A prosztatarákos betegeknél a gyógyulás, a tünet- és panaszmentes sokéves túlélés kilátásai kellően megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozások mellett igen jók.
A prosztatatokon belülre korlátozódó, nyirokcsomó- és távoli áttétek nélküli rákos folyamat esetén műtéti kezelés alkalmazható. Ebben a kezdeti stádiumban a műtét a prosztata teljes eltávolításával a beteg teljes gyógyulását biztosíthatja. Eltávolításra kerülnek az ondóhólyagok és az ondóvezetékek ide tartozó része is. A műtét velejárója az utána észlelhető, legtöbbször átmeneti vizelettartási nehézség és a szexuális képesség elvesztése. Mindkettő gyógyítható. Az elmúlt évtől kezdve Magyarországon elsőként egyedülálló, kíméletes sebészi beavatkozással, úgynevezett laparoszkópos műtéttel távolítják el a prosztatarákot Debrecenben. Nyirokcsomó-áttétek gyanújakor a radikális műtétet megelőzően vagy vele egy időben, ugyancsak laparoszkópos úton eltávolítják a nyirokcsomóláncokat, szövettani vizsgálatra.
A másik gyógyító eljárás a sugárkezelés, ami történhet külső, illetve belső sugárzással, vagy ezek kombinációjával. A belső sugárzás úgy biztosítható, hogy számos kis radioaktív tűt szúrnak a prosztata állományába, ahol közvetlenül fejtik ki hatásukat. A sugárkezelés hátránya, hogy nem tudják pontosan megállapítani, hogy a prosztatán belüli rosszindulatú sejteket maradéktalanul elpusztította-e.
Amennyiben az elvégzett vizsgálatok alapján a prosztatarák helyileg előrehaladott, azaz a prosztata tokján túlterjedt, vagy távoli áttétek vannak jelen, esetleg a beteg nem egyezik bele a műtétbe, akkor tüneti kezeléshez folyamodnak. Teljes vizeletrekedés esetén átmenetileg katéterrel megoldják a problémát, majd a húgycsövön át elektromos kaccsal vagy lézerszállal kiszeletelik az akadályt képező gócot. Kiegészítő kezelésre van szükség azokban az esetekben, amikor a műtéttel eltávolított anyag mikroszkópos vizsgálata - a műtét előtti vizsgálatokkal ellentétben - a tokon túlterjedt folyamatot állapít meg, vagy a kivett kismedencei nyirokcsomókban tumorsejtek vannak jelen. Ilyen esetekben is sugárkezelést végeznek.
A gyógyszeres kezelés csupán tüneti. A kezelés egyik lehetősége, hogy a prosztata sejtjeit védik a herékből és a mellékvesékből származó férfi nemi hormonok ellen, tabletták rendszeres szedésével. Ezt kiegészíthetik olyan készítmények adásával, amelyekkel a herék hormontermelését függesztik fel. A gyógyszeres kezelés helyett a herék műtéti eltávolítását is elvégezhetik. Ezután változó ideig többé-kevésbé egyensúlyban tartható a beteg, bár számolni kell a gyógyszeres kezelés mellékhatásaként jelentkező szexuális képesség - merevedés - megszűntével, az emlők növekedésével, valamint az időnként jelentkező verejtékezéssel és elgyengüléssel járó hőhullá-mokkal, amelyek bizonytalanságérzést okoznak és rendkívül megrontják az életminőséget. Amennyiben a daganat nem érzékeny a hormonellenes készítményekre, vagy azok a kezelés közben válnak hatástalanná, úgy gyógyszerváltás szükséges.
Mint minden ráknál, a prosztataráknál is fennáll a kiújulás veszélye, ezért a beteg követése, ellenőrzése rendkívül fontos. Rendszeresen figyelik a prosztata specifikus antigén (PSA) értéket, tapintással megállapítják a prosztata változását, amit ultrahangvizsgálattal egészítenek ki. A daganat kiújulásának, illetve továbbfejlődésének jele lehet a PSA-szint emelkedése.
Kezelés nélküli megfigyelést idős, egyéb betegséggel is terhelt betegeknél alkalmaznak. Ha az idős beteg prosztatarákja kezdeti stádiumban van, az rendszerint nem is igényel kezelést, elegendő a beteg háromhavonkénti ellenőrzése. Az ilyen betegek prognózisa jó, élettartamuk sem lesz rövidebb, mint a hasonló korosztályba tartozó, de nem prosztatarákos férfiak átlagos élettartama.
forrás: Patika Tükör - 2005-03-05