bőrrák

[gac]

Nyáron sokan kiveszik szabadságuk egy részét, hogy élvezzék a napfény és a víz nyújtotta élvezeteket. Ezek az örömök azonban nem mindig állnak arányban azokkal a veszélyekkel és károsodásokkal, melyek a túlzásba vitt, vagy védelem nélküli, vigyázatlan napozás esetén leselkednek ránk.

20-25 évvel ezelőtt még csak arról hallhattunk, hogy a napfény a szervezet számára elengedhetetlenül fontos, mert a D-vitamin képzése az UV-fény hatására történik. A D-vitaminra természetesen szükség van, de ennek előállításához nincs szükség hosszan tartó napozásra. Elegendő, ha hetente háromszor 15 percig kezünket és arcunkat éri a nap. A napos idő közérzetünket is javítja, ami immunrendszerünkre van pozitív hatással.

Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban. A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magas vérnyomást, magas koleszterin szintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.

BŐRRÁK (MELANOMA MALIGNUM)

A bőrrák a rosszindulatú daganatok közül gyakoriságban a nyolcadik helyet foglalja el. Az elváltozás korai felismerése azért kiemelkedő jelentőségû, mert a daganat korai kezelésével az áttétképzés, illetve a halálozás megelőzhető lehet. Lényeges tehát az, hogy megkülönböztessük az egyszerû pigmentált anyajegyeket a rosszindulatúságot hordozó elváltozásoktól. Elhelyezkedés szerint leggyakrabban a fénynek kitett testrészeken (arcon, kezeken) alakul ki, de akár a körömágyakon, vagy a tenyéren és a talpon is kialakulhatnak.

Fényvédelem, fényvédőszerek

Szomorú tény, hogy egyre nő a nap okozta bőrbetegségek gyakorisága: krónikus bőrkárosodások, sőt bőrrák is kialakulhat.

Fontos feladatunk tehát a tudatos, rendszeres fényvédelem. Ezt már gyermekkorban el kell kezdeni, mert a már károsodást okozó UV (ultraibolya) sugáradag fele 18 éves korunk előtt ér bennünket. A fényvédelem legegyszerűbb módszere a nap kerülése. A déli órákban ne tartózkodjunk fedetlen bőrrel a tűző napon! Nagy vízfelület mellett, homokos parton, havas környezetben a szórt, visszatükrözött UV sugárzás is igen jelentős.

Száraz bőr közelről...A télen szabadban végzett tevékenységek, illetve a meleg, fűtött lakás száraz levegője fokozott kihívást jelent bőrünk számára.
A szabadban sétálva, sportolva többféle hatást kell figyelembe vennünk. Védenünk kell bőrünket a túlzott hidegtől, különösen annak, akinek keringése nem tökéletes. Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sérülés kisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek a vérnyomása nagyon alacsony. A fagyási sérülés enyhe esetben csak bőrpírt okoz, égő, viszkető érzéssel, súlyosabb esetben az égéshez hasonló hólyagok képződése figyelhető meg. Az enyhébb esetekben elegendő a fokozatos felmelegítés és melegen tartás, a súlyosabb, hólyagos tüneteket jobb, ha bőrgyógyász kezeli. A szabadban végzett erős izomtevékenység, síelés kapcsán a túlzott izzadás, és – megállás esetén – a hirtelen lehűlés okozhat gondokat.
A síelők a sportolás szüneteiben vagy ebéd után szívesen sütkéreznek a napon. Bármilyen kellemes érzés is a téli sötét napok után 1-1 napon eltöltött óra, gondolnunk kell arra, hogy a napfény télen is károsíthatja bőrünket. A napfény spektrumában lévő ultraviola (UV) fény, ennek is rövidebb hullámhosszú, UVB sugarai felelősek a bőrrák kialakulásáért, míg a hosszabb hullámhosszú UVA sugarak kissé mélyebbre hatolnak a bőrben, és öregítik, ráncosítják azt.

Melanoma malignumLehet, hogy hamarosan robotok fogják pásztázni bőrünket egy bőrgyógyászati kivizsgálás során?
A humanoid alkattal persze egyáltalán nem bíró, speciális diagnosztikai eszköz már készen áll. Egyelőre még "csak" a bőr rosszindulatú folyamatainak, különösképpen a rettegett melanoma malignum korai felismerésében szerez elévülhetetlen érdemeket.

A melanoma malignum a halált okozó rosszindulatú bőrdaganatok közül gyakoriságban az első helyet foglalja el. Az utóbbi évek rákszűrő és felvilágosító kampányainak köszönhetően egyre gyakrabban ismerik fel korai, még gyógyítható stádiumban, a túlélési arány ennek megfelelően növekedést mutat. A korai diagnózis tehát életmentő lehet, hiszen a bőrelváltozás műtéti úton történő kimetszésével teljes gyógyulás érhető el.

Szappanok, krémek, samponok

Meglehetősen nehéz ma eligazodni a sokféle testápoló készítmény között. Melyiket válasz-szuk? Mit és hogyan használjunk testünk - hajunk, kezünk és lábunk - napi higiénéjéhez?

Éltető sugarak - mértékkel

Az ókori Egyiptom istenei között kiemelkedő helyet foglalt el Ré, a Napisten. Ő teremtette a világot, és a fáraók az ő fiai. Más ősi kultúrákban, a maják, az aztékok és az inkák mítoszaiban is szerepel Napisten, és hitük szerint az inka vezérek is a Nap fiai.

A Nap magas hőmérsékletű, izzó gázgömb. Energiája abból a termonukleáris reakcióból származik, melynek során a hidrogénből hélium jön létre. Sugárzása nélkül nem alakult volna ki az élet a Földön, de ragyogása és melege nélkülözhetetlen az evolúcióhoz és az élet fennmaradásához is.

Csak óvatosan

Valószínűleg mindenki tapasztalta már azt a napozás utáni kellemetlen érzést, amikor fájdalmasan ég és húzódik a bőrünk.

Súlyosabb esetben hólyagok is képződnek, kísérő tünetként pedig láz, fejfájás, hidegrázás, hányinger is jelentkezhet. A felégett bőrfelület néhány nap múlva lehámlik. Ha óvatosak voltunk és nem égtünk le a napon, akkor is jó, ha napozás után bőrnyugtató készítményeket használunk. Az a leghatásosabb, ha strandolás után langyos vízzel lemosakszunk, s ezután kényeztetjük hidratáló krémmel a megviselt, szomjas bőrt.

A hőguta

Rekkenő hőség, perzselő napsütés, forróság. A nyár nem csak csodálatos élményeket, hanem kellemetlen meglepetéseket is tartogathat számunkra.

A szervezetben zajló biokémiai folyamatok csak meghatározott, optimális körülmények között mennek végbe zavartalanul. Ilyen körülmény többek között a szűk határok között változó testhőmérséklet is. Viszonylagos állandóságát a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják.

Az anyagcsere-folyamatok és az izommunka fokozódása a hőtermelés növekedéséhez vezet, míg az izzadás és a bőr vérkeringésének fokozódása a hőleadást teszi hatékonyabbá.

Miért van szükség fényvédelemre?

A világon az összes rákos megbetegedés 35-40 százaléka bőrrák. Ennek ugyan csak néhány százaléka a legrosszabb indulatú melanoma, de ezek az esetek adják a bőrrák miatti halálozás legnagyobb százalékát.

Magyarországon minden 10. nőt érint az emlőtumor, a vezető női daganatos betegség.

Az utóbbi években csaknem 6800 új esetet regisztráltak, ezek csaknem 50 százaléka korai stádiumú emlőrák volt. E betegségben évente közel 2300 nő veszíti életét annak ellenére, hogy az időben felismert kór gyógyítására orvos, technika, korszerű gyógyszer egyaránt rendelkezésre áll. Ha idejekorán észlelik a rákot, akkor a túlélés esélye akár 90 százalékos is lehet!

A gének szerepe

A hipertermia (hőkezelés, lázkezelés) alternatív daganatkezelési módszer, amely azon alapul, hogy magas hőmérséklet hatására elpusztulnak bizonyos tumorsejtek. A test egészét (ún. teljestest-hipertermia) vagy a különböző testtájakat (ún. lokális hipertermia) egy speciális külső hőforrás segítségével melegítik fel, aminek hatására egyes tumorsejtek károsodnak, illetve fokozottan érzékennyé válhatnak a kemoterápia és/vagy sugárterápia iránt.

Nyirokrendszerünk (sematikus részlet)Immunrendszerünk testszerte észlelhető hálózatossága, a nyirokerek, nyirokcsomók szövedéke és szerveződése döntő jelentőségű a hatékony immunválasz és a helyi védekezőképesség fenntartásában egyaránt.

Egy mandulagyulladás vagy egy banális szájüregi afta nyomán megduzzadó állkapocs alatti nyirokmirigy érzékenysége alkalmas arra, hogy tudatosítsa: immunrendszerünk védekezik, nyirokrendszerünk megpróbálja behatárolni a bajt, lezárja a kivezető utakat, helyi erőivel megakadályozza a kórokozók tovaterjedését.

A nyirokrendszer glandulái azonban nem csupán a mikroorganizmusokra korlátozzák ellenőrző tevékenységüket. Hasonló módon járnak el a rosszindulatú daganatok nyirokutakon terjedő, invazív sejtjeivel szemben is.

Bár immunrendszerünk ezen végvárai bámulatos, olykor erőn felüli helytállásukról híresek, hosszabb távon tehetetlenné válhatnak a túlerővel szemben. Ha megelőzésre már nincs is mód, ki kell használni a kapitulációjukig rendelkezésre álló időt a gyógyításra, a tumorsejtek megállítására, amíg azok még a daganatos elváltozást körülvevő elsődleges nyirokszűrő nyirokcsomóiban vesztegelnek. Ezek egyike, a tumor nyirokelvezetésének legközelebbi glandulája, az őrszem nyirokcsomó, angolul sentinel.

Feliratkozás bőrrák csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×