagok nyálkahártya alatti terĂĽletĂ©nek vizenyĹ‘s megduzzadása. Legtöbbször az Ă©vtizedek Ăłta dohányzĂł nĹ‘k között fordul elĹ‘. Ezt a betegsĂ©get, a dohányzás elhagyása mellett, mikroszkĂłp alatt vĂ©gzett eszközös beavatkozás gyĂłgyĂtja.
HangszalagbĂ©nulás a hangszalagot mozgatĂł idegi károsodás következtĂ©ben alakul ki. Ez bekövetkezhet toxikus hatásra (pl. influenzavĂrus által okozott megbetegedĂ©s szövĹ‘dmĂ©nyekĂ©nt), pajzsmirigy betegsĂ©gek következtĂ©ben Ă©s bármilyen mellkasi tĂ©rfoglalĂł folyamat hatására.
Gégét érő sérülés is járhat hangszalagbénulással, mert a hangszalagokat mozgató ideg folytonossága megszakadhat, vagy a sérüléssel járó vérzés és lágyrészduzzanat nyomása révén károsodik az ideg. Ugyanezen a módon a nyaki és mellkasi sérülések is okozhatnak bénulást. A bénulást kiváltó idegkárosodás sokszor maradandó. A gégét érő sérülések után kialakuló hegesedések szintén rekedtséghez vezethetnek.
A hangszalag mozgásban jelentĹ‘s szerepĂĽk van a gĂ©geváz ĂzĂĽleteinek. Ezen ĂzĂĽletek betegsĂ©ge, mozgáskĂ©pessĂ©gĂĽk beszűkĂĽlĂ©se szintĂ©n rekedtsĂ©get, sĹ‘t nehĂ©zlĂ©gzĂ©st is okozhat. A kezelĂ©sben nemcsak a fĂĽl-orr-gĂ©gĂ©sz, hanem más szakmák kĂ©pviselĹ‘i is rĂ©szt vesznek.
A rekedtség gyakori oka a helytelen hanghasználat. Ilyenkor a rekedtség a funkcionális hangképzési zavar következménye, de tartós zavar esetén kialakulhatnak látható alaki elváltozások is, pl. erőltetett hangképzés esetében a hangszalagcsomó vagy felületes hámhiány a nyálkahártyán. A hámfosztott területeken ezután sarjszövet képződhet. A rossz hangminőség úgy is kialakulhat, hogy elégtelen a hangszalagok zárása és beszéd közben kis rés marad. Ilyenkor a hang "levegős", fáradékony és a beteget fárasztja a beszéd.
RĂ©szben helytelen hanghasználat, rĂ©szben krĂłnikus gyulladás talaján alakul ki a hangszalagpolip. Ez jĂłindulatĂş, szövettanilag krĂłnikus gyulladás sajátosságait mutatĂł növedĂ©k, mely a hangszalagon kĂ©pzĹ‘dik Ă©s nagysága szĂnes gombostűfejnyitĹ‘l akár borsĂłnyi nagyságĂşig változhat. TartĂłs rekedtsĂ©get okoz. GyĂłgyulás csak műtĂ©ttĹ‘l várhatĂł. A műtĂ©t altatásban, szájon keresztĂĽli beavatkozással törtĂ©nik, Ă©s teljes gyĂłgyulást eredmĂ©nyez.
HasonlĂł műtĂ©ti megoldással távolĂthatĂłk el a jĂł indulatĂş daganatok is. JĂł indulatĂş daganat pl. a gĂ©gepapilloma, mely vĂrus okozta szemölcsös kĂ©pzĹ‘dmĂ©ny. Ez a betegsĂ©g fĹ‘leg gyermekkorban fordul elĹ‘, a felnĹ‘ttkori formák ritkák. KezelĂ©sĂĽk sebĂ©szi Ă©s gyĂłgyszeres, de bármely kezelĂ©s mellett is kiĂşjulásra hajlamosak. FelnĹ‘ttkorban Ă©rdaganatok, gyulladásos talajon kialakult ciszták szoktak elĹ‘fordulni.
RekedtsĂ©get okoznak a rákelĹ‘zĹ‘ állapotok Ă©s a gĂ©ge rosszindulatĂş daganatai. Számos bizonyĂtĂ©k szĂłl amellett, hogy a rákelĹ‘zĹ‘ állapotok- Ă©s a gĂ©gerák kialakulásáért a dohányzás Ă©s alkoholfogyasztás igen nagy mĂ©rtĂ©kben felelĹ‘s. A rákelĹ‘zĹ‘ állapotokban a dohányzás abbahagyása Ă©s a kĂłros szövetek eltávolĂtása teljes gyĂłgyulást eredmĂ©nyez.
Az idĹ‘ben diagnosztizált gĂ©gerák műtĂ©ttel Ă©s/vagy sugárterápiával, szĂĽksĂ©g szerint gyĂłgyszeres kiegĂ©szĂtĂ©ssel szintĂ©n jĂłl kezelhetĹ‘. A rekedtsĂ©get komolyan kell venni. Ă–rök szabály, hogy a három hĂ©tnĂ©l tovább tartĂł rekedtsĂ©g esetĂ©ben fĂĽl-orr-gĂ©gĂ©szhez kell fordulni!
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 050105)