Daganatos betegségek – 1. rész

Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringésirendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben a magyar férfiak az első, míg a nők a második helyen állnak. Most induló sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.

A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek osztódására és halálára vonatkozó genetikai utasításokba hibák csúsznak, és a kijavításuk sem sikerül. Az eredeti hibás sejtből kialakuló tumoros sejtvonal halhatatlanná válik. A tumorsejtek nem fejlődnek ki olyan mértékben, hogy elláthassák egészséges társaik feladatait: differenciálatlan állapotban kizárólag csak az osztódással foglalkoznak. Az egyre szaporodó sejttömeg kiszorítja a környéken lévő egészséges sejteket, és egyre növekvő csomót képez: ezt nevezik elsődleges (primer) daganatnak vagy tumornak. Amint a daganat növekszik, megkezdi saját vérellátásának kiépítését. A tumorsejtek elveszik a táplálékot az egészséges sejtek elől, a beteg gyengül és fogyásnak indul.

Maga a daganat fizikailag hatást gyakorolhat a környezetében lévő szervekre, vezetékekre vagy véredényekre, fájdalmat és egyéb tüneteket okozva. Amikor a rák betör a környező szövetekbe, a megsérült véredények miatt vérzések keletkezhetnek, a megtámadott szervek működésében pedig problémák lépnek fel. A tumorsejtek bejuthatnak a vér- és a nyirokkeringésbe, és távoli szervekhez is eljuthatnak. E szervekben megtapadhatnak, s osztódásukkal megindulhat a távoli áttétek kialakulása. Ezeket az áttéteket metasztázisnak nevezik.

Sajnos számos daganat esetében az elsődleges tumor sokáig anélkül növekedhet, hogy a beteg által észrevehető tüneteket okozna. Pedig a gyógyulásra szinte kizárólag csak akkor van esély, ha a kezelések időben, az áttétek kialakulása előtt megkezdődnek. Ezért lennének elengedhetetlenek a rendszeres szűrővizsgálatok, főképp a veszélyeztetett népesség körében.

A daganat az esetek egy részében lehet jóindulatú (benignus). Bár ez is kontrollálhatatlanul növekedik, általában nem tör be a környező szövetekbe, és nem pusztítja el őket. A jóindulatú daganatokat ugyanis egy hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, és általában lassan növekednek. Rendszerint eltávolíthatók, és legtöbbször nem újulnak ki. A belőlük származó sejtek nem szóródnak szét a szervezetben, és ami legfontosabb, a jóindulatú daganatok általában nem veszélyeztetik az életet.

A rosszindulatú (malignus) vagy rákos daganatoknál már nem ez a helyzet. Ezeket szinte soha nem borítja határoló hártya, és rendszerint gyorsan növekednek, betörve a környező szövetekbe (orvosi kifejezéssel ezt beszűrődésnek, infiltrációnak nevezik).

Az összes rákos eset 80-90 százaléka megelőzhető lenne, s jelentősen csökkenthető számos gyakori ráktípus kialakulásának kockázata, ha meghozunk néhány alapvető, életmódunkat érintő döntést: például abbahagyjuk a dohányzást, egészségesen étkezünk, óvjuk bőrünket a nap veszélyes UV-sugaraitól, mértékkel fogyasztunk alkoholt.
Többek között erről és a szűrési lehetőségekről is olvashatnak egy új honlapon, amely 2003 szeptemberében indult Daganatok.hu – őszintén a daganatos betegségekről címmel. A betegtájékoztató és ismeretterjesztő jellegű, kifejezetten laikusoknak szóló oldalak létrehozásának alapvető célja, hogy egy helyről elérhető, friss és aktuális információkat nyújtson mindenről, ami a daganatos betegségekkel kapcsolatos.

forrás: archívum
(Patika Tükör – 040106)